„Ez az egész olyan abszurd, mint egy Gambini jelenet.“És valóban – mármint, ha egy évek óta egy láthatatlan, nem létező főnökkel működő cég abszurd lehet –, de ki is az a Gambini? Egy soha nem létezett huszadik századi színházi író, akinek életműve az abszurd csimborasszója, s akit istenít a valaha jobb napokat látott színész, Kristoffer, akit Ravn, egy számítógépes vállalkozás tulajdonosa bérel fel, hogy játssza el – eredetileg csupán egy alkalommal – az általa kitalált „Főfőnököt”. Sajnos, a mit sem sejtő beosztottak véletlenül találkoznak állítólagos főnökükkel, ami valóságos lavinát indít el, Kristoffer pedig kénytelen benne ragadni a szerepben… Eközben társadalmunk szinte minden jellegzetes típusa megjelenik a darabban – erősen görbe tükörben.

Pim egy földimalac. Nemrég született, és még sosem hagyta el azt a kényelmes odút, ahol édesanyjával él. Ám ez a lakás egyre unalmasabb egy mindenre kíváncsi földimalac számára, ezért érdemes szépen, óvatosan körülnézni, milyen is a nagyvilág? Kik laknak a környéken? Ki a barát? Ki veszélyes? Szerencsére anya mindenre tudja a választ, de Pim még így is hajmeresztő kalandokba keveredik, ha éppen nem figyel eléggé a szülői szem.Az ismert szerző, Jill Tomlinson. mesesorozatának talán legizgalmasabb, és egyben leghumorosabb része elevenedik meg, rengeteg bábbal, játékkal és mesével a Mesebolt Bábszínház színpadán.

Ady Endre est Földes László Hobo előadásában
- Nem Ady-körképet szeretnék adni, hanem azokat a verseket mondom el, amelyekben válaszokat találtam a saját problémáimra. Ezekben a versekben megmutatkozik az útja végéhez közeledő férfi nem lankadó felelősségű, harcos, ostorozó hazaszeretete Európa közepén, viszonya a múlthoz, a történelemhez, sorstársaihoz, a Nyugathoz, valamint hálás emlékezése az elmúlt szerelmekre, álmokra és reményekre. Tisztelettel: Hobo

Négy olasz-amerikai nagyszülő ül a vasárnapi ebédnél hétről hétre, és várja az unokát a nyüzsgő New York-i belvárosból. És ha már együtt vannak, elszabadul a konyhaművészet meg a valódi olasz téboly. Csakhogy Nick nagy bejelentésre készül... Joe Dipietro vérbő komédiája generációs különbségekre épül: az időseknek mindig első a család, a fiataloknál ez bizony már nem ilyen egyszerű.

Truffaldino felcsap pizzafutárnak. Az első kiszállítás a tarantói maffia rettegett főnökéhez viszi – és a kapuban karambolozik a közeli város maffiájának rettegett főnökével. Itt végződhetne a történet. De van tovább, mert ez Olaszország. Eljegyzések, álruhák, félresiklott leszámolások, a szálloda szomszéd szobáiban lakó, egymást nem találó szerelmesek… És Truffaldino észvesztve rohan fel-alá, hogy hirtelen támadt két főnöke összes kívánságát teljesítse. Amitől mindenki csak egyre nagyobb bajba kerül. A Ponyvaregénybe oltott commedia dell’arte, a Keresztapával keresztezett mágikus realizmus – Goldoni klasszikus vígjátéka, a Két úr szolgája mai olasz környezetben, őrült és kacagtató színpadi mesében… Ahol a mesélőre is lőnek.

-vígjáték az Elfújta a szél keletkezéséről-
A budapesti Fórum Színház és a Művészetek Háza Gödöllő közös produkciója„1939. Hollywoodban harci helyzet van, bár kissé különböző, mint amire Európa készül éppen. A filmgyár nagyhatalmú főnöke lefújja a forgatást, kirúgja a forgatókönyvírót és a rendezőt, hogy két vadonatúj emberrel álljon neki a munkának. Bezárkóznak az irodába egy vagon banánnal és földimogyoróval, hiszen néhány napjuk van arra, hogy az eredeti regény alapján felidézzék, eljátsszák a készülő történet alakjait, férfiakat, nőket, csecsemőket és véneket, fehéreket és feketéket. Végül azonban megszületik a forgatókönyv ahhoz a filmhez, amely minden idők egyik legnagyobb dobása lesz. És ez a film az Elfújta a szél… A fergeteges vígjáték cselekménye kitalált történeten alapul, a történet szereplői viszont élő személyek voltak, bárminemű egyezés a valósággal nem csupán a véletlen műve…”

