Krámer György Debussy és kortárs szerzők zenéire készít táncszínházi produkciót. Az idősödő férfi egy középkorú és egy ifjú hölgy tükrében keresi igazi arcát, próbálja felrajzolni személyisége, vonzereje határait. Sorsokról szól, az emberi együttélés szépségéről és lehetetlenségeiről. Bemutatóra 2016. szeptember 22-én, A Tánc Világnapján került sor, a veszprémi Hangvillában. Táncolják Krámer György, Iker Bianka és Turós-Máté Kinga. Az előadás színházunk tánctagozatának, a Veszprémi Táncműhelynek produkciója. 

Faust egyike a nyugati-európai gondolkodás nagy mítoszainak, Goethe drámájának hőse a modern ember előképe. Silviu Purcărete Faust-értelmezése mélységesen aktuális; a nagy kulturális mítoszokat megkérdőjelező ember szemszögéből alkotja meg az emberiség ellentmondásokkal, kétkedéssel teli hősies és groteszk kalandját a végső igazság felkutatásában.A szebeni Faust előadást a rendezés komplexitása teszi különlegessé: Föld és Pokol határmezsgyéjére kalauzolva nyújt zsigeri élményt, a teret vetítésekkel, tűzijátékkal, élő rockzenével, színészek, táncosok hadával és mélyreható eredeti zenével sokszorozza meg. Az előadás Goethe művének fő motívumait vonultatja fel: Faust szerződését az ördöggel, Margit iránt érzett szerelmét, a pokoli bált, a Walpurgis éjt és Faust megdicsőülését. Az előadás immár nyolc éve van műsoron Szebenben, több nemzetközi fesztiválra hívták meg, először a Goethe Fesztiválra Frankfurtba. 2009-ben a világ egyik legjelentősebb színházi seregszemléjén, Edinburgh-ban a Mefisztót alakító színésznő, Ofelia Popii megkapta a The Herald Angel díjat. “Eladnám a lelkemet, hogy ezt a Faust előadást még egyszer lássam”- írta Euam Ferguson a The Observer kritikusa 2009-ben.

Dubrovay László Kossuth-díjas Érdemes művész: Faust, az elkárhozott című balettjének ősbemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósult meg 2016-ban. A Goethe remekműve ihletésére készült kompozíció 2017. március 31-én a  Pécsi Kodály Központ hangversenytermében kel életre ismét a Pécsi Balett előadásában. A koreográfus Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas, a társulat igazgatója: „Nagy megtiszteltetés és felelősség egy kortárs zeneszerző mesterművéhez elsőként koreográfiát készíteni. Dubrovay László Faustja monumentális, szinopszisa aprólékosan részletezett, elképesztően színes, a zenemű szinte tánc nélkül is vizualizálható. Ez bizonyos szempontból segített, de ugyanakkor extra feladat elé is állított, hiszen a saját elképzeléseimet úgy kellett összhangba hoznom a zeneszerzőjével, hogy végül a kettőnk víziója eggyé váljon. A Pécsi Balett repertoárjának visszatérő szereplői a nagy klasszikusok mellett a kortárs magyar zeneszerzők művei. Számos alkalommal dolgoztam már én is kortárs szerzővel, csakhogy akkor a koreográfiai folyamat részeként íródott a zene. Most nem én diktáltam, de örömmel léptem be Laci bácsi világába, mert hihetetlenül izgalmas, szenvedélyes és dinamikus. Személyisége legalább annyira inspirált, mint Faust bolyongása, szerelmei és pokoljárása. Óriási öröm számomra, hogy ezt a nagyszabású táncdrámát a pécsi közönség is megtekintheti. A Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekart Záborszky Kálmán Liszt-díjas Kiváló művész vezényli Pécsett is 2017. március 31-én.” Dubrovay László zeneszerző gondolatai:„Öreg korában ki ne gondolna arra, milyen lenne az összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek birtokában megfiatalodni, még egyszer élvezni a fiatalság minden vonzerejét, végigélni az új élet által kínált sokféle szépséget, gazdagságot?Goethe Faustja ezért a célért szövetségre lép az ördöggel, halála után testét a pokoli erők rendelkezésére bocsátja. De egy tisztességes, becsületes, példamutató élet után az elkárhozás megtörténhet? Győzhetnek a gonosz erők? Erre a kérdésre válaszol a táncdráma.Zenéje az elmúlt 70 év egyik legnagyobb szabású eredeti balett-kompozíciója. A cselekmény dramaturgiája számomra lehetőséget nyújtott sokféle hangvétel, gesztus-és mozdulat gazdag zenei anyag megteremtésére, amely szolgálja a tánc és a mozgás közlésrendszerével együtt a harmonikus színpadi megvalósítást.”

