Mi lesz egy év múlva? Mi az élet értelme? Előre meg van írva a létezésünk, vagy van lehetőségünk beleszólni? Ezekről a kérdésekről moralizál lapátjaikra támaszkodva – tele éleslátással és szikrázó humorral - három közmunkás az árok partján. Azért dolgoznak, hogy megkapják az állami segélyt. Tulajdonképpen bármelyik vidéki településen járhatnánk ma Magyarországon.Háy János darabjában három generáció tagjai jelennek meg különböző idősíkokban. Apák és fiaik ugyanazokat a neveket viselik: Krekács Béla, Herda Pityu, Banda Lajos. Vajon ugyanaz a sorsszerűségük is?A Pinceszínház a nagy közönség- és szakmai sikernek örvendő, A Gézagyerek című előadása után Háy János következő darabjának, A Herner Ferike faterja bemutatójára készül 2018 szeptemberében. Számos korábban megismert karakterrel és színésszel találkozhatunk ismét a Pinceszínház színpadán, ezúttal Börcsök Enikő színésznő rendezésében. 

Háy János darabjában három generáció életének ideje találkozik, apák és fiaik a sorsszerűség, tradíciók, megmásíthatatlan és elkerülhetetlen bekövetkezések tanúiként ugyanazt a nevet viselik. Mit örökítünk tovább a gyerekeinknek? Mi történik, ha a más sorsát figyelve és minősítve egyszer csak önmagunkra ismerünk? – boncolgatja a kérdéseket a humorral fűszerezett profán istendráma. A karakterek, a nyelv, a közeg, a megnyilvánulások nevetségessége igencsak ismerős, mintha csak a szomszédban történne… vagy velünk?

Az ösztönök állnak mikroszkóp alatt a francia Aurélie Mounier „The Missing link” (A hiányzó láncszem) című koreográfiájában, melyben keresi a mai ember vonatkozásában az elfelejtett és elnyomott állati ösztöneinket, melyeket a törzsfejlődés során a szellem és a lélek fejlődése, a kultúrák megjelenése háttérbe szorított, de ha őszintén kutatunk az emberi létben, akkor felfedezhető a jóság mellett bizonyos embertelen ösztönök. És ez a tény, egy evolúciós kulcskérdés, amelyről a koreográfus elmélkedik darabja során.

 Karinthy Vera és Bornai Tibor műsora.Egy este a nagyszerű énekesnővel és az ismert szerző-előadóval. Egy szál gitár, két hang és sok gyönyörű dal. Természetesen ők ketten nem elégedhetnek meg ennyivel. A zenei élményt egy kis Karinthyskodás is gazdagítja. Frigyes, Ferenc és Márton is jelen lesznek – ha csak történetek, idézetek formájában is. Jöjjön el, vegyen részt ebben a kedves hangulatú irodalmi és zenei kalandban.

Mi lesz velünk, amikor elér hozzánk a kamaszkor? Miért lesz mindenki, akit addig szerettünk, ellenség? Van-e különbség abban, ahogy egy fiúból férfi és lányból nő lesz? Milyen utat jár ez a két nem az igenig? Andersen meséje Gerda és Kay, két kamaszkorba lépő fiatal története. Egyik szívét megfagyasztja a Hókirálynő, a másik pedig tűzön-vízen keresztül utánamegy és felolvasztja azt. Igen, a lány. Megküzd az elébe gördülő akadályokkal, hogy bizonyságot szerezzen: akit elveszített azt nem veszítette el igazán. Ha elbukik, feláll, és a végsőkig megy célja felé. És aki megérdemli, az mindig megkapja a segítséget. Vagy egy varjúpártól, vagy egy kiskirálylánytól, vagy épp egy szarvastól... a szeretet tényleg mindent legyőz.

Andersen ismert meséje különleges formában elevenedik meg a kecskeméti színpadon. Amíg Kay a Hókirálynő birodalmában a varázslat hatása alatt alussza (örök) álmát, addig húga, Gerda fáradhatatlanul keresi elveszett testvérét. Útja során egyre mélyebbre merül a mese birodalmában, mely lassan őt is körbeveszi, és segíti vagy éppen akadályozza nemes küldetése végrehajtásában.Legkisebb nézőink számára a mesevilág a balett nyelvén elevenedik meg, az előadás azonban nem kizárólag egy nyelven beszél: izgalmasan fonódik össze a tánc és a próza. A kecskeméti színház tánctagozata, a Kecskemét City Balett és a prózai tagozat művészei közösen hozzák létre a varázslatot a színpadon.