A fösvény (L'Avare) Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú – így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett mű. 1668-ban mutatták be Párizsban. Egy vándorszínész csoport ismertette meg vele a művészet és a színjátszás örömeit, ezért több művet is írt ennek a csoportnak, ezek közé tartozik a Fösvény. A komédia megírásához Molière csak három forrást használt fel: az ókori komédiákat, az olasz commedia dell'arte rögtönzött, és a francia farce (vásári komédia) műveit. A műben a jellemkomikum van előtérben.A mű 1668-ban íródott, Párizsban játszódik. Témája – a pénz imádatának torzító hatása, ennek bírálata – már más műveiben is megjelent. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel – szorongás, gyanakvás, vagyonféltés, elmagányosodás – ábrázolt kórképe minden korban foglalkoztatta az alkotókat, a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba, mert a problematika örökké aktuális: Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani, csak: pénzt, pénzt, pénzt! Olyan ez az egész, mintha a Föld csak a pénz körül forogna.A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen, Harpagon párizsi polgár házában, egyetlen nap alatt játszódik; egyetlen család tagjai között bonyolódik. A cselekmény egységét a középponti jellem, a házassági pletyka adja.

Magunkat figyelmen kívül hagyva, könnyű ítélkezni azok felett, akik fösvény módon kuporgatnak, számolgatják nehezen megszerezett vagyonkájukat, s közben észre sem veszik, hogy egyedül maradtak, elveszítettek mindent, ami fontos. A közel 400 éve keletkezett műben Molière nem ítélkezik, csupán megmutat. Az előadás szorongatva nevettet.

Hollósi Frigyes emlékéreEzen az estén barátok, kollégák verssel- énekkel-tánccal emlékeznek Hollósi Frigyesre aki a Kőszegi Várszínház művésze volt 17 évig.

a Babszem Jankó Gyermekszínház zenés előadása 6 éves kortól

"A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert." Wass Albert, az amerikai emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója egyik legnépszerűbb sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre fordított regénye, A funtineli boszorkány. Nuca, a megejtő szépségű, veszedelmes havasi tündér–boszorkány lírai történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag, mozgalmas, látomásos és látványos formában.

Jesper Lier huszonöt éves. A nappalait sötét pincelakásában tölti, este az utcákat járja. Másnapról másnapra él. Ideje lenne befejeznie a nagyregényét. Ideje lenne szerelmesnek lenni. Kezd kifutni az időből, pedig Jesper Lier csak huszonöt éves. A nappalait sötét pincelakásában tölti, este az utcákat járja. (Hmmm.) Másnapról másnapra él. Ideje lenne befejeznie. (A nagyregényét!) Ideje lenne szerelmesnek lenni. Ha lenne ideje. Kezd kifutni. (Az időből?) Nappal tölt, este jár, másnap megy, időből fut ki. Ki az? (Jesper Lier.)Benedict Wells 2010-ben megjelent Spinner című regényét a 21. századi Zabhegyezőnek is nevezik. A fiatal felnőttek szabadságvágyáról, a családi kötelékekből való kiszabadulásáról, önmaguk megismeréséről szól. Bulik, párkapcsolati izgalmak, a jövőtől és jelentől való félelem, valamint rengeteg kérdéssel arról, hogy mi lesz velük – ezek hálózzák be főhőseink életét.Az előadásban villanófényt használunk!

Garabonciás, a vidám vándorlegény hosszú útja során megérkezik az erdei tisztáshoz, ahol az árnyékos fa alatt megpihen, és el is szundikál.A környéken leselkedő három „jóbarát”, a farkas a róka és a varjú észre veszik az alvó legényt, és közösen megbeszélik, hogy elrabolják tőle mesés kincseit, a varázslatos köpönyegét, mellyel szélvihart kavarhat, a hétmérföldes csizmáját, amivel országokat, tengereket léphet át és a varázsgyűrűjét melynek erejével még a holdat is, lecsavarhatja, mint a tök lámpást.Ám éppen arra kóricál az erdő vidám lidérce, és kacagásával úgy ráijeszt a settenkedőkre, hogy azok hanyatt – homlok elmenekülnek.Az ifjú igen hálás a segítségért, s együtt elhatározzák, hogy csapdát állítanak a gonoszoknak. Kár Mári a varjú is hozzájuk szegődik, mert a Lidérc okos tanácsára már neki nincs szüksége arra, hogy barátkozzon a rókával meg a farkassal. Így közös erővel túl járnak az ostoba farkas és a okoskodó róka eszén.A varjú rábeszélésére vermet ásnak, hogy a Garabonciást el fogják, az ármánykodók természetesen, mind ketten pórul járnak.Az előadás óvodás és kis iskolás gyermekekhez szól a mese nyelvén. Bemutatva, hogy gonoszkodás ellen a barátok összefogása a legerősebb kötelék, mert „aki másnak vermet ás… maga esik bele!”

mesejáték - délszláv zenei és folklórkincs felhasználásával, a Vujisics együttes közreműködésével