magyar népi betlehemes játék„Öregapámtúl hallottam, hogy jeles ünnep alkalmával – amennyiben kellőképpen felkészült, megfényesedett a test és a lélek – Ég a Földdel összeér. S a Mennyeknek kapuján olyankor bélátni. Úgy mesélte, hogy egyenest az Úristen szeme közi lehet olyankor nézni!No, de emlékezzünk csak: hogy es vót ez 2013 évvel ez előtt?Egyszer volt, hol nem volt, túl a zord üveghegyeken, még az Óperenciás tenger jégtábláin es túl, éppen ott, ahol a kurta farkú malacka fagyott földet túr, ahol kidőlt kemencének bedőlt oldala es havas volt, s ahol a vénasszony szoknyájának a hetvenhetedik ráncába odafagyott a kicsiny, fehér bolha – ott volt egy mély álomba merült, sötét világ…”Ősi, kincses hagyományokra visszatekintő betlehemes játékunkat bábtáncoltatással, énekmondással és élő dudaszóval ajánljuk a kedves nagyérdemű figyelmébe.

“Gyötrött és tépett magamatRégi hiteiben fürösztveVérből, jajból és lángbólSzedegetem összeS elteszem, mint életes holtat.Kell még Tegnapról hív tanuS kell talán az én hadisarcom,Hogy drága mementókéntFölemeljem arcomEgy új emberű új világra.”

"Tudom, hogy miért jön. A fiam. Tudom, mit akar. Azt akarja, amit minden fiatalember akar az apjától. Azt akarja tudni, hogy ki is ő. Honnan jön. Hova tartozik. És az életemre mondom, nem tudom, mit fogok neki mondani." – mondja Gabriel York a darab elején. 2039-et írunk, a természeti katasztrófák mindennaposak, a halak már kipusztultak, az emberiség a pusztulás szélén, a családok atomjaikra hullottak, közel az Apokalipszis. Aztán a következő jelenetben visszaugrunk az időben, 1988-ban vagyunk, amikor Gabriel apja is saját, eltűnt apja keresésére indul, mint ötven évvel később unokája, Andrew Price.Kettejük "nyomozása" során feltárulnak előttünk a múltbéli titkok és tragikus következményeik, és elgondolkodhatunk azon, vajon mennyiben befolyásolják sorsunkat, döntéseinket, választásainkat a felmenőink elhallgatásai, hazugságai. És a jelenbeli tetteink milyen befolyással vannak leszármazottaink életére. És talán meghalljuk az intő jeleket, és kidugjuk a homokból a fejünket. Hogy még mindig nem késő rendbe tenni a dolgainkat, őszintén szembenézni múltunkkal, hogy utódaink boldogulásáért, megmaradásáért felelősséget tudjunk vállalni.Andrew Bovell ausztrál szerző négygenerációs, több idősíkon futó családtörténete 2008-as ősbemutatója óta angol nyelvterületen nagy sikereket aratott, díjakat nyert. Magyarországon a 2018-as budapesti premier után most másodszor kerül bemutatásra.

Ez a mű García Lorca legtitokzatosabb drámája. Megírásakor, 1931-ben, maga a szerző a „bemutathatatlan színház” darabjai közé sorolta. Mégis, már 1936-ban elkezdődtek a próbái Madridban, majd a költő halála miatt a bemutató elmaradt.A darab főhősének, a Fiatalembernek öt évet kell várnia, hogy feleségül vehesse menyasszonyát. A várakozás örömteli a számára, mert így a valóság nem zavarja álmodozásában. Öt év múlva a Menyasszony lakásán zajló találkozás szakítással végződik, és a Fiatalember a Gépírólány korábban elutasított szerelmében keresi „célját vesztett” szerelmének új tárgyát. Különös szereplők (a halott Kisfiú, az agyonkövezett Macska, a Próbababa, Harlekin, a Bohóc, a Maszk, a Visszhang) teremtenek jelenlétükkel szürreális világot a Fiatalember története köré. A darabban, melynek alcíme Az Idő legendája, összemosódik múlt, jelen és jövő, valóság és képzelet. A Fiatalember életének képei. Vagy csupán a képzelet műve az egész, és az Idő is megállt?

„A cselekmény ott kezdődik, amikor már “Be van fejezve a nagy mű”. Ám az Úr érzi, hogy nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő azt elképzelte. A férfi, a teremtés koronája, csak ül, csak bámul a semmibe, és csak nem csinál semmit. Mondhatni; Az Úristennek se hajlandó bármit is tenni. A Teremtő nekikezd egy új projektnek, hogy ebből a tespedésből kimozdítsa. S amikor megjelenik a nő, hogy ebből a tespedésből kimozdítsa. S amikor megjelenik a nő, minden egyszeriben megváltozik…”

Meszléry Judit estje Dienes Eszter verseiből Telihay Péter rendezésében a Pimasz angyalok rivadafényben sorozatban.Hogy ki volt Dienes Eszter? Egy andalúz, alkoholista Lolita a derékig erő alföldi sárból. Traktoristák babája, patak partjára vetett tátogó aranyhal, szerelmes asszony, kiskunsági Carmen. A Halál angyala és démona, cserzett lábú téeszcseléd…Rajongó költő mindenek előtt.

