A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett. Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát. Sorra érkeznek a vendégek, megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt. A gyerekek keresztapja, Drosselmeyer diótörő bábot ajándékoz Marikának. A kislány az este izgalmai után új játékával aludni tér. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, játékok életre kelnek, a szobát egerek népesítik be, és fosztogatni kezdik a fát. Megindul a kalandok sorozata. Később Diótörő herceg boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát – Mária hercegnőt. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben.

A Gödöllő TáncSzínház előadásában.Karácsony a szeretet ünnepe nem telhet el, olyan kicsi, nagy és felnőtt számára már ismert mese nélkül, mint E.T.A.Hoffmann: Diótörő és Egérkirály . A történet eredetileg Hoffmann barátja és biográfusa, Julius Eduard Hitzig gyermekei számára íródott.  
Ezt a művet a táncszínház nem a már megszokott három felvonásos balett adaptációban adja elő.
A történetben a realitás és mese határai elmosódnak, s átjárhatóvá válnak.  Veled is már előfordult, hogy egy játékodat a kezedben tartva egy különös álomvilágba kerültél?  Ha igen, akkor megfogod érteni Marika történetét, ha nem , akkor első ízben vele repülhetsz a képzelet szárnyán.A darab minden korosztálynak szól, s nyújt egyformán élményt.
Rendhagyó formában a táncszínház a karakterek ábrázolásánál nem csak az eredeti Csajkovszkij zenét használta fel, hanem más zenékkel erősítette meg a jellemüket, s a cselekményt.
A hagyományos Diótörő karaktereitől részben eltekint a táncszínház, s a jelenkornak megfelelően dolgozza fel a témát. Természetesen a ma már “sláger”-nek mondható eredeti zenék a darabban hallhatók.2*45 perc 1 szünettel

A Diótörő, minden idők legnépszerűbb meséjének balettváltozata, minden generációt képes elbűvölni és elgondolkoztatni arról, vajon beérhetjük-e a látszatvilággal. Egy csúnya kis fabábu, aki előnytelen testébe zárva egy gonosz átok foglya. Egy kislány, aki meglátja a színesre festett testben az érző lelket, és mindent megtesz azért, hogy megtörje az átkot. Egy történet a képzelet és szeretet mindent átható erejéről.

A Sopron Balett előadásaA Diótörő című balett színrevitele minden színházban a karácsonyi csodaváráshoz kötődő lelki töltődést segíti. A fénypontot jelenti az ádventi időszak végén, ráhangol az ajándékvárás örömére, de mindenekelőtt kitárja a lelket a másik ember felé. Az eredeti E. T. A. Hoffman-történet, a Diótörő és Egérkirály témája és cselekménye, valamint Csajkovszkij sokszínű muzsikája különleges találkozás: engedi szabadon szállni a gyermek vágy- és fantáziavilágát, ugyanakkor képes újra gyermekké varázsolni a meglett embereket is. Ráismertet a világ és az emberek sokféleségére, segít természetesnek venni és elfogadni ezt a sokszínűséget.William Fomin táncjátéka egyaránt szólít meg gyermeket és ifjút, felnőttet és idős embert. A Diótörő és az Egérkirály harcának meséjét egy különös karácsonyi kép foglalja keretbe: a város lázas ünnepi készülődése közepette egy ablakot látunk, amely mögül egy férfi és egy nő néz dermedten kifelé. Vajon újjáéleszthető-e a szeretet, ha visszaidézik a csodát, a mesét, ami hajdan összekapcsolta őket?A Sopron Balett a Soproni Petőfi Színház tánctagozatából alakult önálló társulattá 2014 augusztusában, s felvételt nyert a Magyar Táncművészek Szövetségébe. A társulat minden évadban képviseltette magát egy-egy új bemutatóval a Soproni Petőfi Színház repertoárjában, emellett közreműködött a színház zenés és prózai előadásainak színrevitelében: Kabaré (2012), Singsingsing (2013), Evita (2014), Az elveszett levél(2014), Zene, New York, Szerelem (2015), Csárdáskirálynő (2015) A bábjátékos (2016).2015-ben A szép Cerceruska című mesetáncjátékuk elnyerte a győri XI. Magyar Táncfesztivál keretében megrendezett Gyermek Táncfesztivál közönségdíját.  Az idei évadban is új táncmű bemutatójára készülnek Labirintus címmel, gyerekeknek is szóló előadásuk pedig a Diótörő.

