"-  Írjál nekem egy mesét.
-  Miről?
-  A kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról.
-  Két kacsáról?
-  Igazából nem kacsák ám!
-  Hanem?
-  Valódi király meg valódi királykisasszony. Csak a gonosz boszorkány elvarázsolta őket."Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének gondolja magát, aztán megismerkedik Árnikával, Östör király lányával. Onnantól kezdve a saját szívének rabja lesz. Ő szerelmes Árnikába, és Árnika is belé. A boldogságuk beteljesedéséig azonban még sok kaland vár rájuk.Lázár Ervin meséje örökérvényű mű a szerelemről.

Történetünk főhőse Dzsoni, aki „dehogy angol, a szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész” és Árnika, Östör Király lánya. Dzsoni egy szabad ember „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. De lehet-e az ember boldog kötődések nélkül? Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében egymásba szeretnek, azonban - ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott - szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül: Árnika apja, Östör Király szeretné, ha a fiatalok szerelme kiállná az idő próbáját, ezért vándorútra küldi Dzsonit, aki persze közben – becs szó! - folyton Árnikára gondol. A fél éves kóborlás leteltével a fiatalok ismét a király elé sietnének, azonban a gonosz boszorkány most is útjukat állja. Számos csodás akadályon kell még átmenniük szegény szerelmeseknek, míg végre elérnek a Hétfejű Tündérhez …

A Gödöllő Táncegyüttes műsora Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáraKodály szerint a hangversenytermekben a frakkos, estélyi ruhás előadók által előadott népdalokból hiányzik a dalok természetes környezete: a népviselet és a nép. Ezért fontos, hogy a magyar népdalt az élettel szerves egységben kell megmutatni, ezzel is betekintést kell engedni a városi lakosságnak a falu életébe.

Buzogány Márta és Fresh Zoltán színművészek előadása A mintegy 75 perces előadás tulajdonképpen egymástól független jelenet-mozaikokból építkezik, mégis nagyon határozott művészi és érzelmi logika szerint válik egységes egészé. Érzékeny vonalvezetéssel fejtegeti a székely ember lelkének viharait, jellegzetesen derűs bugyrait, csavarintós észjárását, imádságos magyarságtudatát. A rendező mindenekelőtt a színészvezetésre koncentrál, amelynek eredménye egy nő és egy férfi elképesztő empátiája, csodálatos átváltozásai a színpadon. Nevettet és megríkat, kilazít és gondolkodtat. Szórakoztat és rádöbbent. Versel is, dalol is. Hat a nézőre. Tehát SZÍNHÁZ. Nyomot hagy a Tisztelt Publikum szívében. Embere válogatja, hogy milyet. ingyenes előadás

„Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És benne világhírű detektívek...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És benne egy kis piros gomb...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. Benne egy világszép hercegnő nevelkedett...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. Benne nagybetűkkel: ÉLETVESZÉLY! ÉLETVESZÉLY! ÉLETVESZÉLY!...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény, és ebben a szekrényben volt egy zsák. Hogy ebben a zsákban mi volt, azt nem tudhatja meg senki, soha, mert az titok!”Ennek a titoknak eredhet nyomába az, aki megnézi az előadást, amely Mosonyi Aliz gyermekkönyvének mesemozaikjából készült. A két színész gyermeki játékossággal s ehhez illő költőiséggel kelti életre a szekrényvilág lakóit, s válaszutakhoz érve velük együtt teszi fel életük, életünk, gyermeki létünk fontos kérdéseit.

Az ’56-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóját a Debrecenben történtek felidézésével ünnepli a színház. A debreceni események megelőzték a pestieket, az életben maradt felvonulók közül páran filmbetéteken szólnak a közönséghez. A cselekmény fő vonala Mensáros László ’56-os szerepét idézi, akinek kihallgatásának és tárgyalásának dramatizálása jegyzőkönyv alapján készült. Története a 301. parcella avatásán ér véget: a kivégzettek nevének olvasásával.

