Reggel nem tudtak kimenni az ajtón. Az ablakpárkányig be voltak havazva. Szakadt a hó, megállás nélkül szakadt napokon át.A Gyerek, a viharlámpát maga előtt tartva, hajnalban kimászott az ablakon. Ment havat lapátolni. Semmit nem látott, csak a lámpafényt és a hófüggönyt, semmit nem hallott, csak a csendet.Azt a csendet, ami már soha nem jön vissza. Ahogy nem jön vissza az a hó sem, ami éjjel, vaksötétben, egy apró lámpafénnyel megvilágítva pustol. Pustol a hó.

a Spirita Társulat előadása - megtekintése 16 éven felülieknek javasolt.Mivé lett a posztmodern kommunikáció? Miért és mennyire üresedett ki az emberek közötti intellektuális kapcsolat? Mióta hazudik az arcunkba a média? Lehet-e még egyáltalán érdemben beszélni a mindenkit feszítő problémákról, vagy réges-régen elnyelt mindent a politikai csatározás és a felszínes showműsorok fertője?Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Spirita Társulat szatirikus vígjátéka, amely az Odaba Show című kitalált tévéműsor forgatásán játszódik, és bepillantást enged a résztvevők – műsorvezetők, vendégek, asszisztensek – kifelé játszott és befelé megélt életébe egyaránt.Odaba Zsolt (Krausz Gábor) és Sírásó “Ricky” Richárd (Kocsis Fülöp Soma) meghívnak a talkshowba hat extravagáns figurát – például egy liberális ellenzékit, egy kormánypárti szóvivőt, egy szélsőséges tüntetőt, egy vidéki tanítót, egy kábítószeres ügyekbe keveredett papot -, akik szerintük Magyarország jellegzetes problémáit és/vagy irányait képviselik. Még nem is sejtik, hogy hamarosan elszabadul az elfojtások, a beteljesületlen szerelmek és az örökös élethazugságok pokla…

A Queendom a kortárs színház, a fizikai színház és a dragshowk metszéspontján egyensúlyoz. Improvizációkra épül előre lefektetett játékszabályok mentén, így minden este új előadás születik, amelynek a nézői jelenlét fontos alkotója. Női és férfi ábrázolásokat vonultat fel a reneszánsztól a mai popkultúráig. Szerepeket mutat be és vetít egymásra, amíg a határvonalak elmosódnak, és a néző tekintete rajzolhatja őket újra.

A Queendom női és férfiábrázolásokat vonultat fel a reneszánsztól a mai popkultúráig. Szerepeket mutat be és vetít egymásra, amíg a határvonalak elmosódnak, és a néző tekintete rajzolhatja őket újra. A előadás több mint fél éves intenzív színházi kutatómunka eredménye, amelynek során az alkotók egy kollaboratív folyamatban fedezték fel, mit csinálhatna együtt egy csapat nő, ha csak ők léteznének egymás számára és ők diktálnák a szabályokat. Foglalkoztak a hatalom, szexualitás és erő kérdéseivel. Kísérleteztek archetipikus és hétköznapi férfi és női szerepek, attitűdök imitálásával, szituatív jellegével és azok kiforgatásával. Az előadók ezekről a szerepekről és a nemek kérdéséről színházi és magánemberként is egészen mást vallanak. Ebben a produkcióban helyet kaphat ez a sokszínűség. Akadnak köztük német, amerikai, lengyel nemzetiségű színészek, művészek, pedagógusok, performansz-művészek, így kulturálisan is összetett tapasztalatokból indult ki a közös munka. A téma politikai vonatkozása miatt ez az összetettség és sokszínűség fontos elvi alapvetése a produkciónak. 

Szabó Veronika szabadúszó színész, rendező és közösségi színházi szakember. Fizikai színház és kortárs színház mesterszakon végzett a Royal Central School of Speech and Drama konzervatóriumban, ahol többek között a rendezői szerep újragondolásával is foglalkozott. Éve óta dolgozik immerzív, helyspecifikus és részvételi színházi előadásokon. Különböző munkáiban a közös pont, hogy a nézőre nem mint passzív befogadóra tekint, hanem mint partnerre, aktív résztvevőre, akit játékra lehet invitálni. Az utóbbi években előadásaiban a női test szerepével és a nemek kérdésével foglalkozik, valamit fülhallgatós sétaszínházi előadásokat is készít. Legutóbbi szólóelőadásában, „A kisbaba”-ban az anyaszerep ellentmondásosságával és törékenységével foglalkozik a humor és a groteszk eszközeivel. Munkáit itthon, az Egyesült Kiralyságban és Németországban is több fesztiválon bemutatták. Tagja a nemzetközi poppunk feminista performansz zenekarnak, a Maria Inkoonak. https://szaboveronika.com/

