A Wilhelm Hauff Orr törpe című meséje alapján íródott A fűszerbanya átka című előadás főhőse Jakab, a szegény varga kisfia, akit elrabol, elváltoztat, és hét évig fogva tart egy banya. Az idő múlását nem érzékelő Jakab végül hazatér szüleihez, akik azonban nem ismerik fel, és torzonborz külseje miatt elkergetik. Jakab így Haspók herceg udvarába szegődik szakácsnak. Hamarosan jobbra fordul a sorsa, hiszen a főzés összes csínját-bínját megtanulta  a banyától. És találkozik Mimivel is, Viharbakos varázsló egyetlen lányával, akit  libává varázsoltak.

Bálint Ágnes nagyszerű remekművét – melyen generációk nőttek fel – most élő szereplőkkel színpadon is láthatják a gyerekek. Találkozhatunk régi kedvenceinkkel – Morzsa kutyával, Cicamicával, Sompolyogi rókával és a többi kedves ismerőssel –, melyek most életre kelnek, önfeledt vidámságot lopva mindannyiunk szívébe. A zenés, vidám mesejáték felhőtlen szórakozást kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A mindig kedvesen morgolódó Morzsa kutya mellett megelevenednek Futrinka utca karakteres lakói. Liba Leontin aki Sün Sámuel szerkesztőségében dolgozik, az Egerentyű család, akiknek kiszemelt helyére költözik a kényes Cicamica, a bájos esetlenke Böbe baba és a szélhámos Sompolyogi róka. A mesejáték bonyodalma akkor kezdődik, amikor a békés Futrinka utcába beköltözik Cicamica, és Sompolyogi ármánykodására kolbászból fonat magának kerítést. A mese végén persze mindenre fény derül és ki-ki levonhatja a tanúságokat.Bábok: Egerentyűné, Egerentyű úr, Egér gyerekek, Füles Bagoly, Varjú uraság.

… május 26-án születtem az Ikrek jegyében. Ennek a csillagképnek a szülötteire állítólag a kettősség jellemző.
Örömök és bánatok, elismerés és meg nem értés, népszerűség és népszerűtlenség, rajongás és utálat, sikerek és bukások, no meg kudarcok, emlékek, pályatársak, példaképek, 50 év a televízióban és a színpadon.
Ez lenne az én történetem…
Ha valakit érdekel…

Tűz körül mesélt történetek vidéki ír kocsma hangulatába zártan. Magányos férfisorsok törnek meg egy szép-szomorú nő mesélésében. A furcsa és titokzatos történetek látszólag sehova nem vezetnek, mégis érezhetővé válik a változás, amely a szeretetből kiindulva lélekbe ágyazódik. A gát nemcsak a vizet, de a szavakat is eltorlaszolta és talán éppen egy idegen az, aki repedést idézhet aszott oldalára.

Géza autista. Ahogy Háy János darabjának szereplői mondják: hibás. Otthon a kockás konyhaköveket nézi egész nap. Váratlanul felveszik a szobi kőfejtőbe, hogy a szalagra rakott kőáradatot figyelje, ha rendellenességet észlel, idegen anyag, netán ember kerülne rá, rögtön nyomja meg a piros gombot és leálljon a gép.

Végre büszkeség tölti el. Reggelente a távolsági busszal munkába jár a környék férfiaival együtt. A szalag melletti széke istenné teszi, hiszen az ő kezében van az irányító szerkezet, műszak után kocsmába jár a többiekkel. Csakhogy, mivel soha semmi rendellenesség nem történik, elkezdi feleslegesnek érezni magát, ott készül hagyni a munkáját. Az őt istápoló kőfejtők maguk között akarják tartani, kitalálják, hogy egy áldozatul esett kóbor kutya tetemét dobják a szalagra, mintha egyikük lenne az. ...Géza végre megnyomhatja a piros gombot. De vajon ez a hecc belefér az ő világképébe?

Háy János megható, felkavaró és legalább ennyire humoros darabja 2004-ben jelent meg könyv formájában – számos nagy sikerű vidéki előadás után – Budapesten a Pinceszínház mutatja be először. 

 Cégbirodalom, dúsgazdag család, befolyásos és tekintélyes polgárok, az üzleti- és pénzvilág előkelőségei – ezek a Glembayak. A Glembay ház, a Glembay klán, a Glembay Ltd. Élén a családfővel, Ignjat Glembayval, a hetvenéves jubileumát ünneplő cégcsoport első emberével. Egyetlen családtag van, aki nem tudja átadni magát az ünnepi hangulatnak: Leone, az öreg Glembay első házasságából született fia, aki a művészetet választotta az üzleti karrier helyett, és amikor hosszú idő után most újra találkozik apjával és a családdal, egyre kevésbé képes magában tartani mindazt, amit a rokonokról, az üzleti és családi titkokról, no meg: apja jelenlegi és jóval fiatalabb feleségéről tud. Nem sok kell hozzá, hogy apa és fiú, két generáció, két világszemlélet – két férfi összecsapjon és életre-halálra megvívjon egymással. Ennek az összecsapásnak a lenyomata a világhírű horvát klasszikus szerző viharos lendületű, sötét indulatokkal telt drámája. 

