Novák Ferenc átiratában Lúdas Matyi sokban különbözik eredeti önmagától. Itt is háromszor veri vissza sérelmeit, ám módszerei a mai korban fogantak. Színesebb-tarkább a környezet is: ha lúd, legyen szerelmes, és Döbrögi is kap maga mellé méltó társat egy hataloméhes, kapzsi feleség személyében. A táncban és mai hangvételű dalban elbeszélt kaland után természetesen a színpadon is győzedelmeskedik az igazság.

Schwajda György kerettörténetet illesztett Fazekas Mihály Lúdas Matyijához. Vásári forgatagba csöppenünk, ahova éppen megérkezik egy szekér, tele libákkal. Nekik az az ötletük támad, hogy bemutatják Lúdas Matyi történetét. Az „előadásban” Matyinak van egy pösze libája, Galiba, akit megtanít énekelni, táncolni. Csakhogy Matyin kívül senki sem érti a liba szavát, mindenki más csak gágogást hall…

Ki ne ismerné a szegény, de igazságszerető Lúdas Matyi és a dölyfös ám buta Döbrögi uraság történetét. Ki nem hallotta volna a híres mondást arról a bizonyos huszonöt botütésről..: "... Ezért csak rója fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse: HÁROMSZOR VERI EZT KENDEN LÚDAS MATYI VISSZA ! "

Fazekas Mihály és irodalmunk örökbecsű történetét Schwajda György ültette át színpadra, nagyon sok humorral és szellemes fordulattal, melynek eredményeképpen bizony még a libák is dalra fakadnak. A(z) Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása

Idén, 2016. január 6-án ünnepeltük Fazekas Mihály magyar költő és botanikus születésének 250. évfordulóját. Részben ezért is esett választásunk méltán leghíresebb és szűnni nem akaró hatásúLúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban című elbeszélő költeményének feldolgozására.Cirkuszi porondon, a cirkuszművészet eszköztárát maximálisan felhasználva mi dolgozzuk fel először ezt a művet, mely terveink szerint méltó folytatása lesz a márciustól augusztusig játszott, évtizedek óta nem tapasztalt sikert és nézőszámot eredményező, orosz és ukrán cirkuszművészek közreműködésével készült Atlantisz gyermekei című előadásunknak.A Lúdas Matyi a cirkuszban egy újszerű, műfajteremtő cirkuszi előadás lesz, melyben kísérletet teszünk a hagyományos, gravitációt kinevető, emberfeletti teljesítményekkel lenyűgöző cirkuszművészeti produkciók társművészetekkel történő vegyítésére. Így kap szerepet előadásunkban az artistamutatványok és állatszámok mellett a színház, a zene, a báb- és táncművészet, valamint a költészet. Segítségükkel egy olyan történetet szeretnénk elmesélni, mely ott van minden nézőben; egy történetet az ember álmairól, a hit fontosságáról, az erények szerepéről, a bosszúról és megbocsátásról, az egyszerre bennünk és a világban egymással örök idők óta harcoló rosszról és jóról.A Lúdas Matyi a cirkuszban színház lesz? Musical? Cirkusz? Egyszerre egyik sem és mindhárom egyszerre: egy olyan összművészeti produkció, mellyel tovább megyünk a cirkuszművészet megújításának útján, hogy pár év múlva kellő tudással, és még több fantáziával, valamint az új cirkuszi nyelvet kereső kísérleteinket korszerű csúcstechnikával segítve nyithassuk meg a közönség előtt a Közép-európai Cirkuszművészeti Központ kapuit.

Fazekas Mihály örökbecsű meséje, bár mára már halhatatlan, korabeli nyelven szinte már érthetetlen. Nehezen elvárható, hogy a fiatalok maguktól fejtsék meg azokat a szavakat, kifejezéseket, amiket több mint kétszázötven év törölt ki lassan a mindennapi magyar nyelvből. Előadásunk ebben szeretne segíteni. Szlengként kezelve az 1700-as évek nyelvezetét a manapság használt rap-szlengre ültetjük át, mintegy "magyarról magyarra" fordítva a szöveget.A két szereplő (Fazekas Mihály, MC Matyi) ötven percben, sok humorral köti össze a múltat a jelennel, a veretes magyar nyelvet a maival.Fazekas Mihály (Megyeri Zoltán) az eredeti művet mondja el, míg MC Matyi (Janik László) rendszeresen megszakítja és értelmezi, újrafogalmazza a hallottakat.