a Zsámbéki Színházi Bázis és a Szép Színház Stúdió közös produkciója Fauszt eljutott odáig, hogy mindent tud.  Világa minden szegmense oksági elemekre esik szét, Mefisztó nem megkísérti őt, hanem ő maga válik Mefisztóvá – ez egyébként a „kísértés”, „jelenés”, „jelenet” szavak más lehetséges interpretációja, melyet eleve magukban hordoznak. Megszerzett gyűlölt tudásában nincs helye a vágyaknak, céloknak, kihívásoknak, győztes örömnek, igaz, a bukás miatti összeomlásnak sem. Fauszt – Mefisztóként nekiindul visszaszerezni egykori igazi életét és illúzióit, ám pengeéles gondolatai nem engedik, hogy hazugságba, öncsalásba ringassa magát, megoldást csak úgy találhat, ha az valóban létezik."Hogyan lehet normális emberi és hiteles művészi életet élni? Lehet-e? Vagy önmagában az erre való vágy nem több puszta önzésnél?

Az előadás a DEKK projekt része
Rémtörténetek a szolgáltató szektorból

Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzött lett 1945 után – színpadra többé nem léphetett. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Aki színpadon látta őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Az előadás külön érdekessége a Fedák Sárit elénk varázsoló művésznő, – Szűcs Nelli – személye. Ő is Beregszász szülötte, gyökerei ehhez a városhoz kötik, csakúgy, mint nagy elődjét.

Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenítsük a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessük a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságot, valamint elégtételt szolgáltassunk személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült. Soha meg nem bocsájtható bűne a II. Világháború utáni politikai  rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát.Aki színpadon látta Őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Külön érdekesség a Fedák Sárit elénk varázsoló művésznő, - Szűcs Nelli - személye. Ő is Beregszász szülötte, gyökerei ehhez a városhoz kötik, csakúgy, mint nagy elődjét. Rendkívüli empátiával és érzékenységgel vett részt az est szerkesztésében, fő hangsúlyainak megtalálásában, a koncepció tervezésében, kitalálásában.Szeretnénk ezzel az esttel az emlékezésen túl azt is elérni, hogy Fedák Sárit nyilvánosan rehabilitálják, ne terjedjenek tovább személyéről hamis és igazságtalan pletykák, légből kapott állítások. Lássuk végre ezt a nagy művészt igaz valójában, minden nagyszerű emberi tulajdonságával, hibáival, gyarlóságaival együtt.

Egy állomáson várakozó szép család helyett inkább másról szóljon e történet.
Három évesen jelentették be az eltűnésünket. 123 éve élünk ezen a bezárt helyen, amit csak egyszerűen Állomásként ismernek az emberek.
Mi pontosan tudjuk, hogy kik voltunk akkor, és mivé lettünk most.
Szabadulj el, ha tudsz!
Játssz velem, ha mersz!
Mi pontosan tudjuk, hogy kik voltunk akkor, és mivé lettünk most?