A világirodalom egyik legismertebb és legtöbbször átdolgozott meséje Andersen örökszép alkotása, A Hókirálynő. Vajon miben rejlik a történet hatalma, hogy újra és újra feléleszti és szárnyalni küldi a fantáziát? Mi az a bűverő, ami nem halványodik annyi év messzeségéből sem, és még mindig olyan mélyen benne lüktet az emberek bensőjében, hogy el nem olvad soha, sőt, teljes szépségében ragyog? A válasz nyilvánvaló: A varázslat neve: Szeretet.   A Hókirálynő nem bonyolult és nem megfejthetetlen történet. Örökéletűsége épp az egyszerűségében rejlik, ami időtlen és végtelen. Az értelem és a szív harca, ugyanis sosem unalmas. A hidegen csillogó, ám gyakran torzan látó elme és a szelíd könnyeivel mindent legyőző szeretet küzdelme időtálló téma lesz, míg világ a világ.   És Andersen sejtette ezt, mikor megírta a mesét. Nem az eszével, hanem a szívével sejtette...   Gerda útja a jéggé fagyott lelkű Kay-t követve, nem csupán egy egyszerű utazás. Vándorlás téren át, időn át, gondolaton át. Vándorlás a mindenségben és vándorlás önmagunkban. Vándorlás a valóságban és persze vándorlás a végtelen Mesében...   A két felvonásos darab lírai hangvételét az izgalmas jelenetek, a szereplők jellemkomikumából fakadó mulatságos helyzetek és szófordulatok, valamint fülbemászó dallamok teszik felejthetetlenné a legkisebbek számára. A vaskos túlzásokkal megformázott karakterek és a díszlet varázslatos képi világa olyan mesébe repíti el a publikumot, amely nem csak Kay szívet olvasztja fel az előadás végére, hanem a közönségét is...   Játékidő: kb. 1 óra 50 perc (1 szünettel)

Krimi vígjáték két részben, amelyben Alice vénkisasszony fecsegésbe és nyomozásba fog, miután főnökét késsel a hátában találja íróasztala mellett. Grandine felügyelő náthája és a nyomozási feladatok mellett, még Alice kisasszonnyal is küzdelmet vív, aki régi ismerősét véli felfedezni a nyomozó személyében, és mint autodidakta nyomozó a haláleset kivizsgálásában is lelkesen "segít". Vajon ki találja meg előbb a gyilkost?  

A Gödöllő Táncegyüttes karácsonyi műsora."Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.” (Márai Sándor)Bemutatja a Gödöllő Táncegyüttes Ficánkoló, Kiskamasz, Nagykamasz, Nagydruzsba és Felnőtt csoportjai.50 perc, szünet nélkül

Nick Hornby Hosszú út lefelé c. regénye nyomán – a Kerekasztal Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság előadásaNégy ember találkozik egy toronyház tetején. Négy teljesen különböző karakter, akik csupán egyetlen dologban hasonlítanak egymásra: úgy érzik, hogy az életük olyan válságba került, melyből nincs kiút.Az előadás Magyarország első, kimondottan fiatal felnőttek számára készült színházi nevelési programja. A történet reflektál a minket körülvevő világra, a résztvevők reflektálnak a történetre, a reflexió a történet részévé válik, így az előadás minden alkalommal változik, alakul, új életre kel.

 A clevelandi operaházba világhírű olasz tenor érkezik Otello szerepére.
Lázban ég miatta a város, zsibong körülötte a színház. Az igazgató és titkára, Max, joggal büszkék: a művész úr sztárallűrjeit bravúrosan kezelték, a magas rangú vendégek előtt fényes siker ígérkezik. Lélekben már az esti bankettre készülnek, ahol kiválóan lehet pezsgőzni és flörtölni, amikor beüt a krach. A nagy Tito Merelli helyére be kell ugrani, és az utolsó pillanatban a lámpalázas Max az egyetlen elérhető tenorista...Két Otello, két szoba, hét ajtó.
Ken Ludwig bohózata a londoni West End és a Broadway szenzációs sikere volt, megkapta a legjobb vígjátéknak járó Olivier- és a legjobb darabnak járó Tony-díjat. 

