Kategória Rendezés
  • “Segítség, függő lett a gyerekem!”

    “Segítség, függő lett a gyerekem!”

    a Fabulatorium Playback Színház előadásaKilátástalannak tűnő tanulmányok. Köddé váló zsebpénz. Pia, drog, cigi.
    Elkeseredett vagy gyanútlan vagy? Merre keresendő a segítség és hol rontottad el?
  • “… De mivel saját képmására teremtett…”

    “… De mivel saját képmására teremtett…”

    -színpadi etűd Jónás Tamás verseire-a DESzínház – Alkalmi Társulat előadása
    Impresszionisztikus tisztelgés Jónás Tamás cigány költő művészete előtt. Egy „ének a hideg tűzhöz” az önértékelés lélekromboló dilemmáiról, a tökéletességre vágyás belső késztetéséről és lehetetlenségéről, az emberi létben rejlő kegyetlenségről és fájdalomról. Ugyanakkor egy játékos derűkeresés is, hiszen „aki nem táncol, az pórul járhat”.
    A DESzínház a Roma Sajtóközpont felkérésre ezzel a rövid színpadi etűddel járult hozzá a 2016-os Roma Nap debreceni programjához.
  • „...Sem emlék, sem varázslat...”

    „...Sem emlék, sem varázslat...”

    Radnóti Miklós élete, tisztasága, elképesztő látása, vizualitása megragadó. Szívének dobbanása, szerelmének varázslatos megélése minden színész számára kihívás, verseinek áradó képei, szavai csak arra várnak, hogy újra meg újra halljuk, lássuk, érezzük őket. A magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Sorsa, szenvedése, kiszolgáltatottsága, váteszi látásmódja, saját sorsának pontos előérzete révén figyelmeztető jelként magasodik elénk. Testvérünk, barátunk, társunk a magyar történelem sodró, mai hullámzásában is.
  • „ASSZONY AZ ÉN ISTENEM…”

    „ASSZONY AZ ÉN ISTENEM…”

    Beszélgetés és közös versolvasás Mészáros Ferenc költővel.
  • „Csak szólani egy szót mint ember” - Horváth Lajos Ottó önálló estje

    „Csak szólani egy szót mint ember” - Horváth Lajos Ottó önálló estje

    „A szenvedés természetes. A szenvedés élet. A szenvedés gazdagság… – írta Szép Ernő. –Tudod, mit szerettem volna most is? Nem írni mint író, nem költeni mint költő, csak szólani egy szót mint ember.”– Szép Ernő feltámad. Ebből az abszurd helyzetből indulunk. Az élet nagy témáit érintjük, az időben ugrálva haladunk a fiatalkori eszméléstől: szerelem, család, magány, egzisztenciális gyötrődés, háború és a halál témája, ami kezdettől fogva foglalkoztatja – sorolja Horváth Lajos Ottó, aki nem Szép Ernőt alakítja, mert mint mondja: – A rögbi játékosra emlékeztető külsőmmel nem volna szerencsés Szép Ernőt játszanom. Én vagyok az, aki áteresztve magán az írások életélményeit, a szerző nevében beszél.Nem a sanzonos, kabarédalos Szép Ernőt idézzük meg, hanem a vívódó alakot. Vitatkozik bennem két színész – fakad ki önmagára –, mind a kettőt unom, az egyik a világot vádolja, a másik saját magát… Az életét az irodalomnak rendelte alá, és eközben elgyávult attól, hogy élje a közönséges emberek életét. Mindehhez persze egy jó adag önzés is párosult. Művész volt, öntörvényű. Ugyanakkor szerény, visszahúzódó, senkit megbántani nem akaró.
  • „Csak szólni egy szót mint ember”

    „Csak szólni egy szót mint ember”

    Horváth Lajos Ottó önálló estje
  • „Egy Csepp Népköltészet”

    „Egy Csepp Népköltészet”