Témája azon sorsok lendületes ütközése, amelyek - a múlt század húszas éveiben a Kárpát-medencében, a trianoni kataklizmát követő felfordulás és a csonka nemzetállam konszolidációja idején - lentről foggal, körömmel törnek utat maguknak felfelé, fentről bénultan zuhannak. Közben az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege, kialakulóban a bethleni konszolidált kapitalizmus, Sopron körül önkéntesek harcolnak, a király visszatér, majd Budaörsnél megáll. A világ, amely volt, végleg letűnik.Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra.
Mindez az akkor frissen balkanizált Közép-Európában, amely a birodalmi létből gyarmati alárendeltségbe tart. Ádáz küzdelem a „Boldog Békeidők” továbbálmodói és az új helyzet haszonélvezői között.
Nagy Magyar Királyság vagy kisebb nemzetállam? Hogyan lehet akkor is embernek, magyarnak maradni, ha a becsület és a tisztelet értékét arra méltatlanok a távol ködébe taszítanák, s életünkön kopogtatás nélkül masírozik át a megfélemlítés, a terror, bizalmunkat meglopják, arcul köpik, s szégyentelen rágalmak szövevényes hálójában fuldokolva próbálunk azonosnak lenni korábbi önmagunkkal? Merjük-e hinni, hogy van, amit nem vehetnek el tőlünk, mert bennünk, általunk él tovább?
Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.

A Fehérlaposok című új magyar rockopera az 1947-es felvidéki kitelepítés témakörét dolgozza fel. A Vizeli Csaba által írt történet a felvidéki kitelepített családok visszaemlékezéseire támaszkodik, így adva autentikus ízt az előadásnak. A drámai események két család életén át bontakoznak ki, céljuk a magunkra ismerés és a megbékélés.

 Fehérló világhősét szül. Erejét átadja utódjának. A fiú felnövekedvén útnak indul. Anya és fia állnak egymással szemben, s búcsúznak. A fiúnak mennie kell, ereje erre kötelezi. A háttérben már ott settenkedik egy furcsa, köpenybe burkolódzott férfi: Hétszűnyű Kapanyányimonyók. Sokáig nem tudjuk szándékát, ellenségnek gondoljuk, titkos áskálódónak, aki Fehérlófiát a pokolba taszítja. Ám odalent a pokolban, amikor a fiú kiszabadította már élete szerelmét, akkor derül ki, hogy Monyók nem véletlenül kísérte végig Fehérlófiát az úton…
Előadásunk a hőssé váló Fehérlófia forrófejűségére, kihasználhatóságára, naivitására figyel. Vajon igaz barát-e, aki csak hangoskodik? Megbízhatunk-e bárkiben, aki hazudott nekünk? Hogyan válhat Fehérlófia legényből felnőtté?
A Viharsarok Táncszínház előadásában, látványos, szép varázsmesében kapja meg a válaszokat a néző a fenti kérdésekre. 

A Fehérlófia az egyik legismertebb és egyben legarchaikusabb magyar népmese. Évszázadok óta adódik szájról szájra, hiszen olyan sok bölcsességet, tudást rögzít, ami koroktól függetlenül érdekes és érvényes mindenki számára.
Dobszay-Meskó Ilona, kortárs zeneszerzőnő és Tarr Ferenc, szövegíró ezért is döntött úgy, hogy ebből a csodálatos meséből modern hangzású zenejátékot készít. Céljuk egyrészt ezt az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon előadni, ugyanakkor céljuk az is, hogy a legfiatalabbak a darabot hallgatva kedvet kapjanak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben bátorítja őket a zeneszerzőnő korábbi darabjának, a Jancsi és Juliska című zenejátékának sikere, mely CD-n is megjelent. És ebben segíti őket Lukácsházi Győző is, aki a műsor elején röviden megismerteti a közönséget a darabban szerepet játszó hangszerekkel illetve a koncert előadója is, a Ventoscala Szimfonikus Zenekarból alakult, nagyszerű művészekből álló Ventoscala Sinfonietta. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története reményeink szerint nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatja majd be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni!

kortárs zenei mesejáték -3 éves kortólA Fehérlófia az egyik legismertebb és egyben legarchaikusabb magyar népmese, mely immár évszázadok óta száll szájról szájra, és sok olyan bölcsességet, tudást rögzít, ami koroktól függetlenül érdekes és érvényes mindenki számára. 

Dobszay-Meskó Ilona kortárs zeneszerző és Tarr Ferenc szövegíró készített ebből a csodálatos meséből egy modern hangzású zenejátékot. Céljuk, hogy a darabot hallgatva a legfiatalabbak is kedvet kapjanak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben segíti őket Lukácsházi Győző is, aki a műsor elején röviden megismerteti a közönséget a darabban szerepet játszó hangszerekkel. 
A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatja be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem kell félni.