Az operett aranykorának aligha akad kiemelkedőbb remekműve, mint az Egy éj Velencében. A nagyoperettben összhangot alkotva találkozik számtalan stílus: a keringő és a tarantella, a polka és a canzonetta. A darab előadásmódja a velencei komédia és a bécsi városi bohózat jellegzetességeiből szövődik össze.– Egy karneváli éjszaka forgataga a 18. századi Velencében, melynek érzéki rokokó világát pompásan érzékelteti Johann Strauss muzsikája.

a  K. V. Társulat előadása Az anyai ágon magyar származású, világhírű francia írónő színházi bravúrja az Egy élet háromszor, mely két értelmiségi házaspár kapcsolatát vesézi. Trükkje, hogy egy hétköznapinak induló látogatást háromszor nézhetjük meg egymás után, mindháromszor máshogy. A három különböző verzió krimiszerűen izgalmasan, eltérő végkifejleteteket eredményez. A változatoknak köszönhetően a néző óhatatlanul a probléma okának keresésére indul, megpróbálja összerakni a hiányos történetet.A banális problémák puszta felmutatásánál azonban tovább megy a szerző. Megoldásokat is kínál, illetve nézőként mi magunk is önkéntelenül megoldásokat hozunk.Reza Magyarországon már jól ismert művei, Az öldöklés istene – melyből nagy sikerű film is készült Roman Polanski rendezésében – és a Művészet után újabb pergő humorú, kortárs színházi csemegével ismerkedhetnek meg a nézők.

Felolvasószínház a Romkocsmában

Haladás vagy elvhűség? Gátlástalanság vagy erkölcsösség? Reálpolitika vagy illúziók? Nem csupán a történelemformáló személyiségeknek kell ezek közül választani, a hétköznapi ember életében is fontos kérdés, melyik úton halad. Bármilyen hitet, meggyőződést, erkölcsi értéket sutba dobunk az érvényesülésért, vagy merünk hallgatni lelkiismeretünkre, benső sugallatokra, ha azok látszólag nem hatékonyak, esetleg hátrányos helyzetekbe sodornak? Életünk fordulópontjain mindannyian vergődtünk már ilyen dilemmák között.

Fordította: Vas István Morus Tamás Rátóti Zoltán Thomas Cromwell Schnell Ádám Norfolk herceg Tóth László Alice More Söptei Andrea Margaret More Barta Ágnes Richard Rich Nagy Márk Hétköznapi ember Bakos-Kiss Gábor Wolsey bíboros Bodrogi Gyula A király (VIII. Henrik) Fehér Tibor William Roper Berettyán Nándor Chapuys követ Rubold Ödön Egy asszony Tímár Éva m.v. Cranmer, canterbury érsek Csurka László Chapuys titkára Herczegh Péter Díszlettervező Szlávik István Jelmeztervező Szakács Györgyi Dramaturg Kulcsár Edit Rendezőasszisztens Kernács Péter Rendező Csiszár Imre

Alexa (Alex Fender) első önálló albuma ősszel jelent meg a Tom-Tom Records gondozásában. Az anyag Pilinszky János - Hrutka Róbert és Alexa által megzenésített - verseire (Parafrázis, Ne félj, Mégis nehéz, Kihűlt világ…) és Bereményi GézaPilinszky  életéről írt dalszövegére felépített varázslatos zenei utazás.

Alexa, aki nem csak énekesként, de zeneszerzőként és szövegíróként is ugyanúgy magára vonzotta a figyelmet, most egy illusztris zenei csapattal az oldalán lép színpadra. Az est különlegessége, hogy Pilinszky sűrű világa a finom, lágy hangszerelésnek köszönhetően könnyebben fogyaszthatóvá válik, de ugyanakkor meg is tudja érinteni a nézőt. Bereményi Gézának meghatározó írója volt Pilinszky, így az esthez kapcsolódóan az új dalok mellett megszólalnak Cseh Tamás emblematikus szerzeményei is Nagy Dániel Viktor, Príma-díjas színművész előadásában.

