Kategória Rendezés
  • Zorba

    Zorba

    …egy angol író Krétára tart, hogy örökségül kapott birtokát rendbe tegye, és helyi munkások segítségével lignitet kezdjen bányászni. Utazása előtt megismerkedik Zorbával, az idősödő, de ereje teljében lévő, jókedvű munkásemberrel, akit rövid idő alatt megkedvel, és megkéri, tartson vele Krétára. A két férfi között különös barátság szövődik. A könyveibe temetkező író ugyanis felnéz arra a tapasztalatokból szerzett bölcsességre, melyet az öreg vájár hosszú évek és számos utazás során szedett össze. Ugyanakkor Zorbász sem rest kihasználni az alkalmat: lelkesedéssel beszél múltjáról, nőkről, családról, mulatozásokról, harcokról, melyek olyan távoliak, és mégis annyira megkérdőjelezhetetlenek az eddig burokban élő író számára, hogy nem győz ámuldozni az öreg szavain.Zorbász nőimádatának, őrültséggel határos cselekedeteinek, és vad, már-már hedonista tivornyáinak mozgatórugói éppúgy feltárulnak, mint az író végletes introvertáltságának és határozatlanságának magyarázatai. A tényleges cselekmények is átitatódnak ezekkel a filozofálgató, végső soron a nagybetűs életről szóló felhangokkal. Végeredményben tehát sokkal inkább nevezhető a Zorbász, a görög egy sajátos filozófiai esszégyűjteménynek, mint kalandos történetű regénynek. Zorba próbálja megtanítani az írónak és mindannyiunknak, hogyan lehet maximálisan kihasználni és feltétel nélkül szeretni ezt a kis időt, amit a földi létre kárhoztatva kell eltöltenie minden embernek…
  • Zrínyi 1566

    Zrínyi 1566

    1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserénké, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott Csáktornyái birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomozás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója? Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem legnagyobb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi? 2009-ben Szigetváron hagyományteremtő célzattal mutattuk be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet azóta is, a kirohanás napjához, szeptember 7-éhez leg­közelebb eső hétvégéjén műsorra tűzünk immár tizenegyedik éve. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció eredményét talán legjobban példázza, hogy egy, a 2009. évvégén indított szavazáson az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők.Zalaegerszegen a darab kőszínházi változatát láthatja a közönség, a cím­szerepben Sasvári Sándorral.
  • Zrínyi 1566

    Zrínyi 1566

    1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. 1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról, úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott csáktornyai birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomázás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, hogy Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója. Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi? 2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutatták be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet a kirohanás napjához, szeptember 7–éhez legközelebb eső hétvégén azóta is, minden évben műsorra tűznek. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció sikerességét talán legjobban példázza, hogy a bama.hu 2009 év végén indított szavazásán az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők. Most először kerül a közönség elé kőszínházban, s reméljük, ugyanolyan nézői tetszéssel, mint amilyen töretlen sikerrel játsszák az eredeti helyszínen, Szigetváron, immár kilencedik éve.
  • Zrínyi Ilona

    Zrínyi Ilona

    A monodráma hitelesen mutatja be Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb s egyben legvitatottabb korszakát. Zrínyi Ilona Thököly Imréhez és fiához, Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja a darab fő gerincét. Mint nő, mint anya, s egyben a hazaszeretet példátlan emblematikus személyisége jelenik meg az előadásban, s teszi hitelessé a konfliktusok közötti emberi nagyságát.A darab lényegében felöleli Zrínyi Ilona felnőtt életének minden fontos korszakát. Ily módon egy időutazásnak lehetünk tanúi.Az első jelenetben hajón vagyunk, Zrínyi Ilona kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomása, Kis-Ázsia  felé halad.Egyedül van a fedélzeten, s az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait. A darab során vissza-visszatérünk a hajóra, s ez a színhely a keretjátéka az előadásnak.Alakján keresztül képet kapunk a XVII. századi Magyarország politikai állapotáról, katonai eseményeiről, a kuruc korszak kezdeteiről. Emlékeiben megidézi apját, Zrínyi Pétert, akit hős katonaként az osztrák császár perbe fogott, és árulás koholt vádjával kivégeztetett.Látjuk esküvőjén Munkács várában, s a Thököly iránti szenvedély ellentmondásos  stációiban.Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint a felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi, mint „Európa legbátrabb” asszonya.A korabeli krónikák rajongással beszélnek róla, s ő volt az a személy, aki nő létére is utolsó pillanatig védte a rá bízott várat, noha a reménytelenség nyilvánvaló volt a túlerővel szemben, de ő ilyen módon akart hazájának becsületet szerezni.A vár kénytelen feladása után Bécsbe kerül gyermekeivel, ahol a megállapodás ellenére elszakítják tőle Ferenc fiát. Az osztrák árulás másodszor is kettétöri életét. 4 évi tartózkodás után Thököly kiváltja két elfogott osztrák generálissal, s engedélyezik, hogy kövesse urát török birodalmi helyekre.Így él majd Bulgáriában, Konstantinápolyban, s végül Nikodémiában, ahova a hajó viszi.A darab tömören ragadja meg életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva.Zrínyi Ilona példás alakja nem merülhet a feledés homályába, reményeink szerint az előadás mind a felnőtt közönségnek, mind az ifjúságnak katartikus élményt ad majd.
  • Zsámbéki zsibongó

