Hány gombóc fagyi fér bele hatvan évbe? Meddig kérünk ugyanabból a fagyiból, amiből a szüleink? Mikor választunk még azért is mást? Szülőként vagyunk-e annyira kíváncsiak, hogy megkóstoljuk gyerekünk kedvenc fagyiját? És mi történik akkor, ha egyszer csak már egyáltalán nem kívánjuk a fagyit? Nosztalgiából, meg azért, hogy valameddig még együtt lehessünk, talán mégis kérünk egy gombócot. Az előadás folyamatos visszaemlékezés a gyerekkorunkra, a szüleinkre, majd saját gyerekeinkre – azokra az időkre, amelyeket együtt tölthettünk.

a Coincidance Táncszínház táncjátékaAmikor béke van és a jóléti társadalom fogalma értelmet nyer a hétköznapokban, amikor az élet nem a túlélésről szól, hanem tényezőt képez a mindennapok minősége is, az ember törvényszerűen vágyni kezd határainak feszegetésére. Keressük a többet, az újat, a mást: az élet katartikus jelenlétét a megszokás és a nyugalom kipárnázott ösvényén. Más és más módon, de éhezünk a katarzisra és az eufóriára – ezért nyerhet teret magának újra és újra a művészet és a sport. Számtalan különböző módon élhetjük ezt meg, az élmény azonban ugyanabból a vágyból fakad, és ugyanahhoz az állapothoz vezet. Sport és művészet – a katarzis, a mindent elsöprő, túlcsorduló létélmény két diadalittas vezére, amelyek életünket többé, színesebbé, valódibbá teszik.

Az előadás egy fiatal fiú álmain és küzdelmein keresztül mutatja meg, hogy mit jelent a semmiből indulni, kitartani, végül célba érni. Hogy mi az, amiért érdemes küzdeni, és mit ad, mire tanít, miben nevel, miben támogat a sport. Fairplay – Sportóriások legendája című táncelőadással Gyulai Júlia a Coincidance Táncszínház művészeinek közreműködésével nem titkolt módon édesapjának, Gyulai István egykori sportkommentátornak és sportlegendának állít emléket.Előadják: a Coincidance Táncszínház művészei

“Mennyi esés, landolás,
zuhanás a semmibe.
Mennyi újrakezdés, áhitat
a jóra, virágbontásra,
kijózanodásra.Mennyi elveszett pillanat,
elfojtott érzés, gyáva
visszavonulás.
Mennyi kietlen út, sivatag
trópusi erdők helyett.
És mégis a zuhanás erősít, felemel.”(Zágorec-Csuka Judit: A zuhanás)
A Gangaray Dance Company komplex képzési és tehetségkutató programjának eredményeit demonstráló előadások az évad folyamán két alkalommal mutatkoztak be színházunkban. Az idén ötödször megrendezett háromnapos fesztiválon Maday Tímea Kinga új produkciójával jelentkezik a G.A.P csapata, melyet a második napon a pályakezdő Thury Zita Hátsó ablak című előadása követ. A fesztivált a program vezető koreográfusának, Hámor Józsefnek Monoton című darabja zárja.A Gangaray Artistic Program (G.A.P.) képzésének elsődleges célja egy szakmailag elismert magyarországi és nemzetközi színvonal létrehozása. A fiatal táncosok a professzionális táncegyüttesek világába, a koreográfusok munkamódszereibe nyernek betekintést, ezzel bővítve szakmai felkészültségüket.Az előadás időtartama 40 perc.

Szintén a Fekete és fehér egyik darabja a Falling Angels, melyet 1989-ben mutattak be. A koreográfiát nyolc táncosnő adja elő Steve Reich 1971-es Drumming c. ütőhangszeres művének első tételére. „Ez a mű a hivatásunkról szól.” – mondja Kylián. A balett a táncosnők tökéletességre való törekvését jeleníti meg, melyben megjelennek a női psziché és a női lét különböző attribútumai is: a várandósság, a szülés, az anyaság is. Kyliánra ezen alkotói korszakában nagy hatással volt a szürrealizmus és a minimalizmus, mely a koreográfiában kiváltképp érződik. A feszített ritmusú zenére klasszikus és kicsavart, intenzív mozdulatsorokból építkeznek a szuggesztív női alakok. „A Falling Angels az előadókról és az előadóművészetről szól, annak minden magamutogatásával, szorongásával, kiszolgáltatottságával, kisebbrenduségi komplexusával és humorával együtt. A függés és függetlenség közti küzdelem szimbóluma - a dilemma, amely mindannyiunkat elkísér bölcsőtol a sírig.” - teszi hozzá Kylián. A Falling Angelst 2016 februárjában láthatta Magyarországon először a közönség, a Magyar Nemzeti Balett előadásában, az Erkel Színházban.

Fitos Dezső Társulat A Fitos Dezső Társulat 2013-ban Washingtonban bemutatott nagy sikerű A Magyar Falu című táncprodukciója folytatásaként, újra visszanyúl a tiszta forráshoz. Nagy kihívás és fontos feladat hagyományt őrizni és egyéni ízzel bemutatva színházi élménnyé emelni a ma emberének! A kíváncsiságból, amely mindig figyelemmel veszi körül a másik embert, különösen a távolról érkezőt és abból a kíváncsiságból, amely önmagát fürkészi: ki vagyok én, kik voltak az elődeink, hogy éltek, miben hittek....? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A Kárpát- medence kulturális sokszínűsége melynek kimeríthetetlen a folklórkincse, változatos és színes világot mutat be a városlakóknak. Az élet rendje évszakról évszakra, napról napra, percről percre diktálja a tennivalókat. Dalainkban, zenénkben és táncainkban megőrizve azt az ősi tudást és erőt, ami régről jön, és ott van mindnyájunkban.