A haláltánc (danse macabre) késő középkori eredetű allegorikus műfaj, melynek stílusjegyei a költészetben, a képzőművészetben, a zenében és a színjátszásban egyaránt fellelhetők. Bergamo környékén nagy hagyománya van. A város társulata nem rekonstruálja a műfajt, hanem egy kortárs danse macabre-t komponál: egy szimfóniát XX. századi zajokból és hangokból. Az „éteri” utazó megérkezik és elkezdődik a függönyök tánca, melyek mögött egy feje tetejére állított világ tárul fel, tele viccelődő csontvázakkal és táncoló angyalokkal. Humoros, de egyben, ijesztő és érzéki világ tárul elénk. Az utazó táncol és belép az épület négy szobájába: a holtak hangjainak kertjébe, az angyalok folyosójára, a díszvacsora és az utolsó tánc termébe. Az ember mindig megváltozik, ha a másik világból tér vissza. Talán a sír perspektívájából látni legjobban a világ jövését-menését. Az előadás címe egy színárnyalatból jön: 9F000F számú vörös, az "angyali", mint a függönyök sötét málnapiros színe. A Rosso Angelico egy hibrid előadás, ázsiai és nyugati hagyományokkal, élő és felvételről játszott zenével, idézetekkel Rilkétől és Totòtól, a nagyszerű olasz komédiástól.A Teatro Tascabile di Bergamo – Accademia delle Forme Scenichét 1973-ban Renzo Vescovi alapította Jerzy Grotowsky Teatr-Laboratoriumának és Eugenio Barba Odin Teatretjének mintájára az olaszországi Bergamo Altában. Egy régi karmelita kolostorban működő színház-laboratóriumuk főbb „kutatási” területei a kortárs színház, a színész dramaturgiája, az utcaszínház, a keleti táncszínház. Különlegességük, hogy „csoportszínházként” dolgoznak: különböző nemzetiségű és korú alkotók, sokféle egyéb művészeti ág képviselői hoznak létre közösen egy-egy színházi projektet. A TTB az elmúlt több mint 40 évben több mint 150 előadást hozott létre . Tevékenységük meghatározó részét képezik a konferenciák, workshopok, közösségi események szervezése.

Az előadás, amely Witkiewicz 1921-ben írt drámáján alapszik – és amit hét évvel az egzotikus országokban, Bronislaw Malinowski etnográfussal közösen tett expedíciója után írt – egyetemes problémákat feszeget. Adott egy fiatalember, aki megpróbálja feltérképezni gyökereit és bonyolult családi viszonyait, ezáltal önmagát is meghatározni egy szellemileg és társadalmilag lekorlátozott világban. Ez a személyiségfejlődésről, a kulturális-, családi- és társadalmi azonosságról szóló kortárs értekezés az összefüggéseket vizsgálja egy mai fiatal önmegvalósítása és a kulturális kényszer, vagy a társadalmi viselkedésnormák között.A szövegkönyvben Andrzej Górski professzor "A halott anyagról" és "Murphy törvényei " című műveiből használtak fel részleteket.

Az „Egy komcsi nyanya vagyok!” Dan Lungu első, magyar nyelven megjelent regénye, amely a kilencvenes években játszódik. Egy nyugdíjas fémipari szakmunkásnő, Emilia Apostoae meséli el életét, sok humorral és (ön)iróniával. A történet vezérfonala a népszerű sztereotípia: „az előző rendszerben jobb volt”.
„Néhány napja, amikor Țucu épp itthon volt, megkérdeztem tőle, tudja-e, hogy vasárnap választások lesznek? Mondta, hogy tudja, falura is elment a híre, mert Bolohan hívei egy kamionról ingyen sört osztottak a mezőn. És ő is elvett egyet. A liberálisok meg golyóstollat osztogattak. Megmondtam neki, hogy ebbe a lakásba be nem hozza azt a golyóstollat. Megnyugtatott, hogy már elvesztette. És bárhogy szavazna, a tollra vagy a sörre, az egyiket hiába adták. És különben is, akármelyik nyer, úgyis lopni fog.”
Dan Lungu román író, szociológus, politológus.1969-ben született a moldvai Botosaniban, jelenleg Iasiban él. A legnépszerűbb, legelismertebb, legtöbb nyelvre lefordított kortárs román író. Az „Egy komcsi nyanya vagyok!” című regényét eddig több mint 10 nyelven adták ki. Magyarul megjelent másik regényének címe: Hogyan felejtsünk el egy nőt?