Ez az előadás Ludas Matyi legendájáról szól. Egy másik - ám rendkívül hasonló - mese, mint amit Fazekas Mihály írt. Az ő meséje kétszáz éve született, és kábé akkoriban is játszódik. Ez egy másik kor - az 1910-es évek második fele - , a karakterek is megváltoztak. A mi Ludas Matyinknak esze ágában sincs hőssé válni, legszívesebben mentené az irháját, retteg az újabb veréstől. Összeszedi magát, és nekilát, hogy befejezze szépapja történetét...A zenés vígjátékot tizennégy évvel ezelőtt mutattuk be először a Kisfaludy teremben. 

Kamaszok kultregénye egy anya elvesztéséről, apa és fia összezártságáról, két tizenéves barátságáról, és persze a felnőtté válás reménytelenségéről.

“Folyik a méz a véremből. Elvágott ösztönök.Hazudj még nekem!Nincs korlát. Repülök a mélységbizonyosságába.”Batarita

FRENÁK PÁL TÁRSULAT Küzdelem, harc, erő, revolúció. 
Egymásnak-magunknak feszülés, felülkerekedés és legyőzetés.
A Frenák Pál Társulat új előadásában tükröződő, fehér szőnyeg jelöli ki a szembenézés, a tánc, pontosabban a küzdelem terét – a küzdő felek pedig egyszerre ütköznek össze egymással és önmagukkal. Hol saját törékenységük, hol saját állati ösztöneik, hol a külvilág végtelen agressziója ellen harcolnak... a küzdelemben saját magukon kerekednek felül és saját magukkal szemben maradnak alul. A skandináv mitológia letisztultságából, az izlandi sagák motívumaiból és a harcművészetek (cselgáncs, ökölvívás, glima) brutális erejéből, formanyelvéből egyaránt inspirációt merítő LUTTE fontos darab a társulat életében, hiszen az előadásban ez alkalommal a megszokottnál is nagyobb teret és szabadságot kap egy új táncosgeneráció, több olyan, a társulathoz frissen csatlakozott tehetséggel, akiket eddig még nem láthatott a közönség Frenák Pál színpadán.

A Lehár Ferenc zenéjével kísért operettben minden adott a sikerhez: grófok és hercegek, grófnők és színésznők, házasságok és válások, szerelem szerelem hátán… romantikus és mulatságos helyzetek. Az előadás egyszerű, népies dallamai pedig segítenek a mindennapi problémák feledésében, felüdülést, nem pedig lélekmarcangolást kínálnak, ideálisak egy fárasztó nap utáni kikapcsolódáshoz.

Böszörményi Gyula, József Attila díjas író népszerű ifjúsági regénye, a Lúzer-sorozat első része, 2012-ben jelent meg, és azóta is a kiskamaszok egyik legkeresettebb könyve. A Béla-irtó hadművelet megjelenése óta a „Könyvmoly képző” már a sorozat ötödik részét is kiadta. A Kukec-család élete romokban hever. El kell hagyniuk vidéki otthonukat, és beköltöznek a Nyóckerbe. A történet főhőse a középső gyerek, becenevén Márk, aki a vén körfolyosós bérház padlásán egy titokzatos rejtekhelyre, és egy régi rádióra bukkan. A készüléket csavargatva üres sávot talál, és mivel azt gondolja, úgysem hallja senki, elkezdi az éterbe szórni kacagtató, meghökkentő, nem mindennapi kalandjait, melyek során nem csak barátokra lel, de még egy csavaros bűnügyet is sikerül felderítenie. Mert sok lúzer Bélát győz!