Két produkció, két különböző helyszínen!

Gergye krisztián: „Ha mi árnyak…”
Gergye Krisztián Harangozó Gyula és Imre Zoltán díjas táncos, koreográfus, rendező, performer. Az utóbbi években a kortárs tánc, a színház, az opera, a performansz és a képzőművészet műfajai között keresi a határátlépések lehetőségeit. 

"Ha mi árnyak nem tetszettünk, / Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett, / S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő mesét, / Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy, / Másszor aztán jobban megy."
(William Shakespeare, fordította: Arany János).
Karma Heroica
avagy, egy eddig eltáncolatlanul maradt különlegesen átlagos történet most eltáncolva egy felvonásban. Hallod?!
Mit?
Hát amit mondok!
Igen!
És?
És mi?
Akkor nem hallod!
Ja, de azt igen!

Hiányzik!
Mi?
Az életem...
Dehát ez az!
Ja, nem ez. A másik!
Igen, az nekem is...

Unom!
Mit?
A hétköznapiságot...
Mit szeretnél csinálni?
Nem tudom, valamit ami hősies!
Igen, azt én is!

Bosszant!
Mi?
Hát az, hogy tudom!
Mit?
Hogy nem kellene, hogy bosszantson!
Ja, az engem is!

Mintha magunkat látnám!
Hogy érted?
Nem tudom, csak úgy!
Ja, vagy úgy?!

A Soproni Petőfi Színház, a budapesti Nemzeti Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciója
Drámai epilógus három képben, egy részben. Főszerepben: az elmúlás Ibsen 1899-ben írt „drámai epilógusa” valójában csak a formájára nézve drámai mű, ha a lényegét vesszük szemügyre, akkor inkább zord lírai költemény, a művészetért önmagát feláldozó ember tragikus csalódásának a kifejezése.
A korosodó Rubek professzor, a híres szobrász és fiatal felesége, Maja már nem szereti egymást. Maja a saját jövőjét a vad vadásszá transzponált Ulfhejm földbirtokosban véli megtalálni. Férje jövője a legsikeresebb szobrának egykori modelljéhez, a feledés vagy a nemlét homályából elősejlő Irenéhez kanyarodik vissza. Bármerre is indulnak, egyetlen dolog hiányzik belőlük az úton: a cselekvő szeretet.
„Ha mi, holtak, feltámadunk… – azt látjuk, hogy sohasem éltünk.” Mintha Tolsztoj szavai csengenének vissza: az ember a halállal szembesülve érti meg, hogy nem úgy élt, ahogy kellett volna. Mert szeretet nélkül holtnak érzi magát az ember. Igazán szeretni egyet jelent a „feltámadással”.

HA VOLNA VALAKI! KULKA JÁNOS énekel Zongorán kíséri : Demkó Gergely Voltak sikeres zenés szerepek: 3:1 a szerelem javára, Csárdáskirálynő, My Fair Lady, Hegedűs a háztetőn, Valahol Európában, FunnyGirl; voltak koncertek,
Csákányi Eszterrel és egyedül, jazz-zenekarral, egy szál zongorával és bigbanddel; volt egy lemez és sok dal itt-ott előadva. Kulkának nagyon jól áll a sanzon műfaja,
mert nem pusztán sanzonosan énekel. Történeteket mesél, embereket és helyzeteket jelenít meg, színházat teremt e zenével. Közös nevezőre hozza Charles Aznavourt és Leonard Cohent,
Dést és Stinget, Cseh Tamást és Nádasdy Ádámot, Adyt, Orbán Ottót. Játékidő: 90 perc, szünet nélkül!!!!

dokumentumjátékA színmű két főszereplője: dr. Komjáthy László, a város legtovább hivatalban lévő polgármestere (1911-1929) és dr. Hajós Zoltán ügyvéd, a Tanácsköztársaság veszprémi igazságügyi népbiztosa. Kettejük párharcából bontakozik a ki a korszak történelmi panorámája és meghatározó történés-sorozata: a józan ész és a fanatizmus drámája. 
A darab, számos korabeli dokumentum felhasználásával, megtörtént eseményeken alapszik. Források közül a legjelentősebbek: Gutheil Jenő A kommunisták uralma Veszprémben és Mihályfi József: A túszság könyve, továbbá dr. Földesi Ferenc Komjáthy Lászlóról írt magvas tanulmánya. 
Arra törekedtem, hogy a négy szereplőre írt darab – kvartett – méltó módon őrizze meg a korabeli veszprémiek áldozatos küzdelmeinek emlékét.   

