az Aranyszamár Színház bábelőadása - 55 perc, 4 éves kortól ajánlottWass Albert Erdők és tavak c. műve alapján írta Strausz Tünde Azt tudtad, hogy a gombák nemcsak úgy maguktól nőnek, hanem a Gombacsináló Manó készíti őket? És azt, hogy a virágokban Tündérek laknak? És azon elgondolkoztál-e, hogy a Vaddisznó honnan tudja, hogy az orrával kell túrnia a földet? És azon, hogy a madarak kitől tanulnak meg énekelni? Biztosan eszedbe sem jut, hogy egy Tündér is lehet szomorú, ha elveszít valamit – mondjuk a szép kis selyempapucsát. Valószínűleg azon sem töprengtél még el még, hogy mi történik azzal, aki mérges gombába harap. A boszorkányokra pedig – valld be – gondolni sem mertél eddig.Sok mindent nem tudsz még tehát, ami az erdőben történik. De megtudhatod, ha akarod. És aztán, ha újra az erdőbe mész, Te magad is látni fogod, hogy minden hajszálra úgy van, ahogy nálunk láttad. 
A darab alapjául szolgáló mesék: Mese az erdőről, Bulámbuk, Mese a vén Gombacsinálóról, Mese a kis szürke nyúlról

beavató síppal, dobbal, nádi hegedűvel A Zengő erdőben hangosan zajlik az élet. Lakói versengenek egymással, kinek erősebb és szebb a hangja. A harkály, nyuszi, őz, vaddisznó mind magát tartja a győztesnek, de még a tücsök is pályázik a díjra. Ám az egyre élesedő vitát a vadász közeledése szakítja félbe. Az állatok a gyerekek segítségével tüntetik el a puskát, és cserélik le karmesteri pálcára.

Az „Eredeti eredet" - mint ahogy címe is mutatja – igyekszik eredeti módon feldolgozni a magyar őstörténetet. Régi mondáinkat felhasználva, humoros és mai szófordulatokkal tarkított jelenetekben elmeséli a magyarok eredetét. Ám a mondák regényes cselekményébe történelmi adatok, tézisek és antitézisek is kerülnek, mosolyogtató formában kommentálva az eseményeket... Mert jó elképzelni, hogy különlegesek vagyunk! Einsteintől egyszer megkérdezték, vannak-e földöntúliak a földön? Mire Einstein: „Hát nem tudja? Ezek a magyarok!"

Különös kapcsolat van az 1956-os események következményei és a mai – főleg fiatalokat érintő – problémák között.
Itthon maradni, vagy egy jobb élet reményében külföldön élni.
Menni vagy maradni.

Erre az erős párhuzamra utal a 60. évfordulóra készített emlékműsorunk címe is:
Eredj, ha tudsz…
Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, bárhol a nagy világon
könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
eredj...

A műsorban többek között elhangoznak Szabó Lőrinc, Faludy György, Márai Sándor, Reményik Sándor, Vörösmarty Mihály versei és Örkény István, Kukorelly Endre prózáinak részletei. Felcsendülnek Chopin, Cseh Tamás és Adamis Anna dalai, valamint két fiatal csapat táncelőadása is emeli az est fényét.
Közreműködik :
Baranyi László
Blazsovszky Ákos
Fehér Anna
Kalla Kamilla
Kocsis Judit
Létay Dóra
Molnár Zsuzsanna
Nemcsák Károly
Somlai Valéria
Ujréti László
Zöld Csaba
ART’S OK TáncSzínház
Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozata

