Sivasakti Kalánanda Táncszínház Az előadás átfogó képet kíván nyújtani Dél-India táncművészetéről.Az est programja klasszikus indiai darabokat, klasszikus tánctechnikát felhasználó modern koreográfiákat és indiai néptáncokat foglal magába. Hagyomány és modernitás jelenik meg a színpadon a hozzájuk tartozó külsőségekkel, hangzással és hangulattal.Az indiai tánc ritmusa lehet vidám, játékosan könnyed vagy virtuóz, lehet lágyan lüktető, vagy harciasan vágtató, lehet hivalkodóan látványos, vagy szerényen háttérbe húzódó. A ritmus (tála) mint egy állandóan ismételgetett ima (mantra) kíséri végig a táncos életét. Az indiai ritmusszótagok helyet követelnek maguknak a hétköznapokban is, beférkőznek a gondolatokba és a legmeglepőbb helyzetekben jelennek meg. Mint különálló lények, önálló életre kelnek a darabokban, a vidám néptáncokban, és a klasszikus koreográfiákban.Dél-India klasszikus tánca, a bharatanátjam jelenleg kizárólag színpadi műfaj. Az elmúlt évszázadok során két különálló műfajból fejlődött ki. Egyik őse az a szakrális női tánc, amelyet a hindu templomokban élő táncosnők az istentisztelet részeként adtak elő. Másik őse pedig az a színjátszó technika, amelyet a klasszikus indiai színház fejlesztett ki. A drámákat, táncdrámákat férfiak és nők is játszották. Kézjelekkel, testtartásokkal, mimikával elevenítették meg a darab szereplőit. Ezeknek a technikáknak a felhasználásával született meg a mai bharatanátjam, mely élő műfajként nem csak a múlt emlékének ápolására, hanem mai darabok létrehozására is alkalmas.

Ki az akit szeretünk amikor szeretünk?
Ismerjük e a szeretett lényt?
A beteljesült szerelem csak egy szerencsés félreértés?
Ilyen kérdésekről beszélget két férfi, Abel Znorko Nobel díjas író aki magányosan és elszigetelten él egy Norvég szigeten. Abel minden nap  felidézi szenvedélyes szerelmének emlékét egy asszony iránt, akivel hosszú ideig levelezet. Erik Larsen újságíró egy interjú alkalmával találkozik az íróval.Vajon milyen kapcsolatban van azzal a hölgyel akibe Znorko még mindig szerelmes?Az emberkerülő író miért egyezet bele a találkozásba?

A beszélgetés a kimondott igazságok kegyetlen játékává válik, amelynek során sok mindenre fény derül.Az író  drámáit  a kegyetlen igazságmondás jellemzi, mint a Látogató c. művét is, amely világszerte ismert klasszikus műnek számít.

Egy Torontó közeli kisváros Közösségi Házában augusztus 20-án rendezvényt szerveznek a helyi magyaroknak az államalapítás és az új kenyér ünnepén. Erre az alkalomra a kanadai Rezeda Dance Company új műsorral készül. Tamás ,a csoport vezetője nehéz helyzetben van, mert több táncos is el akarja hagyni épp az együttest. Ebben az időszakban érkezik a csoportba Magyarországról Feri, az ifjú koreográfus, táncpedagógus. Tamás, a csoport vezetője nagy örömmel fogadja, ám a kezdeti örömök után egyre több a konfliktus, mivel, Ferinek egészen más elképzelései vannak az új előadással kapcsolatban. Két világ, két világfelfogás, a néptáncról és a hagyományról (a hagyomány megőrzéséről, továbbörökítéséről) való két ellentétes gondolkodás csap össze a történetben.   A Nemzeti Táncszínház négy évvel ezelőtt megkezdett színházi nevelési munkájának újabb gyümölcse a Talpuk alatt című komplex táncszínházi nevelési előadás. A mostani művészeti és pedagógiai projekt együttműködő partnerei: Duna Táncműhely, Káva Kulturális Műhely. Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket. Játékunkban a hagyomány és innováció témakörét szeretnénk megvizsgálni; a két fogalom feszültségéről egymás mellett / egymás nélkül / egymással örök harcban levéséről szeretnénk közösen gondolkodni a fiatalokkal. A néptánc médium, segít a központi kérdés minél érzékletesebb, árnyaltabb, több érzékszervet bekapcsoló vizsgálatához, az identitás kérdéskörének körbejárásához.

vígjáték - ifjúsági előadásA Tanár úr kérem hősei, Bauer, Steiman, Rogyák, Goldfinger és a többiek érettségi találkozóra készülnek. A találkozó során újraélik ifjúságuk kalandos és sok humorral fűszerezett megannyi pillanatát.

