Kategória Rendezés
  • A bűvös patkó

    A bűvös patkó

    Az erdő lakói izgatottan várják Bumburit, a bohócot, akinek segítségével ünnepséget rendeznek a több ezer éves Világfa tiszteletére. Hoppá, de álljunk csak meg egy szóra…! Mert rögtön az elején látnunk kell, hogy nem akármilyen bohócról, és nem akármilyen fáról, lesz szó.Bumburi ugyanis nemcsak bohóc, bár a bohócok minden eszközével rendelkezik, de tud játszani hangszereken, tud táncolni és énekelni, ha kell festeni, rajzolni is. Az erdőbe is hatalmas festőpalettával és hangszerekkel érkezik, egyenesen a cirkuszból. A születésnapi ünnepséghez ő vezeti a próbát. Az állatok egyetértésben készülődnek a nagy napra, a Világfa születésnapjára.A Világfa a világon a legfontosabb fa, ő a bölcsesség fája. Minden tudás a gyökereiben van, ágairól belátni a világ összes táját, országát.A készülődést azonban egy gonosz idegen, Terribiusz varázsló közeledése zavarja meg, aki álruhában elvegyül az ünneplők között. A Világfát akarja elpusztítani, hogy helyébe égig érő üvegpalotát építsen. Terve az, hogy a természetet megfosztja ékeitől, a virágokat illataiktól, az élőlényeket hangjuktól, színeiktől.Az állatok reszketve menekülnek, csak Bumburi és Jázmin, a természet tündére próbál kitalálni valamit a helyzet megoldására a bűvös patkó segítségével…
  • A Charley nénje?

    A Charley nénje?

    Charley és barátja, Jack beleszeretnek a szép Spittigue lányokba, Kittybe ás Annie-ba, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik.
  • A chioggiai csetepaté

    A chioggiai csetepaté

    Goldoni életművének egyik igazi gyöngyszeme A chioggiai csetepaté. A komédia nagymestere ezúttal Velencénél kevésbé elegáns helyszínt választ: egy halászfalut, Chioggiát. A falut egyszerű halászcsaládok lakják, a férfiak hónapokig a tengert járják, asszonyaikat, menyasszonyaikat, lányaikat, húgaikat pedig kénytelen-kelletlen magukra hagyják. Ahogy az már lenni szokott, a faluban − ahol minden harmadik nőre jut csupán férfiember − megindul a civakodás és perlekedés. Goldoni „kedvenc” helyszínén, a terecskén hamarosan megjelenik Toffolo, aki a sülttökárus portékája mellett bókjaival is leveszi a lábáról a chioggiai fehérnépet. Szerethető darab, mert hús-vér embereket látunk, önállóságra és megértésre vágyó nőket, a féltékeny, lobbanékony férfiakat, s szenvedélyes, mediterrán lüktetésű életet. Szerethető, mert a párkeresés rögös útjáról páratlan őszinteséggel és humorral beszél, s mert van benne egy Chioggiában idegen, különös alak, egy jóságos ember, akinek nincs más vágya, mint hogy segítsen, az összekeveredett szálakat kibogozza. Bár lehetetlennek látja a vállalkozást, az emberek értetlenségét, mégis mindenáron akarja a boldogságot másoknak, és hogy őt magát befogadják.
  • A cigány

    A cigány

    zenés prevakera egyrészt

    Szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes felhők tornyosulnak. Miközben minden hazafi szent kötelessége hazáját bel és kül ellenségek ellen megvédeni, mert ezt igényli a természeti jog. ezt parancsolja a törvény, a magyar cigány Rózsa Peti beleszeret Ivánka Évikébe, Celldömölk legszebb nemcigány magyar lányába.
    A haza bizodalmasan várja fiaitól, hogy mostani veszélyes körülmények közt, a királyi trón, haza és alkotmány védelmére az ország zászlója alá mentül előbb összesereglendenek, mely összesereglendés következtében elindul a haddelhadd, nem is beszélve a fekete füstirigó, Rózsa Rózsi bánatáról, hogy belészakad a nagy magyar szív és a hegede vonója… *
    * Celldömölk, 1848-49 küszöbe
  • A cigánybáró