A nagysikerű A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című előadás után közel két évvel, ismét a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendez a romániai színházi szakma nemzetközi szinten elismert alkotója, Radu Afrim. Az előadás Jörg Graser német drámaíró szövege nyomán született.Sajátos képi és zenei világa mentén értelmezte újra Radu Afrim rendező és Irina Moscu díszlet- és jelmeztervező a Jörg Graser által megírt Rabenthal-i világot. A cím, etimológiai értelemben véve egyszerre utal helyszínre és lecsúszott nemesi származásra. Ennek, a címben is sejtetett dekadens burzsoáziának az abszurditása, és a primér ösztönök, a fullasztó testiség diszkrét bája között egy halszakács, egy pincér, egy unatkozó vendég és felesége különös és kegyetlen játszmába kezdenek.Nyíltszíni élveboncolás ez, mely egyszerre gyomorforgatóan őszinte és végtelenül mulatságos. A durva testiséget a bohóctréfákkal keverve olyan egyedi világot sikerül megteremteni, mely minden alpáriság és „olcsó poén" között képes megsejtetni a szöveg és az előadás már-már filozofikus, költői szépségét a szerelemről, a valahová és valakihez tartozásról.

Marie Curie életéről készített előadást három fiatal alkotó, Gyöngy Zsuzsa színésznő, Kovács Dániel Ambrus rendező és Bíró Bence dramaturg. A Radioaktív című monodráma a titokzatos Nobel-díjas tudásnő sugárzó egyéniségét mutatja meg laboratóriumi körülmények között.

Radnóti Miklós költő lakása ajtaján ma is az a névtábla áll, amit 75 éve Ő szögelt fel oda. Szeretett síelni, teniszezni, evezni s hajójuk neve Mütyürke volt. Moziba járt, odavolt Chaplinért s francia sanzonokat fütyült. Egy életen át szerelmes volt, s versei ma is itt vannak velünk. Radnóti Miklós költőt a magyar állam törvényei alapján zsidónak nevezte, ő magát katolikusnak, s Jézust követve 33 évesen megkeresztelkedett. 1944-ben több százezer társával együtt..., története innentől kezdve már nem csak az övé, hanem mindannyiunké.Radnóti Miklós költő élete álmokban, versekben, először színpadon, 30 képben, 22 táncossal és 8 színésszel. A szövegkönyv a költő verseiből, naplójegyzeteiből, barátai gondolataiból továbbá 1920 és 1945 között elhangzott közéleti beszédek, írások részleteiből áll össze.

 A különleges vizes technika igazi kuriózum a magyar cirkuszművészet történetében, ennek köszönhetően egy egyedülálló vízi cirkuszi show-t láthat a közönség Budapesten. Az ismerős porond hol fényjátékos szökőkúttá, hol csendes tóvá, hol háborgó tengerré változik át – így egészítve ki a fellépő művészek csodálatos produkcióit. Neon pillangókká változó levegőakrobaták, varázslatos illúziószámok, mókás bohócok, a kupola alatt szárnyaló ara papagájok és megannyi csoda vár a Fővárosi Nagycirkuszban! 

Cseh Tamás emlékestGajzágó Zsuzsa szeretné Cseh Tamás dalait minduntalan elővenni, újraértelmezni, szellemét életben tartani. Cseh Tamás, aki soha nem készült énekesnek, és Bereményi Géza, aki kezdetben csak az íróasztalfiókjának írta dalszövegeit, az egyik legnépszerűbb és legfontosabb szellemi párosa 20. századi énekmondóink közül. „Nem te vagy a fontos, hanem a dal.” – így biztatta Cseh Tamást minden fellépése előtt Bereményi Géza.A vers és a színház műfaja között elhelyezkedő, dalban kifejezett érzéseket és gondolatokat Gajzágó Zsuzsa, Simó Lakatos Barna, Katona Dávid és Ráduly Zsófia közvetíti.