Karel Kopfrkingl, a prágai krematórium dolgozója a magával és a világgal elégedett tisztességes kispolgár mintapéldánya. A rajongásig imádja feleségét és két gyermekét, nagy buzgalommal és szakértelemmel végzi munkáját, és egyáltalán nem foglalkozik politikával. Ám 1938-at írunk, amikor is Németország elfoglalja a Szudéta-vidéket. Ekkor fokozatosan előbukkan a rendes honpolgár álarca alól az álszent szörnyeteg, a behízelgő hóhér, akinek fel sem tűnik, hogy már egy párhuzamos világrendet szolgál, melynek javáért magától értetődő természetességgel áldozza fel a hozzá legközelebb álló embereket is.Ladislav Fuks hátborzongató regényéből a hatvanas években csehszlovák film is készült rasszizmusról, kirekesztésről, és arról a bizonyos szellemről, ami kiszabadult a palackból. Gálvölgyi János akkor Kopfrkingl magyar hangja volt, most végre színpadon is eljátszhatja ezt az aktualitásából mit sem vesztett történetet.

Ron Jones egy átlagos történelemtanár volt 1967-ben, Kaliforniában. Diákjai hitetlenkedve fogadták a náci Németországban történt tömegmészárlásokról tanultakat. Megkérdőjelezték a társadalom behódoló, gyűlöletre épülő magatartását. Jones ezért egy kéthetesre tervezett kísérletbe kezdett: kézzelfogható és "interaktív" példákkal támasztotta alá, hogy milyen erős is tud lenni a közösség összetartó ereje, így hozott létre egy diktatúrán alapuló közösséget az osztályában. A mozgalomnak a Harmadik Hullám nevet adta. Legnagyobb megdöbbenésére a diákok néhány nap alatt feladták önmagukat, egymást kezdték megfigyelni, terrorizálták a kívülállókat, militáns és kirekesztő jelszavakat skandáltak... A Tasnádi István-Vidovszky György alkotópáros ezúttal a mai Magyarország közegébe helyezi a kísérlet résztvevőit, azt a folyamatot hangsúlyozva, hogy milyen könnyen válhatunk különböző társadalmi, gazdasági és politikai okok és érdekek miatt szélsőséges, uniformizált, ideologikus gondolkodás rabjává.

Az előadás a Bárka Színház 2012-ben bemutatott változata alapján készült.

Feydeau világhírű bohózata a fehér hollóról szól, azaz a hitvesi hűségről. Természetesen nem azt állítja Feydeau, hogy ne szeretnék egymást a hitvestársak, mert nagyon is szeretik, de mit tehetnének, ha egyszer ott van a vér, ami bugyog, és folyton jön egy helyzet, amikor beüt a ménkű. Meg aztán mi köze a megcsalásnak a hitvesi szeretethez? Hát nem jól megfér egymás mellett ez a kettő? Különben is, micsoda bátorság kell egy házasságot kockára tenni, micsoda zsenialitás kell észben tartani a hazugságokat, női/férfi neveket és ép bőrrel megúszni a sorozatos in flagrantikat?Hamvai Kornél bravúros fordítása, a Tatabányán dolgozó színészek színe-java és Göttinger Pál rendező. Velük felszerelkezve zuhanunk bele orral előre ebbe az elképesztő felfordulásba - és próbálunk meg kikecmeregni belőle.

Szép is az, hogy ásó, kapa, na meg a nagyharang, de mégis mind izgalomra vágyunk: megkapni az elérhetetlent, s ha már úgyis megtörtént, megbosszulni a megbocsáthatatlant. Hátha aztán végül kitör a családi béke és visszatalálunk a házastársi hűség ingatag biztonságába. Erről szól Feydeau egyik legtöbbet játszott fergeteges bohózata. Hamvai Kornél nyelvi humorban bővelkedő fordításának felhasználásával készül a félrelépések, félrenézések, félreértések és rajtaütések sorozatát bemutató vígjáték.