Szerkesztette: Németh Dóra

Hajdu Szabolcs gondolatai az előadásról:
“Megpróbálunk magunkról beszélni. A vágyainkról, a kételyeinkről, a szorongásainkról. A hétköznapjainkról, a családról, a gyerekekről, a szüleinkről. Talán ha magunkról beszélünk, sok mindenki másról is beszélünk. Nem vagyunk különlegesek. A problémáink hasonlóak. A dolgok itt vannak körülöttünk csak meg kell ragadni őket, és elmesélni valahogy. Filmen vagy levélben, buszmegállóban vagy telefonon mindegy. Most színházban. Hagyjuk a formaságokat, csak beszéljünk, mondjuk el, amíg tudjuk, amíg lehet. Adjunk hírt egymásnak, egymásról.”Ernella, Albert és 10 éves kislányuk, Laura egy évvel ezelőtt a jobb megélhetés reményében elhagyják az országot, de Skóciában nem boldogulnak, ezért hazajönnek. Az éjszaka közepén beállítanak Ernella nővéréhez, Eszterhez. Eszter férjével, Farkassal és 5 éves kisfiúkkal, Brúnóval jobb egzisztenciális körülmények között élnek Ernelláékkal szemben, akik komoly anyagi problémákkal küzdenek. A két család között soha nem volt igazi összhang. Ezt csak Eszterék érzik, Ernelláék szeretnek Eszteréknél lenni, pedig semmiben sem értenek egyet. A kérdés, hogy a két család hogyan és meddig tudja elviselni egymást Eszterék albérletében.

Oscar Wilde: Ernst (komoly) az élet (Bunbury) - vígjáték -Elfriede Jelinek német változataWilde abszurdba hajló, a burleszk elemeit megelőlegező vígjátéka szemtelen bájjal, csillogó szellemességgel ironizál egy agyonszabályozott, önmagát túlélt, már csak külsőségeiben létező, képmutató társadalmon. Jack Worthing, jómódban él vidéken, a közösség megbecsült tagja, egy fiatal lány gyámja. Algernon Moncriff londoni fiatalember a felsőbb körökből, mindig pénzzavarban. Mindketten unatkoznak ott, ahol vannak. Algernon kitalált egy vidéken élő, Bunbury nevű betegeskedő barátot, aki sűrűn a segítségére szorul. Jack pedig egy Ernst nevű elvetemült fiatalabb testvért Londonban, akit folyton meg kell menteni. Londonban ő Ernst, Algernon is így ismeri. Jack feleségül akarja venni, Algernon unokahúgát, Gwendolent. Algernon, Jack londoni tartózkodását kihasználva, meglátogatja Jack gyámleányát, Cecilyt, vidéki házukban, és Ernstnek adja ki magát. Váratlanul Gwendolen is megjelenik, aki semmit nem tud gyámságról, gyámleányról. Személycserék, bonyodalmak, félreértések Ki kicsoda? Ki kinek a micsodája vagy kicsodája? Ki kit, vagy mit szeret? Mi igaz? Mi nem?

tanulmány a férfiakról nemcsak nőknek egy részben – az RS9 Színház és a Formiusz Színház közös előadásaFalussy Lilla könnyed, szórakoztató tanulmányt írt a férfiak (kegyetlen) és a nők (fojtogató) szerelméről. A sokszor igen rövid jelenetekből összefűzött színmű a férfi tündökléséről és a nő bukásáról szól (és fordítva). Persze a férfi és a nő sem nem bukhat el egyedül. Mondhatnánk: minden bukott férfi mögött áll egy (vagy több) bukott nő. A darabban szereplő nők látszólag tisztában vannak sorsuk kilátástalanságával, mégis tehetetlenné válnak, hiszen a férfi megbabonázza, és tönkreteszi őket. Ugyanakkor a férfi nagyvonalú, átérzi a nő(k) helyzetét és igyekszik megértő támaszuk lenni. Kételyei közepette a Szentegyháztól remél segítséget, de az egyház már évszázadokkal korábban sem tudta kezelni a hasonló problémákat túl nagy sikerrel, vegyük például a veronai szerelmesek esetét. Ott és akkor a „megoldás” mind a két szerelmes életét követelte. Az érzéki Matematika férfi főhőse felteszi magának a kérdést: „mégis hogyan lehet egyszerre csupán egyetlen nőt szeretni?” Csáki Rita az RS9 Színház és a Formiusz Színház rendezője körülbelül 100 percnyi igazi „kis színházi” élményt, szórakoztató előadást ígér a szerelemről, nőknek és férfiaknak egyaránt. Az előadás zenéjét Gallai Péter, a Piramis zenekar billentyűs-énekese írta a bibliai Énekek énekére. A darab szereplői olyan ismert nevek, mint Mérai Katalin, a Barátok Közt sztárja, Pelsőczy László (István, az eredeti István a királyból), vagy a papot játszó Kassai László, akit a Jóban Rosszban című tévésorozatból ismerhet a közönség. Partnereik: vendégművészként Málnai Zsuzsanna, és az RS9 Színházban állandóan játszó kiváló színésznők: Álmosd Phaedra, Facskó Marica és Kovács Éva Rebecca. A Férfi szerepében: Kathy Zsoltot láthatjuk (a Holdongolf Projekt társulatvezetőjét), a barátját pedig Gulyás Ádám alakítja. 