Két egykori osztálytárs története. Az egyikük dörzsölt ügyvédnő lett, a másikuk műszaki fordító. Az egyiknek három gyereke és rengeteg pénze van, a másiknak nincs pénze, és egyedül neveli az örökbe fogadott fiát. Az egyik ingatlanok értékesítésével foglalkozik, a másik épp új helyre szeretne költözni...
„2017 január végén hallottam egy megtörtént esetet. Úgy éreztem, alkalmas lehet arra, hogy bemutassam, hogyan működik mostanában a mindenkit legázoló pofátlan pimaszság ott, ahol a dolgok eldőlnek, a mindennapi életben. Elkértem a sztorit, két hónap múlva kész lett a darab. Izgalommal várom, mi lesz belőle a színpadon.” (Spiró György)

A pécsi Bóbita Bábszínház előadása  - 4 éves kortól
Amikor a főkirály, valamennyi királynak a királya nem adta a lányát Kalamonának, az fogta magát, és a Szelet megkötötte. És az egész ország-világban nem találtatott egyetlen teremtmény, aki a Szelet megszabadítsa. Csak a szegényember meg a szegényasszony legkisebbik fia, a Rontó – akinek életében nem sikerült még soha semmi – vállalkozott, hogy vadkanokon, ördögökön meg varázsos asszonyokon keresztül elmegy a hetedik világ végéig, hogy ott a Kalamona palotáját, s benne magát Kalamonát megtalálja, s hogy a megkötött Szelet eloldja.
Színházi forgatag bábbal, tánccal, fénnyel, földdel, vízzel, levegővel, népmesekincsünk talán legmozgalmasabb darabja nyomán a népszerű pécsi Bóbita Bábszínház előadásában.

Valahol a kisváros szélén üresen áll egy ház. Látszólag legalábbis…
Mert a falak valójában két öreg szellemet tartanak fogságban: a II. világháborús katonát, akit éppen ebben a házban ért bombatalálat és az öregasszonyt, aki a ház magányos lakójaként hosszú évekig tűrte a bolondos szellem rendetlenkedését… Most ő is átkerült a túlvilágra, de elszakadni éppúgy nem tud a háztól, mint hadviselt szellemtársa… Fergeteges viszonyukban – a bosszantások és féktelen kergetőzések közepette – valami mégis összekovácsolja őket: rabságuk okát csak együtt képesek megfejteni…
A házba váratlanul új lakók költöznek, majd egy különös látogató is érkezik és egyetlen éjszaka alatt a legmélyebb titkok is kibomlanak…
A szálak a szellemek és az élők síkján párhuzamosan futnak – olykor alaposan összegabalyodnak, s ez az önmagában is komikus helyzet számtalan félreértésre szolgáltat okot, biztosítva egyúttal a néző számára a könnyfakasztó derűt és a rekeszizmok folyamatos igénybevételét…

Az évad következő Szellemidézésén, március 13-án Bara Margitra emlékezünk a majorban.

Az élet csak egy tűnő árny, csak egySzegény ripacs, aki egy óra hosszatDúl-fúl, és elnémul… …így Shakespeare, aki azért mégiscsak tudott egyet s mást ebben a témakörben, a színészről – igaz, ezt Macbeth mondja, minden Shakespeare-szörnyetegek egyik legszörnyetegebbike, tehát helyénvaló, ha némi kételkedéssel fogadjuk ezt a színész-meghatározást.Mert azért mégiscsak a színész a legfontosabb ebben az egészben: lehet a szerző lángtollú géniusz, lehet a rendező vaskezű angyal – a közönség elé azonban a színész lép ki, a néző az ő emlékével megy haza; rajta áll – vagy rajta bukik – a darab, az előadás, a színház, a… minden.Pedig csak egy óra hosszat (figyelem, metafora! valójában egy életutat értünk egy óra alatt) dúl-fúl: aztán elnémul, és végül meghajol és tovalibben az örökkévalóság felé. És innentől kezdődnek a színészről szóló emlékek, amelyek, az emlékek szokásához híven, megfakulnak, aztán eltűnnek, elnémulnak maguk is.Az immár sokadik évadába lépő kezdeményezésünk, a Szellemidézés, ennek a folyamatnak igyekszik gátat vetni. Színészek emlékét idézzük fel, akik odafent, vagy odalent, vagy jó, maradjunk annyiban: odaát játszanak már – de mi még láttuk őket, és így vagy úgy, ezért vagy azért, de hiányoznak. Néhányukat ugyan megőrizték a filmek, de azok hamis emlékek, mert megfakulnak. Az igazi emléket az agy meg a szív, főleg ez utóbbi őrzi – a budaörsi Szellemidézés hivatása pedig az, hogy ezeket az emlékeket egy pillanatra, egy, csak egy – de az örökkévalóságig tartó pillanatra felelevenítse.És mindezt a Majorban, ahol más estéken jazzkoncertekre – a Húsznegyven egyesülettel együttműködve -, zenei estekre vagy épp bort, urambocsá sörspecialitásokat kóstolgatni is várják a látogatókat.A Szellemidézések estéin  – minden páratlan hónap harmadik szerdáján – az emlékek mellett kávékülönlegességek és sütemények, pizzák és társaik incselkednek a vendégekkel: jöjjenek csak jöjjenek szellemet idézni!