„Mi ez, mi ez, mi ez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók… szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc… Dehogy… hiszen ez a vekker… A vekker csönget… De hiszen akkor fél hét van már… fel kellene kelni.”Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán… Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola, és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat. Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre, vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni. Vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik. A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: „Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság.” A zenés előadást Simon Kornél rendezi, aki szerzője is ennek a változatnak, Deres Péter dramaturggal közösen. Alkotótársuk volt a Karinthy humorára bátran mai választ adó Máthé Zsolt, akinek dalszövegeihez színházunk állandó zenei munkatársa, Nyitrai László komponált muzsikát. 

A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak bemutatója Tartalom helyett: úgy formálsz mindent, ahogy a képzeleted engedi!
Egy: Légy önmagad a színpadon, játssz neked ismerős helyzeteket, szerepeket!
Kettő: Lépj ki a komfortzónádból, játssz számodra ismeretlen szituációkat, karaktereket!
Három: Légy kreatív, and think outside of box!
Négy: Színház a színházban!

Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat.Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik.A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: “Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság”

„Tánclépésben Bulgáriában” - a békéscsabai Balkán Táncegyüttes műsora A Balkán-félsziget tánchagyományai rendkívül archaikus vonásokat mutatnak. Az ötszáz éves török uralom alatt kialakult, etnikai, vallási és kulturális keveredés izgalmas tánc- és zenei kultúrát hozott létre. A táncok többnyire a közösségi összetartozás erejét kifejező lánctáncok, melyeket a táncosok szorosan (kézfogással, vállfogással, övfogással) összekapaszkodva táncolnak, ritkábban szólisztikus táncok, mint például a bolgár racsenica, mely a tánc közben pörgetett kendőről kapta a nevét. Zenei világában az ortodox egyházi zene, a szláv többszólamúság és a keleties dallamok keverednek igen gyakran páratlan ritmusú dallamokkal. E sajátosságok hiteles tolmácsolására törekszik a békéscsabai Balkán Táncegyüttes is, mely 1990 óta állítja színpadra a balkáni népek táncait. Jelenlegi műsorában körbejárja Bulgária majd minden tájegységét, bemutatja azok táncfolklorisztikai sokszínűségét hol autentikus, hol stilizált, hol humoros táncjeleneteken keresztül.

A mozgás és a csábítás közös története (férfi és női szemmel is) Ebben a hónapban a tánc és az erotika közös történetét járjuk körbe, új perspektívába állítva a szépség fogalmát. Közelebbről is megismerünk pár lenyűgöző testű táncost és táncosnőt, megvizsgáljuk mitől számít csábosnak a mozgás (és mitől nem). Korokon és földrészeken keresztül utazva gyönyörködünk a női kecsesség és a férfi virtus táncos sokszínűségében, bepillantva mindkét nem elméjébe az erotika szemüvegén keresztül. Izgalmas történetek és ritka felvételek várják önöket ebben a lebilincselő 110 percben, régi idők merész kísérleteitől a legújabb trendekig!Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott!

Egy rendhagyó tánctörténet órára invitáljuk közönségünket. A fókuszban ezúttal a táncot körülvevő technológia evolúciója áll a színpadon és filmen. A kosztümök, a díszletek, a világítás, sőt maga a színpad is elképesztő fejlődésen ment keresztül az évszázadok során. Ebben a titkos világban teszünk egy lélegzetelállító utazást, sok meglepetéssel és érdekességgel. Belesünk az előadóművészet láthatatlan mágusainak eszköztárába, az ősi görög színházak akusztikai trükkjeitől egészen a bionikus művégtagok és világító ruhák korszakáig. Miért nem szabad színpadon fütyülni? Hogyan dőlt el Michael Jackson? Mi az a rivaldafény? Hogyan lehet lábak nélkül megnyerni egy táncversenyt? Ezekre a kérdésekre is fény derül (szó szerint), miközben az elmúlt 120 év lenyűgöző felvételeiben gyönyörködünk. Lakatos János az ismeretterjesztés és a szórakozás egyedülálló fúziójával vár mindenkit ebben a lebilincselő 90 percben!