Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter egy szerelmespárt alakítanak, egy halálra ítélt, halhatatlan szerelem történetét. Ám varázsos játékukkal életre keltik egész Veronát is. Testük egyben az előadás díszlete is, ők maguk a színház. Gesztusok, mozdulatok fantáziadús jelrendszerével változnak egy pillanat alatt figuráról figurára. Öntörvényű, lázas száguldás, egy drámaköltő zseni kottája alapján. Ketten vannak a világot jelentő deszkákon. Összesen ketten. Shakespeare világát jelentik.

Az Esküvőtől válóperig című szédületes ritmusú, pikáns humorú történet ott kezdődik, ahol más történetek úgy általában végződni szoktak. Az óraműpontossággal szerkesztett bohózat a felhőtlen mindennapoktól a viharvertekig haladva mutatja be Gérard és Clarisse házasságát, amelyet mesteri előzékenységgel segít féltékenység, váratlan halálhír, egy nyolc hónapra érkező baba vagy éppen egy meglepő párbajra való kihívás. Mert itt, a félreértések kereszttüzében egy ajtó sem nyílhat ki igazi csavaros következmény nélkül.És az elsöprő lendületű, szívbemarkoló mulatság végül élesen világít rá, hogy „az álomszép meg az ideális, az kettő!”

A szeretetnek végtelen számú különböző formája létezik, és egyik sem mentes a nehézségektől. Az Esőember című történet hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos yuppie, a vállalkozások bajnoka, aki a körülötte élőket csupán mozaikként illeszti az üzleti tervek és kitűzött célok közé. Az sem tudja megváltoztatni, hogy rég nem látott apja meghal; viszont megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. Vajon ki lehet az? Ki örökölte a dollármilliókat? Az illető egy zárt intézetben él, egy autista zseni, aki nem más, mint saját testvérbátyja, akinek a létezéséről eddig fogalma sem volt. Hosszú, különleges utazás kezdődik, melynek során a furcsa, magába zárt lélek megnyitja öccse kérges szívét…

BOR ÉS A LÁNYKA – Petőfi, Balassi, Csokonai, Gárdonyi bordalai SZARKA GYULA ÉS ZENEKARA előadásában
Szarka Gyula a zenélés mellett borászattal is foglalkozik a Badacsonyi Borvidéken. A borkóstolót saját pincészetéből válogatta, a sommelier szerepét is ő tölti be ezen az estén.Az ESSZENCIA Borszínház 2016-ban azzal a szándékkal jött létre, hogy a művészeti ágakat a magyar borokon keresztül mutassa be. A legmagasabb színvonalat képviseli, minőségi fúzióval új értéket teremt, a kulturált borfogyasztást támogatja. Nagy hangsúly kerül a minőség és a mértékletesség népszerűsítésére.Az előadásokon bemutatott négy tételből álló borsor szorosan kapcsolódik az előadás témájához, hangulatához, esetenként a szerzőhöz, vagy valamilyen földrajzi helyszínhez. A borkóstoló az előadás közben zajlik, s miközben a sommelier által bemutatott bort kortyolgatja a néző, szívét-lelkét átadhatja a színpadon zajló művészeti élménynek.Minden alkalommal valamilyen meglepetés is várja a nézőket: borkekszet, kézműves csokoládét vagy egyéb gasztronómiai különlegességet kínálnak a borok mellé.

 A sanzonok dallamos, különleges világa körbelengi, magával ragadja és táncra perdíti szereplőinket – sőt, akár nézőinket is. A történetben természetesen a fő szál a szerelemé, de nem hiányzik belőle a csábítás, a féltékenység és a félreértések sorozata sem. Ez utóbbiak sok-sok galibát okoznak - de nem kell félni: minden jó, ha a vége jó, és természetesen most nem maradhat el a heppi end.

A képzelet birodalmába utazunk, ahol a helyzetekből, a történetből különböző hangulatok bontakoznak ki, amikhez kapcsolódóan sokféle helyszínre ellátogatunk az est során. Ezek közül jó néhány ismerős lehet a nézők számára is: ha máshonnan nem, hát álmodozásaikból vagy az újra és újra végignézett kedvenc filmjeikből. Különféle sanzonok adják az előadás alapját, ami puzzle-szerűen, kisebb epizódokból épülve adja ki az egységes, nagy történetszálat. A Vian-sanzonokon át Marlene Dietrich és Edith Piaf dalait is felhasználva igazi finom, romantikus, kávéházi laza hangulat ölel körül minket. A sanzonok mellett magyar írók és költők munkái is felbukkannak az előadás során: Rejtő Jenő, Karinthy Frigyes, Fejes Endre, Szabó Lőrinc és további izgalmas alkotók írásai ihletik a Mester Dávid által hangszerelt a dalokat, melyeket ő maga vezényel. 

Egy életunt királyfi vándorútra indul, hogy megtalálja a halhatatlanságot. Meg is találja, el is veszíti - miért kell minden este ugyanazt mesélni? A gyerekszoba villanyoltás után: három testvér, de csak a legkisebbnek van csokija. Minden kocka új kaland. Így lesz a királyfi útja egyre kacskaringósabb, hiszen három, egymást folytonosan korrigáló, eltérítő, megviccelő mesélőnk is van, három, a halál megértésében máshol és máshol járó gyerek. A hangyakirálynő átkán innen, a titkos nindzsaiskolán túl: életre kel az emeletes ágy… 

„Amikor írtam, a Badische Landesbühne (1992) felkérésére, nem gondoltam, hogy aktualitása mind időben, mind térben idáig »migrál«. (Akár jómagam is.) Nem állt szándékomban a színházba visszavinni, talán éppen személyes, erdélyi érintettségem okán. Ennek ellenére a cselekmény egyik szereplője sem én vagyok, de emberközelben éltem meg annak a magyar−sváb, román−szász, keletnémet és kurd migráns »megváltást váró« történetét egy nyugatnémet menekülttáborban.” (Tömöry Péter)

a moszkvai Vozduh társulat és az Álomszínház előadása

New Jazz (Moszkva) és a Theater X (Sweden) közös fellépése

Az Europeana nem más, mint Európa huszadik századi történelme széles látókörrel, humorral és maró iróniával fűszerezve.“Az 1944-ben Normandiában elesett amerikaiak jól megtermett fiúk voltak, akiknek az átlagos testmagassága 173 cm-t tett ki, s ha úgy fektették volna őket egymás mögé, hogy egyikük talpa az utána következő tarkójával összeérjen, akkor 38 kilométer hosszú sort alkottak volna.” – hangzik az előadás első néhány mondata.Rendhagyó történelemóra tele humorral a népszerű cseh író, Patrik Ourednik regénye nyomán.

Okos, kompetens, anyagilag független asszony eladja a lelkét egy beteges őrültnek.
Mi köti őt érzelmileg hozzá?