    A cigánybáró

    A cigánybáró – a színlap tanúsága szerint – a 18. században játszódik, tehát abban az időben, amikor Magyarország megszabadul ugyan a török rablógazdálkodástól, de cserébe az osztrák rablósereget kapja, amely föléli, elpusztítja azt is, amit a basák, bégek, agák még meghagytak… Jókai a történelmi hátteret jelképnek használja csupán. A hazatérő ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc hazatérő emigránsaira utal. Míg a szabadságharc külföldre menekült hősei ezer nyomorúsággal, megaláztatással és veszedelemmel küzdöttek, az itthon maradt „császárhű” elemek szépen beültek birtokaikba, a kúriákba, a zsíros állásokba, megkaparintva azokat a javakat is, amiket az emigránsok gazdátlanul hagytak. Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek az 1848–49 után világgá széledő politikai menekültek sorsára. Ők is végigpróbálták a mesterségek valamennyi válfaját. Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel Jókai műveiben. Zsupán édestestvérei elevenednek meg: mohó, harácsoló polgárok, a késve kialakuló magyar kapitalizmus figurái. Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az 1867-es kiegyezési időszak, így forr össze a történelem és mesemondás, valóság és képzelet, hogy azt az ezeregyéjbeli tündérvilágot formálja ki, amely Jókai életművét a romantikus irodalom nagyszerű alkotásává teszi.
  • A cipész álma

    A cipész álma

    A cipész az utolsó cipő javításához fog hozzá, ami egy balettcipő. A lábbeli hirtelen megváltozik. Megjelenik előttünk egy balerina, majd újabb cipők válnak láthatóvá, és mindegyik más és mássá válik: egy utcai muzsikus, egy cirkuszigazgató és cirkuszi munkások. A cirkuszigazgató szeretné, ha a balerina nála lépne fel, a balerina viszont az utcai muzsikus játékára táncolna. 

    A Hordaland Színház szavak nélküli, klasszikus és művészi játéka egy költői színpadképben bontakozik ki. Az előadás nyelvtudás nélkül, bárki számára befogadható. Ajánlható 3 éves kortól akár olyan gyerekeknek is, akik korábban még nem láttak színházi előadást, első beavató élményként.
    Az előadást Ljudmil Nikolov, a Hordaland Színház művésze játssza. Ljudmil több ezer gyereket varázsolt már el költői bábművészetével az elmúlt 27 évben, amióta a Hordaland Színház tagja, és azt megelőzően is szülőhazájában, Bulgáriában.
  • A cirkuszhercegnő

    A cirkuszhercegnő

    A cirkuszhercegnő színhelye a szentpétervári nagycirkusz. Fedja, a cári Oroszország tisztje, nagybátyjának menyasszonyába, Fedorába szerelmes. A nagybácsi tudomására jut ez a szerelem, és tönkreteszi Fedja tiszti karrierjét. Fedora az öreg herceg felesége lesz, ám hamarosan özvegy marad. Fedja, a nagyszerű lovas, „Mister X” néven a pétervári cirkusz nagy szenzációja lesz, látványos produkcióját mindig fekete álarcban mutatja be. Fedora is elmegy a cirkuszba, ahol találkoznak, de nem ismeri fel a férfit, s amikor az szerelmet vall neki, elutasítja…
    Szerelem, csalódás, boldog egymásra találás - ahogy ezt egy igazi operettől elvárhatja az ember.
  • A csárdáskirálynő

    Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán említik minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének.Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája… legtöbbször a Csárdáskirálynő egyik slágere.Bécsben, az 1915-ös premier helyszínén 533 estén át játszották, majd végigsöpört a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is.Ritka kivételként tartják róla, hogy akár zene nélkül is remek színdarab lenne, ugyanis egy nagyon izgalmas családi dráma bomlik ki az események során a néző előtt. Természetesen a végén, mint ahogy azt az operettek törvényei követelik, minden jóra fordul.Ehhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyről a korabeli kritikusok így írtak: “Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak”…Az operett legnagyobb slágereit mindenki ismeri: „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, „Álom, álom, édes álom…”, „Emlékszel még?”, „Te rongyos élet…”, „Az asszony összetör…”, „Húzzad csak kivilágos virradatig…” és természetesen „Hajmási Péter, Hajmási Pál”Mondják, és joggal, az operett tradicionálisan magyar műfaj. Mondják, és azt is joggal, hogy sehol a világon nem adják elő olyan izgalmasan, temperamentumosan, játékosan, humorral és lírával telten az operetteket, mint nálunk. Ettől nehéz is a színpadra állítása. Rengeteg elvárásnak kell megfelelnie annak a színháznak, amelyik operett bemutatása mellett dönt. Különösen igaz ez a Csárdáskirálynő esetében.
  • A Csárdáskirálynő