A rendszerváltás nehezen átlátható éveiben járunk. Egy távoli magyar faluban színdarabot próbálnak a lakók a falunapra. A Hamlet hozzájuk igazított, lebutított változatát, azonban hamarosan azt vesszük észre, hogy a szerepek életre kelnek, és amíg a próba zajlik, a valóság is kirajzol egy Hamlet-történetet. A két szín a végén összecsúszik, s a Hamlet szerepét játszó Rák Jóska itt is, ott is küzd, hogy igazságot szolgáltasson apjának. Csalások, árulások, jellemtelenségek, pálfordulatok tanúi vagyunk.A történet épp úgy szól a máról, mint a múltról, a hatalom mindenkori gátlástalanságáról, a nép mindenkori sodródásáról, és arról, mennyire nehéz helyzetben van az igazság, ha az épp sérti az aktuális hatalom érdekeit. A Rák Jóska, dán királyfi - bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel -, tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és önmagunkról.

A szerelem néha arcon nyal, és ott találkozol vele, ahol nem is sejted… Kedves történet, szerethető hősökkel és romantikus fordulatokkal, melyben egy kiskutya, Ámor is fontos szerepet kap… Mindez még a legkeményebb lelkű nézőnek is egészen biztosan megolvasztja a szívét!  Az Off Broadway új musicalje, melyet Európában és Magyarországon a Játékszín közönsége láthat először. 
A Dog Story c. színdarabot 2016. november 3-tól 2017. január 15-ig játszották New York-ban (N.Y.), az Off Broadway-n, a Davenport Theatre-ben.A Dog Story első bemutatója 2014. májusában volt a floridai Key West-ben a The Waterfront Playhouse-ban.
Hangszerelés és további zenei elrendezés:Frank Galgano & Matt Castle.

Helyszín: VALLAI Kert (Rumbach S. u. 10.)Az Euterpé - Jancsó Sarolta és Baráz Ádám előadása.József Attila ás Ratkó József költészete,- elhivatottsága, igényessége, igazat-keresése, őszintesége, tisztasága,- sok, rokonságot, hasonlóságot, azonosságot mutat.
Életük meghatározó élményei is hasonlóak. Azonos sorsot kínált nekik az Isten, és mindkettejüknek a költői tehetséget adta a nehéz sors mellé.
Egy félárva gyerek, az 1910-ben - menhelyre adva- ütve-verve, szeretetlenül és
Egy másik gyermek 1940-ben- lelencbe adva, ütve-verve- szeretetlenül
Mindkettő érzelmileg erősen kötődik Édesanyjához,- akinek elvesztését sohasem tudja feldolgozni
Mindkettőt eltanácsolják a szegedi egyetemről, igazmondó verseik miatt.
---és lehetne még sokáig folytatni az azonosságokat…
A kettejük írásaiból szerkesztett műsor ezt próbálja meg.
A két költő „beszélget” erről-arról. Felvetődik egy kérdés, egy élethelyzet, és mondják- a költészet nyelvén -válaszaikat.
2016-ban Ratkó József születésének 80. évfordulója teszi aktuálissá a műsort
2017.-ben József Attila halálának lesz 80. évfordulója.
Beszélgetésüket Bartók Béla és Baráz Ádám zongora darabjai kísérik- Baráz Ádám előadásábanAz előadás hossza kb. 50 perc, szünet nélkül

A magyar kortárs tánc egyik legjelentősebb független társulata, az idén 30 éves TranzDanz legújabb darabja a Nemzeti Táncszínházzal koprodukcióban megvalósított Ratville. „Jó egy évtizede már, hogy Kovács Gerzson Péter figyelme a rá jellemző elemi és őserővel a jelen torz panoptikuma felé fordult. …Fanyar iróniával, értéssel, megértéssel veszi kézbe, forgatja, tartja a fény felé napjaink alakjait, tekintet nélkül osztályra, élőhelyre, (társadalmi) súlyra” – írta Halász Tamás a Déjá Vu Lábán nominációjában.  A Bankett, az Örökélet termékek és a Déjá Vu társadalomkritikus darabjainak sorába illeszkedik ez a produkció is, amelynek sötét tónusaira, fragmentált mikrotörténeteire, szereplőinek csetlés-botlására, őrületeire, animális létére, tétovaságára és végletes eltökéltségére, egyszóval a figurák és helyzeteik megformálására nagy hatással volt Karasznahorkai világa.