‒ zenés metahorror a történelem végéről ‒Isten hozta a Nagy Tébolydában!...ahol az elektrosokk diktálja a tánc ritmusát....ahol Európa biciklin száguld a vidám semmibe....ahol a guminyomok vér és elektromosság....ahol a sebességváltó a pszichoanalízis....ahol az olajozott golyóscsapágyon elcsúszik a józan ész.A bicikli ülésén ott csücsül egy halom titkos összeesküvő, jónéhány köz- és önveszélyes, pár anarchista, egy földönkívüli és persze maga Sigmund Freud.Az ajtó nyitva, de nincs kijárat.

- utazás egy fiatal nő emlékeivel –Kármán József (1769-1795), az első magyar romantikus regény megalkotója
mindössze huszonhat évet élt. A német nagyromantika hatására kezdett el írni, de
műve túlnőtt a kortársak kísérletein. Kármán nemi betegségben hunyt el, mely kórt
egy olyan férjezett asszonytól kapta el, akinek a szeretője volt, és aki férjétől
betegedett meg. A regényben a nő naplója ölt testet, és az a végzetes történet, mely
alkotója haláláig vezetett. Hátborzongató találkozás mű és alkotó között. Az egy órás
játék ennek a szerelemnek a története, meghökkentően mai és modern. Kármán
végül is nem tudott szentimentális regényt írni ebből a megtörtént esetből hiszen az
annyira valóságos, hogy csak igazi, emberi tragédia lehet romantikus felhangok
nélkül.Elsősorban az irodalom barátainak, és fiataloknak szól a darab, akik egyidősek a
szereplőkkel, és ezt a szó szerinti vérdrámát át tudják élni. És olyan időseknek, akik
még tanultak Kármán Józsefről, és tudnak valamit erről a korról. És olyan
középkorúaknak, akik szeretnek színházba járni. Hiszen ez valódi színház, nem
irodalmi múzeum.

Mit jelent a számunkra ma Magyarországon India? Mit kezdünk ezekkel az ősi szanszkrit történetekkel, hogyan tudunk hozzájuk kapcsolódni fiatal alkotókként, és alkotó fiatalokként?
A mese emlék. A mesélés örök. A mesefolyamba merülünk, hogy zubogjon tovább.
Mesélünk. Kézzel-lábbal. Szavakkal, képekkel, ősi emlékekkel. Ritmussal, fénnyel, és testtel.
A mesefolyamok óceánja, fizikai tanmese és színházi elbeszélés egyben, a társulat megszokott gondolkodó, nyílt stílusában.

Piros kislány az erdőben. Mindenki ismeri a történetét. Így vagy úgy. Nagymama-látogatás Piroska részéről. Nagymama-megevés a Farkas részéről, desszertként hozzáfogyasztva Piroska. Nagymama-megmentés: a Vadász részéről, vele együtt menekül meg Piroska. De akadnak a mesében olyan részletek is, amelyek nem biztos, hogy ennyire közismertek.Például mit reggelizett aznap Piroska? És mit a Farkas? Mi van Piroska kosarában? Mi a Farkas kedvenc színe? Milyen virágokkal találkozik Piroska az erdőben? A virágok vajon miről énekelnek neki? Mi történik Piroskával és a Nagymamával a Farkas gyomrában? És ki mindenki lakik még ott? Mi Piroska első szava, amikor meglátja a Vadászt? Mi az Anya első szava, amikor viszontlátja Piroskát? Kinek van több foga: a Nagymamának vagy a Farkasnak? Ezekre a kérdésekre is válaszol az előadás. Expedíció. Felfedezőút. A világ fölmérése egy piros kislány kezét fogva. Mindenkinek, akinek valaha végig kellett menni egy sötét erdőn, egyedül.

Az 1875-ben íródott, pergő párbeszédekben gazdag vígjáték egy orosz kormányzóságban játszódik, ahol Murzaveckaja földbirtokosnő éhes farkasként fal fel mindent, ami a másé. De akadnak nála ravaszabb, nagyobb étvágyú farkasok is - báránybőrbe bújva vagy anélkül. A harsány humorú társadalmi szatíra nyelvezetét és hőseit egyaránt gúnyos irónia jellemzi.  

A rendezvényen diák és felnőtt színjátszók 4-4 fős csapatai mérkőznek a 2017-es év Magyarország Improvizációs Bajnoka címért.Az elmúlt évek gyakorlatához híven az országos elődöntő helyszínekről érkeznek a legjobb, négyfős – tetszés szerinti fantázianéven szereplő – csoportok. A versenyzők 5-6 különböző improvizációs feladatot kapnak. Az egyes feladatokra való felkészüléshez általában 10 perc áll rendelkezésre. A játékidő az esetek többségében 3-3 perc.
Játékvezető: Halász Tibor, aki a helyszínen teszi közzé a játékszabályokat és a feladatokat.
Az egyes feladatokat szakemberekből álló zsűri pontozással értékeli, majd ennek alapján alakul ki a végső sorrend és derül ki, hogy ki lesz a 2017-es év Improvizációs Bajnoka!Elődöntő helyszínek: Nyíregyháza, Békéscsaba, Gödöllő, Budapest, Debrecen, Vasvár, Pécs