a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Horvát Színház koprodukciójaA produkció Ken Kesey már kultikus alapművé vált regényének táncszínpadi adaptációja. Egyrészt a történet helyszínéül szolgáló elmegyógyintézet életét, mint realitást ismerjük meg, másrészt egy mélyebb jelentéssel szembesülünk: a diktatúrák mechanizmusával. Azzal a végtelen gonoszsággal, cinizmussal, amivel a mindenkori hatalom az embereket manipulálja, kiszolgáltatottá teszi. Ezt az életérzést a tánc kifejező eszközein keresztül élheti át a közönség.

Békéscsaba idén, 2018-ban ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Szente Béla figyelemfelkeltő, a fiatalokat is megragadó, a város történelméhez hű darabot írt. A történet 1717-ben, a Hont vármegyei Csallon és a szegedi prefektúrán, 1718-ban Csallon, és 1718–19-ben Csabán játszódik. Az első tételből megtudhatjuk, hogy „véget értek a háborúk, nincs már hadi kötelezettség, elvonult a török, elvonult a kuruc, elvonult a labanc”, mégis van egy dolog, ami nagyon nyomja az ott élő emberek szívét – evangélikus templomukat be kellett zárni, s így nincs egyetlen hely sem a közelben, ahol üdvözülést kaphatna lelkük. A nagy bánat és düh hullámzása közben szárnyra kel a szóbeszéd, miszerint létezik egy Lovász nevű részeges pap, aki azt állítja, hogy délen, a törökök által otthagyott területeken, hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”.

A Kecskemét City Balett célja az élőben játszott dalok mélységeinek bemutatása, sajátos szempontból; koreográfiájuk ugyanis nem a zenekar hangzásvilágához szorosan kapcsolódó néptáncból indul ki, hanem az ősi zene alapjaira koncentrál, képeket és hangulatokat ragad meg, megszüntetve ezzel a koncert-jelleget. A koreográfus-rendező Barta Dóra célja, hogy a népzenéhez szinte elengedhetetlenül kapcsolódó sablonokat és közhelyeket kiszélesítse. Társulatával éppen ezért sajátos módon készül a bemutatóra: a koreográfia folyamatosan változik, fejlődik aszerint, hogy a próbák során a táncosok milyen impulzusokat élnek át a zene hatására. Így aztán az, amit a művészek „önmagukban jelentenek”, kiegészíti egymást, hogy közös mű születhessen: a Szárnyalás című produkció.

„Az ember különleges adottsága, hogy bármikor képes szárnyalni: a legboldogabb és a legnehezebb pillanatokban egyaránt. Hívhatjuk bárhogy: ihletnek, szabadságnak, alkotásnak… – számomra ezt jelenti a szárnyalás.” (Barta Dóra)

Beszélgetés Harencsár László meseíró, mesemondóval.Harencsár László, ex-tűzoltó, mesemondó, Szarvason dolgozott évtizedekig, mint a tűzoltóság egyik vezetője, s hébe-hóba saját szórakoztatására felnőtt- és gyerekmeséket kezdett írni. Annyira beleszeretett az írásba, hogy nyugdíjazása után egyre többet írt. A meséket nagy sikerrel adta elő a szarvasi óvodásoknak, majd sok magyar- és erdélyi város óvodájába is ellátogatott mesét mondani. Pénzt mindezért nem kér, csak az útiköltséget térítik meg neki, a gyerekek öröme a fizetség. Felnőtt meséiből a Madách Színház művészei adtak elő egy órányit, s a Vidám Színpad első színdarabja bemutatására készül. Házigazda: Závogyán Judit, a „Szarvasért” Alapítvány elnöke

1999-ben végzet a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium dráma tagozatán, majd a Shakespeare Színművészeti Akadémia musical szakán. Pályáját a debreceni Csokonai Színház tagjaként kezdte, 2007 óta a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban és a Békéscsabai Jókai színházban játszik.

Lestyán-Goda János szarvasi származású, Csontváry-díjas, Zoltánfi István-díjas és Príma díjas szobrászművész, fafaragó. 1992 és 1998 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Segesdi György volt, majd 1999-ben mesteriskolát végzett. Házigazda: Dr. Váradi Lászlóné, a Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület elnöke

Novodomszky Éva szarvasi származású műsorvezető. Szentesen járt iskolába, majd pedig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát. A média miatt költözött Budapestre, mert a Magyar Televízió egy gyermekműsor vezetését bízta rá, ezutána pedig a Parlamenti Napló műsorvezetője lett. 2000 tavaszától a Híradó műsorvezetője. Jelenleg a Magyar Televízió délelőtti műsorának, a Család-barátnak egyik műsorvezetője. 2013-ban és 2014-ben A Dal egyik műsorvezetője.

