Hamlet külföldön tanuló egyetemista. Az apja halálhírére hazatér Dániába. Ekkor még nem tudja, hogy gyilkosság történt, a saját nagybátyja, Claudius ölte meg a testvérét, mérget öntve a fülébe.
Anyja, Gertrud, a királyné, alig kéthavi gyász után újraházasodik: hozzámegy Claudiushoz. Sógorból férj, nagybátyból apa, testvérből új király lesz.
A volt király szelleme azonban nem nyugszik, folyton vissza-visszatér, és Hamletet mozgatva bosszút áll.
Hamletre így nem kisebb feladat hárul, mint a kizökkent időt helyretenni és a világ rendjét visszaállítani. 

Hamlet dán herceg, a nemrég elhunyt király fia nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan. A herceg atyja szellemétől értesül a gyilkos kilétéről, és elhatározza, hogy bosszút áll.  Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez. Az igazságnak azonban súlyos következményei vannak… Tragédiák, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

Hamlet, a dán királyfi története Shakespeare talán legismertebb tragédiája. Hamlet anyja, Gertrud, a király halála után újra férjhez megy, így a trón Hamlet helyett nagybátyjára száll, aki egyben a király gyilkosa is. Hamlet atyja szellemétől erről értesülvén elhatározza, hogy bosszút áll... A történet ismert, szövegét sokan idézik sok helyen, azonban a fókuszpont mindig előadáshoz kötött. Ezúttal Kecskemét szolgál újabb értelmezéssel ehhez az „őrületes” történethez.

Monodráma duóban: Kállay Géza egyetemi tanár és Baksa Imre színész önálló estje.
88 perc alatt előadva a Hamlet,10 szereplőt megszólaltatva, és közbe-közbe iktatva Shakespeare korának fogós kérdései és érdekességei. Hogy tanultak szöveget a Shakespeare társulat a Lord Chamberlain’s Men színészei? Kire szállhatott a korona a király halála után? Hittek-e az angolok a szellemvilágban? Vagy a Globe-ban hol végezhette el a szükségét a 2 órás darabok alatt a néző, ha nem volt erre kijelölt helyük? Jobb volt-e akkor embernek lenni, mint ma? Ehhez hasonló és még több érdekesség tárul fel előadásunkban, amit a költészet és valóság egybeszövésével prezentálunk.

Ajánljuk  előadásunkat azoknak, akik szeretnék megismerni a Hamletet, mint színdarabot és létrejöttének körülményeit. És akit érdekel, hogy miért tartja még 400 éve érdeklődési fókuszában a színházi és a színházat szerető ember, ezt a különös és sok ellentmondást rejtegető darabot.

Egy fiatal lány igazi mozaikcsaládban él – édesanyja meghalt, az apja valójában nem az apja, bár talán mégis az; a testvérei nem a testvérei, bár annak mondják őket; hivatalosan még ő maga sem létezik, mert szerető rokonai törölték a családi névjegyzékből. Egy nap azonban minden megváltozhat: az új, fiatal király házasodni készül, és inkognitóban szeretné kiválasztani a megfelelő lányt, hogy az ne a rangját, hanem valódi önmagát szeresse. Az igazi keresése közben elvetődik ehhez a furcsa családhoz is… Itt kezdődik Hamupipőke története, amelyet ezúttal egy kicsit másképp fogunk elmesélni, bár a népszerű kellékek most sem hiányozhatnak: a lencseválogatás, a csodás segítők, és természetesen az üvegcipő. 

Hamupipőkét mindenki ismeri. Ő a bájos, szeretetre méltó fiatal lány, akinek gonosz mostohanővérei jóvoltából nem a felhőtlen boldogság ragyogja be életét. Ám végül, annak rendje és módja szerint, mégis őt veszi feleségül a herceg, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak.Rossini, a 19. század elejének egyik legnagyobb zeneszerzője, aki pontosan tudta, hogy mi kell egy vígoperához, nem sokkal A sevillai borbély és az Otelló után újra maradandót alkotott. A Hamupipőke népszerűsége a bemutatót követően még vetekedett is A sevillai borbélyéval, később aztán egyre kevesebbszer játszották, főként a rendkívüli nehézségű áriák miatt. Az elmúlt évtizedekben azonban újra visszakerült a színházak repertoárjára, és méltán vált ismét a közönség kedvencévé.Előadásunkban az egész család megtalálja a maga szórakozását. Hisz aki felnőttként már réges-régen nem hisz a tündérekben, az egerek húzta tökhintókban és úgy általában a csodákban, az Rossini dallamaiban gyönyörködve most mégis önfeledten élheti át azt a varázslatot, amit Ferretti librettóján keresztül a mese mint művészeti alkotás kínál. Ajánló:
Jónéhány éve írtam meg a Hamupipőke történetét - bábelőadásnak, és a kicsi lányomnak (aki akkor még tényleg kicsi volt) olvastam fel először, amikor elkészültem a szöveggel. Ezért most sem Rossini jut eszembe elsőként - persze, a zeneszerző zsenije alkotja meg a darabot, mégis inkább gondolok Ferrettire, arra a fickóra, aki felnőttmesévé formálta a Hamupipőkét, igazi, emberi történetté.
beckzoli (30Y) 

