A Theater und Orchester Heidelberg és a Katona József Színház koprodukciója, mely 2017 őszétől Heidelbergben, 2018 áprilisában pedig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretei közt a Katonában látható.

Mi történik, ha az ember nyer a lottón, és vagyonos emberként éli további életét mindenféle kötöttség nélkül? Elkezd játszani a gondolattal, hogyan változtatná meg mindennapjait. Ritkább esetben saját környezetének formálása is eszébe jut. Brecht ezt a profán gondolatkísérletet eszközként használja, hogy a régi meséből kiindulva kérlelhetetlen őszinteséggel és a hétköznapinál nagyobb rálátással beszéljen erről a fontos témáról, az emberi jóságról.

Egy népmesei alapú történet, népi ihletésű kifejezőeszközökkel: alkalmazott néptánc és népzenére hajazó muzsika. A történet nem csak verbális síkon zajlik, hanem a zene (ritmus, melódia, harmónia) és a mozdulat (tánc)  nyelvén is. Korosztálytól független mesét mesél a kissé együgyű csizmadia családjáért megtett kalandjairól.

A tehetetlenség érzése az egyik legfeszítőbb. Ha nem tudsz hatással lenni az eseményekre, a másik emberre, önmagadra. Felismered, hogy rossz úton jársz, mégsincs erőd fordítani sorsodon. Mindvégig küzdened, szeretned, gondoskodnod és gondolkodnod kell, hogy végül ráébredj, mindannyian szeretve vagyunk.Lőrinczy Attila nagyszabású Shakespeare parafrázisa összetett módon ábrázolja az ember esendőségét. Műfaja, stílusa ennek megfelelően sokrétű. Abszurd helyzetei, bizarr karakterei vígjátékiak, miközben végig ott lapul mély érzékenységük. Közege modern, nyelvezete egyszerre klasszikus és mai, fennkölt és trágár. Mindeközben izgalmas, fordulatos krimi, pergő cselekménnyel. Míg a halál el nem választ… 

Fabók Mancsi Bábszínháza előadásaÉlt egyszer, valamikor erősen rég egy székely menyecske. De az a világon mindent a visszájára cselekedett. Makacs dacosságával még az ördögnek is igen meggyűlt a baja. S tán még ma sem szabadult volna az asszonynép fogságából, ha meg nem menti egy huszár… Mesénk fonalát ördög- szállta királykisasszonyok, ördögtől kapott ördögűző képesség, igaz mátkaság, lakodalom s haj, még mik nem ékesítik! S hogy miként kacsint vissza történetünkbe vad menyecskénk, azt megláthassák, csak kerekítsék szemüket, s élesítsék pupillanyílásukat!A történet fordulatokban gazdag, kacagtató vidám, és közben rendkívül tanulságos is, minden korosztálynak felhőtlen szórakozást ígér.

Békéscsaba külvárosában van egy utca: a Kastély utca. Mára már csak alig páran tudják, a környéken egyszer itt az Ábránfy család kastélya állt, és egy családon belüli küzdelem folytán porig égett. Állítólag azóta is a környéken kószál a „Szellemúrnő”, Ábránfy Katalin, és a lánya, Zsófia. Pedig ennek a történetnek már 470 éve.1541-ben Ábránfy Katalin útra kel Wittenbergába, ahol a lánya, Zsófia a híres „Fekete kolostor”-ban tanul, mert hírét vette, hogy a lány veszélyben van. Luther idején járunk, a katolikus egyház visszaél hatalmával, a papság gátlástalan cselekedeteiről szól minden. Az asszony az utolsó pillanatban érkezik, hogy megmentse a lánya tisztességét, és elhozza onnan. Wittenbergában találkoznak Luther Mártonnal, akivel Ábránfy Katalin már régóta levelezik. Az európai erkölcsi állapotok, találkozása Lutherrel arra indíttatják, hogy hazatérve Békéscsabán és környékén megszervezze a reformáció első közösségeit, felépítse az első templomokat. Ebben társa a Wittenbergából velük menekült Angleu esperes, a Fekete Kolostor vezetője, aki szintén szembeszállt a pápai udvarral, és aki ellen elfogatóparancs van érvényben. Békéscsabán nekiállnak a munkának, de a családban nem mindenki nézi jó szemmel ezt az új szellemiséget. Ábránfy Imre, Katalin öccse, aki egyszerre a török és a német seregek kéme, megbízást kap arra, hogy az új tanok elterjedését akadályozza meg. De saját érdeke is ezt kívánja, úgy véli, a békéscsabai kastély családi tulajdonjoga csak őt illeti….A dráma a XVI. század első felének, azon belül a békési reformációs tevékenységnek állít emléket, annak minden ellentmondásával, szépségével és küzdelmeivel együtt. 