    A Csárdáskirálynő

    Valami bűzlik Budapesten.Puskapor és harci gázok, hullaszag, egy Monarchia leomló falainak pora. Mindebből mit sem érez az orfeumlátogató: a bűzt elnyomja a parfüm, a vaníliaillatú füst, a kiömlött pezsgő, a női bőr fölröppenő, bódító molekulái. Az élet rongyos, de a lányok angyalok. Az asszony összetör, de nincs szebb, mint a szerelem. A háború tombol, de mi húzzuk csak, kivilágos virradatig.És túl az Óperencián boldogok leszünk. 
  • A császár

    A császár

    Hailé Szelasszié 1930-tól az 1974-es trónfosztásáig, a katonaság hatalomátvételéig volt Etiópia ura. Kapuściński, aki – egy lengyel hírügynökség tudósítójaként – a harmadik világ forradalmairól és polgárháborúiról szóló írásaival már a hatvanas években nemzetközi hírnévre tett szert, Hailé Szelasszié bukása után Etiópiába utazott. Interjúkat készített Hailé Szelasszié magas beosztású hivatalnokaival, amelyekben a hálószobaszolga, a tollminisztérium hivatalnoka, a fogadótermi lakáj, a párnakezelő, a szertartásmester és még sok más alkalmazott idézi fel a császár életét, mindennapjait és trónfosztását; az abszolút hatalommal rendelkező uralkodó korrupt világát. Beszélnek fényűzésről és nyomorról, félelemről és bizonytalanságról; az államgépezet működéséről, a nagy magánvagyonok keletkezéséről, az éhező tömegekről, a forradalmi helyzet kialakulásáról, a hatalmat gyakorlók és a hatalmat kiszolgálók viszonyáról.A fejlődő országok diktatúrái és a kelet-európai diktatúrák között a regény 1978-as megjelenésének idején egyértelműek voltak a hasonlóságok – és egyértelműek ma is, bármennyire is átrendeződött közben a politikai-társadalmi színtér.Az előadás szövege A császár és más Kapuściński-írások alapján készült. A regényt fordította: Nemere István. 
  • A császár keze

    A császár keze

    Színmű két részben a kézre csapásról, illetve inkább arról, hogy a rang nem mindig jelent kiváltságot, amikor fiatalos lendülettel találja szembe magát. Történt egyszer Bábolnán, hogy egy lovászfiú, Nagle, rácsapott Ferenc József császár kezére. Ilyen tett nem marad következmények nélkül. A fiúról, a későbbi Fadlallah el Hedad Mihályról, a ménesbirtok legendás vezetőjéről szól ez a mese.
  • A császár új ruhája

    A császár új ruhája

     Hacukisztán császárának legfontosabb elfoglaltsága, hogy küllemét csinosítsa. Ha nem kap új ruhát, elszomorodik, ha nem dicsérik frizuráját, elkomorodik. Mit neki az államügyek, a miniszterek, ha cipője nem passzol a zoknijához. A császárság legfőbb ünnepén is új ruhában szeretne pompázni, mert már minden korábbi hacukáját megunta. Nincs mese, új ruha kell. Egy soha nem látott szépségű. Messziföldről idegen szabók érkeznek, akik pompázatos ruhakölteményt ígérnek az uralkodónak… 
  • A császár új ruhája

    A császár új ruhája

    Andersen A Császár új ruhája című meséje nyomán  6-10 éveseknek
  • A csemegepultos naplója

    A csemegepultos naplója

    „A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.” – A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz, és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul…
  • A Csillagfiú

    A Csillagfiú

    Családi mesedélelőtt - zenés mesejátékOscar Wilde meséje különösen aktuálisnak hat napjainkban, amikor a külsőségek egyre inkább elvonják a figyelmet a valódi értékekről. Hőse nagy utat jár be, míg - átkon, varázslaton, nehéz próbákon keresztül - megérti: a külső szépség lélek nélkül nem ér semmit. Az út végére megtanulja, mi a különbség valóság és látszat, igazi szeretet és álságos kedveskedés, ember és tükörképe között. Az út végére felnő.