A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző, látványos vetítéstechnikával kiegészített Diótörő előadást láthatunk idén karácsonykor három vidéki városban.A produkcióban a világ élvonalába tartozó Győri Balett táncművészei mellett a Győri Tánc-és Képzőművészeti Iskola balettnövendékei, valamint artisták lépnek a színpadra. A koreográfus és rendező ifj. Harangozó Gyula, Kossuth-díjas magyar táncművész, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, aki a Bécsi Operában korábban nagy sikerrel játszott Diótörő rendezése alapján a díszlettervező Dmitrij Simkinnel és a jelmeztervező Velich Ritával együtt egy új, látványos előadást állít az arénák színpadára.A Diótörő az Arénákban a klasszikus darab korszerű, aktuális feldolgozása, mely mai sikerfigurákkal szól a gyerekekhez. Annak érdekében, hogy a modern felfogású, látványos produkcióban a hagyományos balettművészet kedvelői is megtalálják a számításaikat, a szervezők a Győri Balett művészei mellé a Herceg és Klára hercegnő nagy kettősének eltáncolásához a Moszkvai Bolsoj Balett szólistáit nyerték meg.A klasszikus Diótörő történetében a realitás és az álomvilág követik egymást. A darab első felében, Stahlbaumék karácsonyi ünnepségén a 19. századi gyerekek a számukra mindennapi közegben jól ismert játékokkal és babákkal találkozhattak a színpadon. Nem maradhatott el a Bohóc, a Colombina és a Néger baba figurája sem, valamint a bábjáték a Diótörő herceg és az Egér király Klára kisasszonyért vívott párbajával. Ennek a bábjátéknak hatására elevenednek meg Klára álmában az egerek és a kiskatonák, itt védi meg őt a Diótörő herceg a gonosz Egér királytól, és repíti át a téli tájakon keresztül mesepalotájába.Én ugyanezt a realitást szeretném visszaadni a darab első felében a mai gyerekeknek, amit a 19. századi gyerekek érezhettek az általuk jól ismert helyszín és játékfigurák láttán.Ha a darab eleje egy 21. századi karácsonyi vendégség, amelyen a meghívott gyerekek Pókembert, Barbit és a Robotot láthatják táncolni, és a bábjáték helyett a Diótörő herceg egy videójátékon keresztül védi meg szeretett Kláráját az Egér királytól, akkor valószínűleg ugyanazt a hatást érem el, melyet a 19. században a darab alkotói értek el korabeli közönségüknél, hiszen az akkori gyerekek a jól ismert mindennapi életükből röppentek át a határtalan mesék világába. A videójáték hatására született álmában Klára a mi előadásunkban ugyanúgy a téli tájakon keresztül táncol át a Diótörő herceggel annak mesepalotájába, hiszen álmunkban már nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve.

A klasszikus Diótörő előadásának egy olyan új feldolgozása született, amely a világ minden színpadán arról a szeretetről beszél, amelyre nem csak a gyermekeknek, hanem nekünk felnőtteknek még inkább egyre nagyobb szükségünk van. Ahogy szükségünk van a varázslatra, amely elvisz minket, elsodor a maga furcsa, különös világába, és amely meggyőz minket arról, hogy ha képesek vagyunk megküzdeni az álmainkért, akkor megtapasztalhatjuk a csodát, amelyre vágyunk. A musical különösen izgalmas zenei világa hamar meghódította a színház- és zeneszerető közönséget.