színészek vallomásai egymásról - a Dumaszínház előadásaNégy színész, akik mindent tudnak a szakmáról, színházról, filmről, most kiterítik a szennyest. Magukról, egymásról. Beleshetünk egy vidéki színház próbájára. És egy színésznő lelkébe. Felfedezhetjük a népszerűség borzalmát. Utazhatunk egy őrült taxisofőr mellett. A stand-upokból kiderül, mi köze a bálnáknak a színészethez, mi köze a lajhároknak a filmforgatáshoz, mi köze a Fülöp-szigeteki csodadoktornak a Jóban-rosszban-hoz, és mi köze a kentaurnak, a csősznek és a sürgősségi osztálynak egy totális bukáshoz.És mindez csak  EGY JEGYÉRT! Semmi kamu. Semmi tabu.

Gyermekeink életében kiemelt szerep jut a zenének. Már egészen fiatalon megismerkednek a ritmussal, kedvenc gyermekdalaik elkísérik őket egész életükön át. És hogy mi van a Boci, boci tarkán túl? Hát Rossini! (FIGARO). Legnagyobb örömünkre nagy sikerű „Zenél az erkély – kakaóval” sorozatunk kinőtte eredeti helyszínét, így ezúttal a nagy (FIGARO) színpadon mutatkozik be, ahol Rossini csodálatos (FIGARO) dallamait hallhatják mesés köntösbe bújtatva.

A kicsiknek szánt bemutató nem egyenes folytatása az ’És közben szól a dal…’ című nagysikerű operának. A kettőt csak annyi köti össze, hogy – filmes nyelven szólva – „ugyanabban az univerzumban játszódnak”, amely a klasszikus operák világa, sajátos, kortárs csavarral megtoldva. Ötvözi a klasszikus és a modern stílust, ezzel is bizonyítva, hogy a régi és az új szépen megfér egymás mellett, miközben a gyerekek Donizetti dallamvilágával ismerkedhetnek meg.

Tíz egymásnak ismeretlen ember kap meghívást egy fényűző villába. A villa az angol partok mentén található magányos Néger-szigeten áll. A nappaliban tíz kicsi porcelánbaba ékeskedik a kandallópárkányon. A vendégek megérkeznek. A házigazda azonban nincs sehol. Hamar kiderül, hogy mindegyikük múltjában van valami rejtegetni való, valami, amiről nem szívesen beszélnek, valami, amit örökre elfelejtenének. A felhőtlennek ígérkező időtöltés rémálommá válik. Úgy tűnik, hogy nem lehet megfékezni a hátborzongató eseményeket. És a babák csak egyre fogyatkoznak... Tízen érkeztek. Hányan távoznak?A Tíz kicsi néger Agatha Christie talán legnépszerűbb krimije. A történet már néhány évvel megjelenése után meghódította a színpadot. Az írónő maga adaptálta regényét. Figyelem! A színpadi változatban a történet végkifejlete újdonságokkal szolgálhat azok számára is, akik jól ismerik a regényt. Mindenki izgulhat!

Tíz egymásnak ismeretlen ember kap meghívást egy fényűző villába. A villa az angol partok mentén található magányos Néger-szigeten áll. A nappaliban tíz kicsi porcelánbaba ékeskedik a kandallópárkányon. A vendégek megérkeznek. A házigazda azonban nincs sehol. Kiderül, mindenki elhallgat valamit a múltjából. A felhőtlennek ígérkező időtöltés rémálommá válik. A babák egyre fogynak… Tízen érkeztek, de hányan maradnak?