    A Városi Népdalkör és a Muslinca Dalárda közös műsora.
  • „Jóéjszakát” mama

    „Jóéjszakát” mama

    A történet egy habókos anyáról, Thelmáról és életunt lányáról, Jessie-ről szól. Amióta Jessie-t elhagyta a férje, mama és leánya együtt élnek újra. Egymás mellett tengődnek, egymás mellé beszélnek, süket füleik nem hallják a másikat. Jessie minden napját cukormázas otthonában tölti. Reggeltől estig pongyolában jár-kel, puha rózsaszín házipapucsban csoszog, hol karamellát szopogat, hol mogyorós pralinét fal. 
    Jessie egy este váratlan bejelentéssel fogadja hazaérkező anyját: öngyilkos lesz, ha törik, ha szakad. Thelma kétségbe esik, Jessie pedig természetes higgadtsággal tárja fel tervét, miközben háztartási tudnivalókkal bombázza a megsemmisült mamát. Anya és lánya utolsó éjjelüket töltik együtt, emlékeznek, pletykálnak, mély kérdéseket tesznek fel egymásnak, őszintén felelnek a másiknak, s minden érzékeny pillanatban szájukba tömnek egy bonbont vagy egy habcsókot. Apránként tárul elénk két nő jelene, múltja, világnézete s két ellentétes személyiség éles rajza.
  • „Mindig új élet lesz a vérből

    „Mindig új élet lesz a vérből"

    A Zenthe Ferenc Színház és a Nógrád Táncegyüttes zenés, verses, táncos műsora, amellyel az 1956-os forradalom kitörésének körülményeit, főbb eseményeit, leverésének körülményeit mutatja be, méltó emléket állítva a hősöknek és mártír áldozatoknak.
  • „Múlnak a gyermekévek...”

    „Múlnak a gyermekévek...”

    Múlnak a gyermekévek, igen, mégis sokan szívünkben-lelkünkben gyermekek vagyunk, azok akarunk maradni, keressük a gyermekkor boldog emlékeit magunkban, egymásban, a mindennapok apró, kis réseiben. Örömmel, az ölelés vágyával tekintünk gyermekeinkre, remélve, hogy még osztozhatunk velük az ártatlanságban, szépségben, tisztaságban. Mindent nekik adnánk, ha lehetne. Erről szól ez a zenés utazás, ismerős dallamokkal, magunkban oly sokszor ismételt sorokkal, hogy átadhassuk mindazt, amit kaptunk, és most már örökre szívünkben őrizzük.
  • „Pesti Srácok”

    „Pesti Srácok”

    Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a Honvéd Férfikar műsorukban olyan kompozíciókat szólaltatnak meg, amelyekkel a forradalom és szabadságharcban résztvevőkre emlékeznek. Az est során Liszt Ferenc, Kurt Weil, Orbán György, Gyöngyösi Levente, Kodály Zoltán, Vajda János és Erkel Ferenc művei csendülnek fel.
  • „Szólt az ember…”

    „Szólt az ember…”

    Jordán Tamás és Sebő Ferenc József Attila estjeHarminc éve járják az országot “Szólt az ember…” című József Attila-estjükkel. Ez az előadás, mint ahogy Jordán Tamás a bevezetőjében szokta volt mondani, tulajdonképpen egy beszélgetés a hallgatóság és az előadók között – még akkor is párbeszéd, ha a közönség (feltételezhetően) nem mond semmit. Olyan ez, mint amikor az írott anyagban csak az egyik szereplő beszél, a másik szövege vagy hallgatása ki van pontozva. Ez azt jelenti, hogy a másik fél is részese a dialógusnak, csak éppen nem mond semmit, néma figyelme további gondolatok kifejtésére készteti a beszélőt. Így történik ez itt is. József Attila gondolatait tolmácsolják prózában és dalban az előadók olyan hangvétellel, mely szokatlan a pódiumon, itt nem “szavalásról” van szó, a többnyire halk, bensőséges tónus azt érzékelteti a nézővel, hogy személyesen őt szólították meg.
  • „ZsadonSzolnoki”

    „ZsadonSzolnoki”

    Az ismert művészházaspár, az operett világában is méltán népszerű előadók műsorában az operettirodalom gyöngyszemei mellett más dallamok is felcsendülnek.
    Zongorán kísér: Körmendi Péter