Minden szerelem története hasonló – tartják sokan, mégis Weisz Fanni és Hajmásy Péter négy éve tartó kapcsolata sok szempontból különleges. Fanni ugyanis nem hall, Péter pedig igen, viszont több mint négy évvel ezelőtt ez sem jelentett akadályt, hogy érzelmeik kibontakozhassanak. Hogy mit tett meg Péter Fanniért? Nehéz-e megtanulni jelelni? Hogy is volt az első randevú, az első bemutatkozás a barátoknak, családnak, milyen napi problémákkal kell szembesülniük, hogyan veszekszik és békül ki egy ilyen különleges pár, erről IS szól a Szavak című darab egy felvonásban. S, hogy miért tartották fontosnak elmondani közös kalandjaikat? Mert igazából nem mások, ezek a sztereotípiák csak Szavak…

"Az ember nem akkor hal meg, amikor szeretne, hanem amikor lehet."A képzeletbeli Macondo faluban élő Buendía család száz évének lenyűgöző fordulatokban gazdag, egy eddig sosem látott világot elénk varázsló története a valóság és az álom között, a mesék dimenziójában lebeg és mégis, a Száz év magány egész Latin-Amerika nemcsak leghíresebb de legreprezentatívabb regényévé is vált.A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelmeben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, a ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává.

Összművészeti produkció
Ez az előadás egy olyan különleges összművészeti produkció, amely Sík Sándor piarista szerzetes, tanár, egykori tartományfőnök, cserkészvezető, költő és irodalmár KERESZTÚT c. művére épül. A mű során a prózai részek és a mozgásszínház elemei mellett Sík Sándor legszebb és egyben bensőséges hangvételű versei jelennek meg.Sík Sándor szerepében Dóczy Péter látható, a költő édesanyját Jónás Gabriella alakítja, míg Sík Sándor lelkét Szemerédi Bernadett formálja meg. 

A prózai és verses részek, valamint a mozgásszínház elemei mellett Sík Sándor legszebb és egyben bensőséges hangvételű költeményei is megjelennek Krulik Zoltán (MAKÁM), Szathmáry Melinda (ECLECTICA) és Szemerédi Bernadett zenei világának köntösében.

A Szegedi Kortárs Balett november 8-án, az alapító Imre Zoltán születésnapján ünnepli a három évtized művészi útját. Fesztiváltérben 2017. november 8-án 18 órától „30 év-30 kép” címmel  kiállítás nyílik a társulat legemlékezetesebb képeiből. A tárlatot Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója nyitja meg. Kiállító fotósok:  Dusha Béla, Dusa Gábor, Futár Ernő, Frank Yvette, Mészáros Csaba, Révész Róbert, Tarnavölgyi Zoltán , Tóth Brigitta, Törköly József.Tabula RasaA tabula rasa latin fogalom, új kezdetet, tiszta lappal való indulást jelent. Személyes hőstett megtalálni magunkban azt az erőt, melynek segítségével képesek vagyunk feldolgozni kényelmetlen helyzeteket, és elengedni fájdalmas élményeket, melyek meggátolnak minket saját fejlődésünkben. Michael Gordon lendületes és forradalmian kidolgozott zeneművére készült koreográfia ennek a kihívásnak tesz eleget. A zavar és a feszültség rivaldafénybe kerülve olyan fordulóponthoz juttat minket, ami egy új kezdet szükségességéhez vezet.ExitA legtöbb olyan fogalom, amit önmagunk meghatározásához társítunk – munka, család, párkapcsolat, haza – sokszor kompromisszumok megkötésére kényszerít minket, ezekre a kompromisszumokra ma már azonban egyre kevésbé vagyunk hajlandóak. Kimozdulunk, vagy már rég kimozdultunk a kollektív útról, hogy egy üres térben, megtagadott és elferdített eszmék között bolyongva keressünk valamit.

Szegény Dzsoni és Árnika című előadásunk Lázár Ervin meséje nyomán készült, amely egy vándorútra kelő szerelmespár történetét meséli el. Az adaptációt Szirtes Edina Mókus semmivel sem összetéveszthető, szívet melengető, világzenei dallamai és a slam poetry világából érkező Závada Péter játékos dalszövegei teszik gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezetessé.Új magyar ősbemutatónkat a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakos hallgatója, Szenteczki Zita rendezi diplomamunkaként, felvonultatva benne többféle bábtechnikát a klasszikus kesztyűs bábtól az óriás maszkig. A különleges produkcióban Gubik Petra, Kocsis Dénes és Papadimitriu Athina mellett Ottlik Ádám, Angler Balázs és Kovács Domokos e. h. is látható.A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, de a kacsakirály és kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából kiderül az is, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.