    Zsámbéki zsibongó

    10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel.A mese, a szabad játék és az alkotás örömének ünnepe 22-én 10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel. A MárkusZínház, Fabók Mancsi Bábszínháza, a felvidéki Csavar Színház, a Mikropódium és a Kereplő Színház varázsolja el a gyerekeket, kamaszokat és felnőtteket mesével, humorral. Az előadások mellett betyárpróbák, babusgató, illatjáték, kézműves játszó és táncház várja a nagyérdeműt. Sőt még egy igazi régi fotó is készülhet a családról.
  • Zséda: KÉMIA

    Zséda: KÉMIA

    lemezbemutató koncert“A magyar könnyűzene meghatározó női előadója 4 év után készítette el új, Kémia című stúdióalbumát. A hatodik nagylemez 15 dallal és különleges koprodukciókkal várja a közönséget. A Kémia számos különleges koprodukciót tartalmaz: az első, „Óceán” című dal a lemez előfutáraként jelent meg szeptemberben, és Rakonczai Viktor és Lotfi Begi szerezte. Az „Óceán” egy érzéki, titkokkal teli, nőies szerzemény, amelyben az óceán a nőt szimbolizálja. Egy másik koprodukció eredménye az „Úgy szeretném” című dal, amelyet Demjén Ferenccel együtt adott elő az énekesnő, és amely egy teljesen új változatban került a lemezre. Ifj. Malek Miklós és édesapja, id. Malek Miklós közösen dolgozták át a dalt, amely szimfonikus zenekari kísérettel szólal meg a lemezen.
    A „Fosszíliák” című számot a SuperStereo zenekar írta Zsédának, és mindenkinek szól, aki ölelt már valaha annyira, hogy eltűnt számára a világ, a következő, „Szórd fényed rám!” című dalt pedig a jazz zenész Balogh Tamással közösen hívta életre Zséda, és a Nemzeti Tehetség Program himnusza lett. A megszokott magyar nyelvű dalok mellett egy francia szerzemény is helyet kap: a „Jours Sourds” című dal szövegét Lackfi János írta. A sanzon a párizsi terrortámadásokkal egy időben szólalt meg először a nagyközönség előtt először, ezzel más értelmet nyert: „A Jours Sourds egy szerelmes dalnak indult, azt az érzést dolgozza fel, amikor a fejünk felett leszakad az ég egy kapcsolat végén. Az, hogy ez a kép és a dal is teljesen más értelmet nyert, hátborzongató.” – mondta Lackfi.
    A lemez záróakkordjaként az „Úgy szédülök én” című jazzballada szólal meg, amely a többek között Sinatra és Billie Holiday által is feldolgozott „You Go To My Head” dal átírása. A dal egyszerre zárja le a lemezt és indít el egy lehetséges irányt az énekesnő karrierje számára – és valljuk be, ki ne imádna egy Zséda jazz-lemezt?”
  • Zserbótangó

    Zserbótangó

    A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla polgári családból származó, jó kedélyű, örökmozgó nő. Sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, szintén fővárosi polgárlány, de szegény családból indult, színészként pedig vidéki „száműzetésből” Pestre került tragika. Az egymással, és egymás múltjával, vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új lakótárssal kerülnek szembe… A két egymást egyre inkább megértő és megszerető színésznőt Esztergályos Cecília és Tordai Teri alakítja, főbérlőt pedig Bordán Irén.
  • Zsírszegény élet

    (nem eszem, nem élek, nem szeretek) Három nő a fogyókúra-szanatóriumban. A szerkesztőnő,a képviselőnő, a pénztárosnő és egy negyedik, aki ostorozzaőket. És valaki, aki mindhármukban ott van. Vidám, vagykönnyfakasztó történet? Nézopont kérdése…15 éven felüli nézőknek ajánlott
  • Zsiványok Betlehemben