Odüsszeusz, Ithaka királya hazafelé tart a trójai háborúból, ám magára haragította Poszeidónt, a tenger istenét, így az utazás évtizedes bolyongássá változik. Hogy jóslatot kapjon a hazatéréshez, az Alvilágba indul a halott Teiresziasz szelleméhez. Hádész birodalmában azonban saját személyiségének árnyképei várják.Van-e a leereszkedésből visszaút? Hazatérhet-e Odüsszeusz, hogy visszavegye elvesztett királyságát? Egyáltalán: van-e még királyság, amit visszavenni érdemes?Formanek Csaba új monodrámája sötét komédia vágyakról, belső háborúról, a depresszió határvidékeiről, önképekről és önismeretről, elveszettségről, a későn hazaérkezőkről, a világ felosztásáról és a lélek belső bolyongásáról.“Apám Kronosz volt,
anyám Rheia,
az Idő nemzett engem,
és elnyelt testvéreimmel együtt,
de kiszabadultunk,
kihányt minket az apánk egyszer,
és hosszú háborúban legyőztük őt,
most én tartom fogva az apámat,
az Idő istenét,
míg testvéreim uralják
a tengert,
az eget és a földet,
enyém az Alvilág,
apámat, az Időt,
kit trónjáról letaszítottunk,
Tartaroszban őrzöm,
ebben a fekete dobozban,
a legtitkosabb szótöredékek között,
melyek álomba zsongatják,
itt alszik apám,
nincs erő, ami megfékezheti,
szűrőprogramok dolgoznak csendesen,
egyenletessé teszik szívritmusát,
most nem lázad,
mesterséges kómában lebeg,
a külvilág zajai nem érhetik el,
ide jutnak az apák,
fülünket hegyezzük utánuk,
sok fenti isten hull ide,
az apaképbe,
s jóslatért jönnek a gyermekek,
de csak az jut be hozzám,
ki szépen énekel vagy áldoz,
engesztelve a holtak népét jámbor imákkal.”

Pontosan 50 évvel ezelőtt mutatták be először a HAIR című musicalt, mely azóta igazi klasszikussá vált az egész világon. A jól ismert történet a hippik világába kalauzol el, ami nagyon idegen a "normális" embereknek. Ilyen normális ember Claude, egy vidéki fiatal, aki büszkén indul a hadseregbe. A sorozás előtt azonban megismeri a társadalmon kívüli, szabad életet, a kábítószereket, szexuális szabadosságot, de ezek mellett az igazi barátságot, felelősségvállalást és az egymás iránti figyelmet és tiszteletet is. A darab nagyon sok humorral és világhírű zenékkel fűszerezi a komoly társadalomkritikát is tartalmazó történetet. Bár a cselekmény a 60-as évek végén Amerikában játszódik, nagyon sok kapcsolódási pontot találunk a mai Magyarországgal. Maguk a musical írói is hippikké váltak, hogy minél pontosabb képet adjanak erről az életérzésről.Gödöllőn élő zenei kísérettel közel 50 közreműködővel kerül színre minden idők egyik legjobb zenés darabja.
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!

A stand-up show (avagy comedy) egyre népszerűbb szórakoztató műfaj nálunk is, és ha olyan színész vállalkozik rá, mint Hajdu Steve, akit a Játékszín közönsége is különösen kedvel, akkor abból csakis fergeteges este születhet. Hajdu Steve sok helyen előadta már a Hajdu you do?-t, még török turnén is volt vele, mint meséli: többek közt például Törökszentmiklóson, Törökbálinton, Törökugratón… És ezzel máris a kellős közepén vagyunk a művészre annyira jellemző ellenállhatatlan humornak, ráadásul a Játékszín egyik kedvence úgy érzi: „végre, valódi helyén játszhatom egyszemélyes műsoromat, és úgy érzem, végre hazaérkeztem a Játékszín Bock Színpadán!” „Az biztos, hogy a szünetben senki sem fog haza menni – folytatta Hajdu Steve –, mivel szünet nem lesz! Ötven perc szórakozást tudok ígérni annak, aki tényleg nevetni akar, de aki nem erre vágyik, annak elviselhetetlen nyolc és fél órának fog tűnni. Ha házastársával érkezik, csak még jobban elmélyül szerelmük, viszont az egyedül élők tartós kapcsolatra találhatnak az előadás alatt. Megígérhetem a világbéke eljövetelét is, de akkor valószínű, hogy szépségversenyen lennénk. Ennyi jutott eszembe.”

Valami bűzlik Budapesten. Puskapor és harci gázok, hullaszag, egy Monarchia leomló falainak pora.  Mindebből mit sem érez az orfeumlátogató: a bűzt elnyomja a parfüm, a vaníliaillatú füst, a kiömlött pezsgő, a női bőr fölröppenő, bódító molekulái. Az élet rongyos, de a lányok angyalok. Az asszony összetör, de nincs szebb, mint a szerelem. A háború tombol, de mi húzzuk csak, kivilágos virradatig. És túl az Óperencián boldogok leszünk.

A Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Város Polgármesterének díját az újszerű rendezői elgondolásért és az igényes megvalósításért az Újvidéki Színház A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ című előadása kapta. Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza egyéni díját az Újvidéki Színház III. Richárd betiltva és Csárdáskirálynő című előadásaiban nyújtott kiemelkedő alakításaiért BALÁZS ÁRON színművész kapta.