Egy londoni romos bérház lomokkal teli szobájában három ember van összezárva: a lassú felfogású, enyhén ütődött Aston, a heves természetű öccse Mick, és az öreg csavargó, Davies. Összeütközésükből ered a darab konfliktusa. A tét: a szoba birtoklása, vagyis ki uralkodik a másik felett? Beszélnek egymáshoz, de senki nem érti a másikat, a saját ketrecükből nincs szabad kijárat a másik világba. Jéggé dermedt emberek jéggé dermedt világban, ahol az életnek nincs értelme: minden zavaros és ellenséges. Az egyén nem támaszkodhat másokra, sem a társadalomra, sem Istenre, sőt saját magára sem, hogy értelmet vagy értéket találjon. Ezért ragaszkodnak annyira a biztonságot jelentő szobához, és ez a magyarázata annak, hogy Mick és Aston miért tartja természetesnek, hogy Daviesnek mennie kell, és Daviesnek miért olyan rémisztő, hogy nem maradhat? De a szerző ezeket a komoly gondolatokat erőteljes humorral ábrázolja. A The Sunday Times of London-ban megjelent levelében ezt írta: „Szerintem, A gondnok vicces.”

Spanyol kortárs szerző, Jordi Galcerán megtörtént esemény kapcsán írta meg fordulatos és szellemes színdarabját. Négy pályázó – három férfi és egy nő – felvételi beszélgetésre érkezik egy multinacionális vállalathoz, ahol kereskedelmi igazgatót keresnek. Spanyol kortárs szerző, Jordi Galcerán megtörtént esemény kapcsán írta meg fordulatos és szellemes színdarabját."A Grönholm-módszer ötletének alapja megtörtént esemény. … Egy madridi kukában megtalálták egy szupermarket-lánc személyzeti osztályán dolgozó alkalmazott feljegyzéseit azokról a nőkről, akik pénztárosi állásra jelentkeztek. A feljegyzésekben hemzsegtek a hímsoviniszta, idegengyűlölő, durva jellemzések ("kövér, bögyös", "dagadt, külföldi", … stb.). … Annak tudatában, hogy rá osztották a kiválasztás szent misszióját, felhatalmazva érezte magát, hogy ilyen önkényesen nyilatkozzon olyan emberekről, akiket egyáltalán nem ismert. Elképzeltem ezeket a szerencsétlen nőket, ahogy igyekeznek jó benyomást kelteni a cég előtt, és próbálnak a vélt elvárásoknak megfelelően viselkedni, készen akár kisebb megaláztatásokra is, csak hogy megszerezzék a munkát, amire szükségük van" - írja a szerző.Négy pályázó – három férfi és egy nő – felvételi beszélgetésre érkezik egy multinacionális vállalathoz, ahol kereskedelmi igazgatót keresnek. A korábbi szűrőkön már átjutottak – ez lesz az utolsó megmérettetés. A jelentkezőknek azonban a hagyományos interjú helyett meglehetősen szokatlan feladatokat kell megoldaniuk, melyek egyre bizarrabb és feszültebb helyzeteket teremtenek… Vajon mi mindenről hajlandóak lemondani, hogy megszerezzék az állást? Milyen erőfeszítéseket tesznek, meddig képesek elmenni ebben a harcban? Vannak-e tabuk, morális határok? S vajon mindenki az-e, akinek mutatja magát?

Egy álomállás. Négy mindenre elszánt pályázó. Meghallgatásra hívják őket egy furcsa szobába. Az ajtó bezárul, és megkezdődik a rejtélyekkel teli, kíméletlen harc tabuk és erkölcsi korlátok nélkül. Mindenki potenciális ellenféllé válik. A munkáért, pozícióért folytatott versenyben lehull az álarc, kiderül, hogy kiben mi lakozik: félelem, gátlástalanság, kegyetlenség, őrület. Az előadás kapcsolatok metaforájaként, minden lehetséges szinten a játékról szól.

Versek, novellák, történetek, dalok, szomorúak és vidámak még a világ legborzalmasabb helyein is születnek. Ilyen hely volt Gulag, amely az ártatlan milliókat – köztük sok százezer magyart is elnyelő és megsemmisítő – szovjet munkatáborok gyűjtőneve. A táborokban született művészeti alkotásokat nevezi Hobo a „Gulag virágainak”.zenés dokumentum-dráma

 Mi történt negyven évvel ezelőtt, egy fontos napon? Mit kell
tisztáznia egymással két barátnak, amikor indulatoktól, leszámolási
vágytól sem mentes viták közben mindig elfogynak
és csonkig égnek a gyertyák? Vádak és védekezések, lelkek
titkai a magyar irodalom kiemelkedő írójától. Márai Sándor
klasszikusa meghódította a világot, most Sopronban látható
két remek színművész főszereplésével. 

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.