    Zsiványok Betlehemben

    Karácsonyi zenés mesejáték kisebb és nagyobb gyerekeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek.Réges régen, kétezer éve már, hogy Betlehemben két szegénylegény úgy döntött: inkább zsiványnak áll. Mindenkitől megpróbálnak elcsenni valamit… de valahogy mégsem sikerül meggazdagodniuk. Pedig nem csak szegény pásztorokkal, kereskedőkkel, utazókkal, de három királlyal is találkoznak. Sok-sok kaland után eljutnak a szent családhoz, meglátják a kis Jézust és megértik: a gazdagság a szívünkben van, nem a kincsesládánkban.
  • ZsófiMarci

    ZsófiMarci

     Hosszúformátumú improvizáció, két szereplőre:
    Zsófi és Marci! Csak a nevük állandó:
    minden más estéről estére, percről percre változik. A helyzetük, viszonyuk -ha egyáltalán van- egymáshoz , a világhoz, ismerőseikhez, barátaikhoz, a környezetükhöz.

    Valós idejű improvizáció 60 percben. Hogy ez mit is jelent, kiderül az előadás elején. Egy biztos, hogy minden szó, gesztus, helyzet, érzelem, történet ott és akkor születik meg a színpadon. Semmit nem találunk ki előre, semmit nem beszélünk meg előre, egyszerűen egy addig ismeretlen Zsófi és Marci bőrébe bújunk és az improvizációs technika segítségével, színházi jelleggel elmeséljük az Ő aznapi történetüket. Célunk, hogy elgondolkodtassunk, tükröt tartsunk, mosolyt vagy épp könnyet
    fakasszunk.

    Egy nő és egy férfi története
    Pillanatművészet egy nőre és egy férfira, Takács Noémi – Noémo – zenei kíséretével. Semmit nem találunk ki és semmit nem írunk meg előre. Minden ott és akkor születik meg a színpadon a néző előtt.
    Azon vagyunk, hogy emberi történeteket meséljünk el, hétköznapi dolgokat, melyeknek megpróbáljuk az esszenciáját 
  • Zsugori

    Zsugori

    zenés vígjáték - a Soproni Petőfi Színház és a Komáromi Jókai Színház koprodukciójaZsugori uram, telhetetlen, fösvény ember. A háta mögött mindenki kikacagja a haszonvágyát, ugyanakkor mégis mindenki függ tőle. A gyerekei, a szolgái, a jövendőbelije egyaránt Zsugori vesztét és ugyanakkor pénzét kívánja. Csakhogy ezáltal maguk is hasonlóvá válnak a vén uzsoráshoz. A felismerés, hogy a pénz mozgatja a világot nem újkeletű, de ki tudunk-e, ki merünk-e lépni a Pénz Bálvány által vezényelt koreográfiából? A Zsugori című zenés komédiában új életre támad Molière darabja, A fösvény. A szerző, Simai Kristóf a saját korába és szülővárosába, Komáromba helyezi át az eredeti történetet, mely tehát a Rákóczi szabadságharcot követő időkben játszódik, - a szerzői megjelölés szerint a „kuruc háború után”. Ez a körülmény a zsugoriságnak, a kincsek rejtegetésének különleges feltételeket szab. Tehát korántsem műfordításról van szó ebben az esetben, hanem a kor divatja szerinti átdolgozásról, melyet „magyarításnak” nevez az irodalomtudomány. Helyszín, nyelv, jellemek, történeti háttér: mindez megújult színekben tűnik elénk. Olyan benyomásunk támadhat, mintha egy XVIII. századi, fergeteges és vaskos magyar bohózat bontakozna ki előttünk. Ezt az érzést erősítik a dalbetétek, melyek szövegét és dallamait Simai kortársától, Pálóczi Horváth Ádámtól kölcsönöztük. A szöveget Katona Imre, a dalokat Szarka Gyula dolgozta át, figyelembe véve az eleven színház követelményeit, és jó mulatságot kínálva a közönségnek. A darab rendezője Béres László, aki korábban Az elveszett levél című Caragiale-vígjáték emlékezetes előadását állította színpadra Sopronban.
  • Zsuzsi kisasszony

    Zsuzsi kisasszony

    A Zsuzsi kisasszony egyszerű, szép, emberi történet.
    Egy magyar kisvárosban játszódik, a világhírű zeneszerző csodálatosan szép dallamaival. Zenekritikusok arra célozgattak a Zsuzsi kisasszony bemutatója után, hogy “mintha Kálmán a világot bejárt műveiből merített volna…” A Zsuzsi kisasszony előtt csak egyetlen Kálmán-operett futott be világsikert, a Tatárjárás, a többi mind a postamester-lány színpadra lépése után született… Kálmán Imre a Zsuzsi kisasszonyt tartotta a legkedvesebb művének.