A Lyukasóra c. versidéző-elemző műsor két oszlopos tagja: Szabó T. Anna és Lackfi János új játékot indítanak. A találkozókon a költészet helyett a prózáé, a költők helyett az íróké lesz a főszerep. A meghívott résztvevők elbeszélésekből, kisregényekből, regényekből vagy éppen felnőtt mesékből választott idézetekkel érkeznek és azok íróját fejtik meg együtt a közönség segítségével.A Lyukasóránál bevezetett szabály szerint csak holt szerzők műveiből lehet idézni, akár három rövid részletet is, majd információkkal körül írva segíteni a helyes megfejtést.A prózai fejtörő játék a verses Lyukasórához hasonlóan a szépirodalom kevéssé ismert területeire, még felfedezésre váró írók és műveik világába is elkalauzol. Az egyéni elemzések, a sziporkázóan elmés gondolatcserék és viták ezúttal is az irodalmi kávéházak hangulatát idézik. Sok szeretettel várjuk az irodalom rajongókat a Lyukasóra Prózára!         

a Terminál Workhouse és a Manna Kulturális Egyesület közös előadása - FRISS előadásA szövegkönyvet Shakespeare: Szentivánéji álom című vígjátékának cselekménye és a színészek improvizációja alapján írta: Dancsecs IldikóMakkoshotyka polgármesterének egyetlen lánya tartja esküvőjét. Az egész község lázasan készül, ám a dolgok nem mennek simán, jól megkavarodik a szerelmesek élete. Előbukkannak a legféltettebb titkok, és minden szál összegabalyodik. Mert minek a varázslat, ha a való¬ság is meghökkentő dolgokra képes? A Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló, ízig-vérig mai vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata, egy kis magyar valósággal megfűszerezve. 
Az előadás hossza: 1 óra 30 perc, szünet nélkül 

A több éve nyugodt házasságban élő Philipnek teljesen felbolydul az élete, mikor egy szerető által írt levelet talál a nappalijában, feltételezhetően a feleségének címezve. Gyanakvásait tovább növeli, hogy legjobb barátja Alistair, aki élvezetek hajszolásának mestere, aki végül még jobban kibillenti főhősünket a megszokott kerékvágásból, ugyanis egyenesen kémkedésre sarkallja Philipet a felesége után. A probléma csak ott kezdődik, hogy Philip a karrierje legnagyobb lehetősége előtt áll, s egyetlen feladata pedig az lenne, hogy egy kiegyensúlyozott, erkölcsileg sebezhetetlen, megbízható férj képében mutatkozzon befektetője előtt, ami nem tűnik egyszerű küldetésnek, tekintve, hogy többen is csak pajzánkodásra használnák az ő nemrégiben felújított lakását.

„Csak sodródunk a vad, nyílt óceánon, és nincs utunk semerre.”
Az a skót darab, melynek egy régi színházi babona szerint a címét sem lehet kiejteni, nehogy az alkotók maguk ellen ingereljék a Gonosz erőit, Shakespeare legrövidebb, egyben egyik legtalányosabb műve.  A hatásos politikai krimi és pszicho-thriller teljes kelléktárát felvonultató dráma voltaképpen erkölcsi választásainkról, a bennünk élő szenvedélyek és morális tudatunk közti harcról, gyenge ellenállási kísérleteinkről és sorozatos elbukásainkról szól. A bűnnel való találkozást, a bűn elkövetésének különböző stációit ragadja meg. Macbethet a mese szerint három boszorkány ejti csapdába, és jelöli ki számára a végzet - minden emberre leselkedő - hármas útját: a hatalomvágy kísértését, a tett utáni lelkifurdalás terhét, a tehetetlenség vergődését, mely végül a teljes megsemmisüléshez vezet.Shakespeare műve egy nagyon távoli, a legendák ködébe vesző középkorban játszódik, a jelen előadás ugyanakkor egy elképzelt, civilizáció utáni jövőbe tekint. Az előttünk álló „új középkor” poszt-apokaliptikus vízióját jeleníti meg, egy olyan világot, ahol a templomok és szakrális terek rég eredeti funkciójukat vesztett romok, a szeretet beteges mániává vagy mechanikusan gyilkoló ösztönné torzul. A Macbeth újfajta, napjainkhoz szóló értelmezését a fiatal színész-rendező generáció egyik legtehetségesebb tagja, Horváth Illés állítja színpadra.