Miért ragaszkodik öt kicsi állat ahhoz az élőhelyhez, melyet bársonyos fű takart korábban, de már rég konzervdoboz-hegy, flakon-tenger borítja?
Mert táplálékot ad… Mert menedéket ad…
Mert már megszokták… Mert szeretik…
Mert ITT VANNAK A BARÁTOK!
S talán mert amíg ők itt vannak, addig nem lehet nagyobb a baj. Addig lesz, aki kikaparja a gyenge mogyoróvesszőt, amikor a billencs ráborítja a friss betontörmeléket; lesz, aki lemossa az öreg tölgy oldalát, amikor savval önti le a furcsa ruhás ember; és lesz, aki megvigasztalja az aprócska vaddisznót, Bárnevónácskát, ha újra a mamiról álmodik…
Történetünk színhelye egy illegális szeméttelep, ám ez nem lehet gátja barátságnak, összetartozásnak, közös célokért való igaz küzdelmeknek, de még szerelemnek sem…

Volt egyszer egy kislány, aki a világvégi sziget, Szelesszirt világítótornyában élt az édesapjával. Miközben Atlanta édesapja épp a világítótorony-őrök sakkbajnokságán játszik rádión keresztül, a kislány tengerre száll, hogy visszajuttasson családjához egy eltévedt sirályfiókát. Az éjszaka közepén kihajózó Atlanta nem sejtheti, hogy a rejtélyes Feketekőhöz vezető úton különös találkozásban lesz része.Titokzatos madarak, világjáró kísértetek és szerelmes bálnavadászok a hősei Dunajcsik Mátyás rendkívüli atmoszférájú történetének.

Az 1985-ben napvilágot látott mű több mint három évtized múltán is húsbavágóan időszerű, és ennek a nagyszerű drámának a főszerepében tér vissza teátrumunkba minden idők egyik legkedveltebb pécsi színésznője, a Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló művész, Vári Éva, akinek rangos díjakkal elismert alakításai máig élénken élnek közönségünk emlékezetében. A Pécsi Harmadik Színházban Füst Milán, Örkény István és Spiró György sokrétű figuráit formálta már meg elementáris erővel a Boldogtalanok Húbernéjától a Tóték Mariskáján és a Macskajáték Orbánnéján át a Kvartett Feleség szerepéig. Most Schwajda főhőseként egy szeretetre éhes, esendő öregasszonyt kelt életre, aki nemcsak kiszolgáltatott és szerencsétlen teremtés, de egy szörnyeteg is: pokollá teszi a környezete életét, pletykál és intrikál. Négy gyereket nevelt föl, és egyedül maradva foggal-körömmel harcol a szeretetükért. Hamis eszközökkel próbál vélt vagy valós igazáért küzdeni, de nem rosszaságból teszi mindezt, hanem azért, mert a kisszerű gonoszkodás elszórakoztatja.A lánya és a fiai sem rosszindulatból, szívtelenségből, hálátlanságból hanyagolják el, hanem mert más lett az életritmusuk, életformájuk, gondolkodásmódjuk. Szülő és gyermek közül egyik sem különb a másiknál. A körülmények, amelyek között az Anya él, a manipulációi, az ,,ellenfelek” és ő maga is olyan kisszerűek, hogy minden erőfeszítése komikumba fullad. Ettől válik a darab olyan abszurd komédiává, amelynek a mélyéről egy ember tragédiája süt át.Schwajda György az a drámaíró, aki leginkább megfogadta Örkény István tanácsát, hogy az abszurdot nem kiagyalni kell, hanem föllelni az életben. Ábrázolásmódjának alapja, hogy minden, amit leír, alapjában véve valóságos, csakhogy ezt az abszurditásig fokozza – ebben a történetben is.A Vincze János rendezte előadás olyan szimultán mérkőzéshez hasonlít, amelyben a főszereplő mindig más ellenfelekkel mérkőzik. A szülőkhöz, a gyerekekhez, a többi emberhez fűződő viszonyaink tartalmára kérdez rá, és e viszonyainkat kell önmagunkban percről percre tisztáznunk.

A történet régi, mégis időtlen: egy kis francia falucskában él egy káprázatosan szép és okos leány, Belle, akit üldöz szerelmével a jóképű, de durvalelkű, törtető Gérald.
Egy napon Belle apját rabságba ejti a környék kastélyában lakó, rettegett szörnyeteg, és “váltságdíjként” a leányt kéri. Belle gondolkodás nélkül feláldozza magát, és önként besétál a szörny csapdájába. Ahogy telnek a napok, úgy ismeri és szereti meg egyre jobban a taszító külső mögött jólelkűnek és nemesnek bizonyuló herceget.
Csodálatos zene, káprázatos jelmezek és lélegzetelállító díszlet teszi felejthetetlenné előadásunkat.

zenés meseCarsten Ramm színházi feldolgozásában a színészek játékával a szépség és a szörnyeteg mindenki által ismert meséje elevenedik meg Florin Gabriel Ionescu rendezésében. Zenés mese az egész családnak.A legtöbb gyerek ismeri az elátkozott herceg történetét, akit csak egy lány igaz szerelme képes megmenteni. Igaz, szörnyen néz ki az állat, de minden házassági ajánlattal, melyet a ’kegyetlen’, szép Elise visszautasít, egyre szimpatikusabbá válik.Embernek túl borzalmas, szörnyetegnek túl barátságos, állatnak túl emberi, és az előadás végére egy új képességgel is gazdagabb lesz.

a Piarista Diákszínpad előadása

„Intim, lírai, szemérmetlenül szemérmes és egyben komolysága mellett is vicces önvallomás arról a tébolyult állapotról, amelyet amúgy szerelemnek hívunk.”