A darab Hoffmann meséje nyomán, de attól erősen eltávolodva született. Karácsony éjjelén sok varázslat történhet, így hát az sem meglepő, hogy a játékok életre kelnek, s a fából faragott Diótörő vezérletével harcba indulnak az őket megtámadó gonosz Egérkirály és félelmetes egérserege ellen, akik már elveszítették az emberek szeretetét. Diótörő az elvarázsolt Mantonate hercegnő megmentésekor változott át diót törő fabábbá. Így került, Marika legnagyobb meglepetésére, játékként a karácsonyi ajándékok közé. Marika szeretete, hűsége és kitartása végül ismét valóságos emberré változtatja őt, megmutatva, hogy a szeretet a legfontosabb dolog a világon. Minden eszközzel meg kell küzdenünk érte!De valóban minden eszközzel? A dagadt Egérkirály és gonosz anyja, valamint Pirella, a vad denevérlány szerint: IGEN! Meg is tesznek mindent a szeretetért, de nem mindig a leghelyesebb módon. Marika viszont egyszerűen csak szerelmes lesz Diótörőbe, ezáltal átváltoztatja és visszaváltoztatja, megmenti és megmenekül általa. Pedig nem varázsló, csak egy kislány. Egy kislány, aki álmodik. Aki még mer álmodni.A „Diótörő és Egérkirály” című családi musical egy mesebeli zenés történet MINDENKINEK, aki szereti a szép történeteket, szereti a csodákat, és szeret szeretni!

A Diótörő a romantikus csodavárás korának hatalmas és titokzatos, mégis melegszívű és humorral átszőtt meséje, amely Csajkovszkij balettje nyomán lett igazán világhírű, pedig az eredeti mesét nem kisebb szerző írta, mint E. T. A. Hoffmann. A elvarázsolt dió történetében egy kislány a karácsonyra kapott játékok életre keltésével álmodik magának egy saját, lenyűgöző mesét. Marika, Frici, a Diótörő, az Egérkirály, Pirlipát hercegnő, a nagy csaták és rémisztő kalandok, a lázas betegségében a játékaiban gyógyulást találó leányka... nagy alaptörténete ez kisgyerekek és felnőttek generációinak.
Kapecz Zsuzsa és Gothár Péter változatát (Selmeczi György nagyszerű, a magyar kultúrából, a népzenéből, a gyermekjátékok gazdag világából, de még az operett műfajából is ihletet merítő zenéjével) a kaposvári Csiky Gergely Színházban mutatták be, a szerepeket olyan színészek játszották, mint Molnár Piroska, Börcsök Enikő vagy Csákányi Eszter. Most a nyíregyházi nagyszínpadon kel új életre, nagy szereplőgárdával, élő zenével, Olt Tamás rendezésében

Ben most fejezte be az egyetemi alapszakot, és nyitva áll előtte minden lehetőség, hogy továbbtanuljon vagy találjon magának egy jól fizető állást, és elvegyen egy rendes lányt, akivel elkezdheti kényelmesen üres kispolgári életét. De Ben igazi kapunyitási pánikban szenved: nem tudja, mihez kezdjen magával, nincs kedve semmihez. Ez az állapot azonban nem tart nála sokáig, mert apja egyik üzlettársának unatkozó felesége, Mrs. Robinson lecsap rá. A fiú és Mrs. Robinson titkos viszonyba kezdenek, de aztán Ben közelebbről megismeri Mrs. Robinson lányát is…

A Dixie Klub Európa egyetlen több, mint 50 éve folyamatosan működő olyan jazzklubja, amelyben a programot azóta is ugyanaz az egy, a világ élvonalába tartozó zenekar szolgáltatja. A Benkó Dixiland Band klubestjét a színházi idényben minden héten szerdán este 18.30 és 21.15 óra között tartja.

Ártatlan fiatalok játéka fordul át kegyetlen durvasággá, mely végül társuk életébe kerül. Mindannyian érzékelik a történtek súlyát, eluralkodik rajtuk a pánik, és közösen keresik a kibúvót tetteik következményei alól. Miként befolyásolja jövőbeli terveiket és személyiségüket? Hogy tudnak kimászni az általuk okozott slamasztikából? Meddig mennek el? Milyen korábbi sérelmek kerülnek felszínre ezáltal? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Matusek Attila rendezése; a bandába szerveződés védelmező és kényszerítő hatásairól egyaránt beszélve.