Van egy dzsentri. Mai, magyar.
Ez a dzsentri olyan, hogy romkocsmák közt bukdácsolva próbálja képviselni az igazságait.
Van egy elképzelt este, meg egy elképzelt Pest.
Ez az este olyan, hogy furcsák a fények, de a levegő szelíd – valami mégis hiányzik belőle, ez a Pest pedig mintha már nem is igazán a miénk lenne… Legalábbis a Deák-Astoria-Blaha-Oktogon tengelyen biztosan nem.
Meg vannak nők is.
Hogyan kell velük bánni? Hogyan nem?
Summa summarum: Egy mai magyar dzsentri énekel majd nektek egy nappal a jó öreg Bálint-nap előtt. Vagy már nem így hívják?Stáblista:
Író, rendező, forgatókönyvíró, szereplő (Dzsentri): Egri Bálint

irodalmi kávéház - dráma egy felvonásbanNagy Imre és Kádár JánosKészült az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére.
Szcenírozott felolvasószínházi sorozat – drámabörze. A felolvasószínház kiválóan alkalmas arra, hogy a tényleges bemutatók számánál tetemesebb mennyiségben lehessen megismerni a létező kortárs drámákat, és lehetőséget kínál arra, hogy rendkívül gyorsan bevezessen egy szöveget a szakmai közbeszédbe. Ezért a felolvasószínház a szakmai közönség előtt mint drámabörze is jelentőséget nyerhet. A felolvasásokat szakmai beszélgetés követi az alkotókkal és a nézőkkel.

Az Egy nyári nap abszurd vígjáték. A történet két férfi találkozásával kezdődik. Elrontott, minden próbálkozásában sikertelen élete miatti fájdalmában az egyik (Balsik) épp magát felkötni készül egy tengerparti üdülőhelyen, amikor találkozik a sikeres úriemberrel (Sik). Aki leül a padra és türelmesen vár, amíg Balsik befejezi, amit elkezdett. Hamar kiderül azonban, hogy mindketten ugyanarra készülnek: az öngyilkosságra. Csakhogy míg Balsiket saját sikertelen élete, meghiúsult álmai hajszolják e kétségbeesett tett felé, Siket éppen az örökké tartó siker csömöre vezeti ugyanerre az elhatározásra. Kilátástalan életútjuk befejezését a Nő megjelenése zavarja meg, és billenti ki a két férfi életét, hogy végül egyiket sikerre, a másikat pedig bukásra vezesse. Ez az abszurd vígjáték nemcsak filozofikus kutatásokat végez az élet rejtelmeiben, de kineveti az önsajnálatot, és arra hívja fel a figyelmet, néha ne féljünk nevetni magunkon. SIK: Ön egy boldog ember, csak nem tud róla. És ha mi nem találkozunk, soha nem is tudja meg. 
BALSIK: Én még most sem tudok róla. Azt mondja, én boldog vagyok? Én?
SIK: Hát persze. Önben él a remény, ugye?
BALSIK: Kizárólag és egyfolytában.
SIK: Hát ez az. Állandóan remél. Ez kincs. Magának kincs van a birtokában!
BALSIK: De nekem semmi nem sikerül.
SIK: Hát hogy képzeli? Éppen ezért remélhet! Ha sikerülne, amire vágyik, akkor vége lenne a reménynek! Így viszont van életcélja!