Hamupipőke meséje a nagy klasszikusok közé tartozik, amelyben megtörténik a csoda, és a főhős a reménytelen körülmények ellenére mégis meglelheti a boldogságot. A Charles Perrault írása alapján készült, minden percében lebilincselő mesejátékot a Noir Színház mutatta be a Duna Palotában, most pedig a veszprémi gyerekközönséget is elvarázsolja majd. Már öt éves kortól ajánljuk, de az egyfelvonásos 65 perces produkció a család felnőtt tagjainak is kellemes kikapcsolódást ígér. Aki megnézi az előadást, nagyon erős vizuális élménnyel gazdagodik. A látványos díszletek, színpompás jelmezek, a varázsütésre megváltozó helyszínek a gyerekekéhez nagyon közel álló mesevilágot teremtenek a színpadon.

Messze-messze egy apró, távoli országban élt egy kisleány. Árva gyermek volt, nehéz sorsú árva gyermek. Ahogy egyre nőtt és egyre csak cseperedett, mind szebbnél is szebb kisasszonnyá serdült. Mostohája rettentően irigyelte a kisasszony szépségét, annál jobban már csak őszinte szívét és lelke jóságát irigyelte. Bosszúból az összes mocskos munkát vele végeztette, egész álló nap dolgoztatta. Szegény leány csak késő éjjel hajthatta álomra a fejét egy sötét, dohos padlásszobában. Magányában a galambokkal és az egerekkel beszélgetett, bánatában egyre csak álmodozott és álmodozott. De álmait rendre megtörte a mostoha fülsüketítő hangja....A KoMod Színház új gyermekelőadása a társulat 2011-ben bemutatott nagysikerű mesejátékának felújítása, még több interaktív elemmel színesítve, beavatva a gyermekeket a színház varázslatos világába. Az előadás 4 éves kortól ajánlott

Hamupipőke, az árva leány, saját házában szolgálóként él. Hétzsákné és két lánya agyon dolgoztatják, és gúnyolják is szegényt. A vásárban találkozik a mézesbábos legénnyel, akit megszeret, de a pitvarmester fülön fogja és elhurcolja az ifjút. A királyi palotában nagy bált rendeznek, ahová az ország összes hajadonát elvárják, mert a királyfi menyasszonyt válogat közülük. A gonosz mostoha nem engedi, hogy Hamupipőke is elmenjen a palotába. Ám, a kedves gerlék segítenek a munkában. Még gyönyörű ruhát is hoznak neki ajándékba. Így már Ő is indulhat élete legszebb estéjére!

” Légy mindig kedves és bátor!”Charles Perrault meséje évszázadok óta kápráztatja el a gyerekeket, és az évek folyamán már több, mint négyszáz változata született a Hamupipőke c. mesének. A hazánkban is ismert népmesei változat helyett azonban a Turay Ida Színház szeretné megismertetni a klasszikus, legrégebbi történetet, amelyben Hamupipőke cselédsorban él, és a szegénységből emelkedik ki kedvességével, szorgalmával és önzetlenségével. Itt is akadnak jótevői, a Tündérkeresztanya segítségével még a bálba is eljuthat, ahol rátalál a herceg és az igaz szerelem. Közben azt is megtudhatjuk, hogy a feltétel nélküli szeretet és a barátság legyőz minden akadályt.

zenés duett Karády KatalinrólKarády Katalin élete olyan volt, mint egy hullámvasút, csúcsok és mélységek izgalmas, felkavaró egymásutánja. Emlékét a mai napig is nagyon sok legenda, szóbeszéd lengi körül. Személyisége ellentmondásos volt, imádták, Istennőként néztek rá, de sokan gyűlölték is ezért. Ami biztos, szegény emberként született egy kőbányai nyomortelepen. Karádyt kevesen fogadták el úgy, ahogy van. Ő is egy esendő Nő volt, aki egész életében a szeretetért küzdött. A II. világháború idején rengeteg ember életét megmentette, ezért halála után megkapta a Világ Igaza kitüntetést is. New York-ban halt meg otthonában 1990.február 8.-án.

 „Fiatal vagyok a halálhoz! És tudom: ezt én rontottam el! Nem figyeltem a testemre, a testem jelzéseire. És nekem kell kimászni ebből a helyzetből, még ha szinte lehetetlen is! Kinevetni a halált, viccet csinálni belőle.
Sokkal többet kaptam a ráktól, mint amennyit elvett tőlem; nehéz időkben derülnek ki igazán a viszonyaink mélységei, kiderül, hogy kinek vagyunk igazán fontosak. Még ez sem elég, mert mi is kellünk hozzá, szerencse is kell, de legfőképpen a kitartás meg az élni akarás.
Nem sietek vissza az életbe, figyelem a testemet, és szolgálom őt, most én vagyok őérte!”