„Szikszai Rémusz rendezése megérdemelten aratott nagy sikert. Kívülről is rá tudott nézni arra, amiben színészként és állampolgárként egykor maga is benne volt, és publicisztikai kacsintgatás nélkül ma is érvényesen mond véleményt arról, ami most körülveszi.” (Budai Katalin, Critikai Lapok) Megtörtént Palesztinában, i. sz. 39–41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat, akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is, vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.
A Színikritikusok Céhe beválogatta az előadást legjobb független előadások közé!.

Az előadás a tragikus sorsú szobrásznő, Camille Claudel életének legfontosabb epizódjaira építve mutatja be egy olyan ember sorsát, akinek egész létezését a mindenáron alkotni akarás határozta meg. Tizenkilenc évesen megismerkedett a nála több mint húsz évvel idősebb szobrászgéniusszal, Auguste Rodinnel. Ezzel a találkozással egy évtizedig tartó szerelem vette kezdetét. Rodin soha nem vállalta fel viszonyukat a külvilág előtt. 1892-ben Camille teherbe esett, gyerekük viszont holtan jött a világra. A tragédia és Rodin teljes elutasítása következtében Camille mentális egészsége megroppant: paranoiát, majd skizofréniát diagnosztizáltak nála. Élete hátralévő részét szerelme és családja által megtagadva, elmegyógyintézetbe zárva töltötte. Katona Gábor előadását a szobrászatból fakadó fizikalitás, a prózai jelenetek és a nonverbális részek váltakozása határozza meg. A sosem lankadó alkotásvágy, a szenvedély, az őrület és Claude Debussy zongoraművei a képzőművészet egyik legmagávalragadóbb és legtragikusabb történetébe sodorják a nézőt.

Bármerre járjunk is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat örökre magunkkal visszük. Az élmények velünk jönnek, épp úgy, ahogy a múltat is magunkkal visszük. Ami ma a jelenünk, holnap a múltunkká válik. De melyik másodperc az, mely a kettőt elválasztja?Mi lenne, ha el tudnánk utazni, nemcsak egy mediterrán vidékre, hanem az úti cél kiválasztásakor eldönthetnénk azt is, hogy időben előre vagy hátra szeretnénk haladni, és hogy kinek az útja keresztezze a miénket? Ha ennek a lehetőségét egyszer feltalálják, akkor ez az időgép valahol már most is létezik?Pirók Zsófia flamenco táncelőadásával olyan utazásra hív, melyben a megállók helyszínének csakis a képzeletünk szabhat határt. Időben, térben és kultúrák közt utazhatunk, miközben mások útjai keresztezik a miénket, de akár saját magunkkal is találkozhatunk egy másik korszakban. Ön hova venne jegyet?

A Voltaire művéből készült Candide című interaktív kalandozást már láthatták a nézők a Soproni Petőfi Színház stúdiószínpadán. A kedvező fogadtatás után az előadás műsoron marad. A Forrás Színházzal együttműködésben készült produkció fiatal művészektől főként fiataloknak szól. A színpadi adaptáció célja a szórakoztató, de ugyanakkor intenzív színházi élmény mellett, olyan pozitív emberi értékek sejtetése, mint az egyéni döntés meghozatalának fontossága és felelőssége, és nem utolsó sorban az identitás szüntelen keresése. A Candide kötelező olvasmány a középiskolásoknak és ebben a színpadi formában és értelmezésben igazán kellemes kikapcsolódást és remek színházi élményt is kínál is számukra.

Musical két részben, a Váci Dunakanyar Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház előadása.
Az 56 csepp vér szerzőpárosának legújabb musicalje! A zeneszerző Mihály Tamás, aki az Omega együttes tagja volt korábban. Horváth Péter József Attila-díjas író, drámaíró jegyzi A padlás című musical szövegkönyvét is.
A Canterbury mesék lapjai mai környezetben elevenednek meg. Az ember hatszáz év alatt mit sem változott és a dolgok ma is ugyanúgy történnek, mint akkor. Szerelem és halál, hűség és árulás, bűn és megbocsátás, csábítás és megcsalás – mesék az EMBERRŐL egy XXI. századi, világvége hangulatot árasztó romkocsmában, sok zenével. A musicalt Horváth Péter fogja színpadra állítani a Váci Dunakanyar Színházban.

Mit is jelent a szó: szinopszis? Rövid összefoglaló, a darab elhelyezése időben, térben, a karakterek és a cselekmény rövid leírása, az összefüggések értelmezése pár sorban. No ez az, amitől máris unalmas lesz az opera. Pedig ha van izgalmas mű az operairodalomban, akkor az a Carmen. Szinte bűnügyi történet a tisztességes katona, Don José zülléséről és dezertálásáról, a mindig saját erkölcseit követő Carmen megrendítő erejű nőiségéről – mely soha nem „csípőriszáló”, s melyet mindig csak egyetlen férfinek ad –, csempészekről, szerelemféltésről, megcsalatásról, gyilkosságról, a dohánygyár előtti tértől Lillas Pastia kocsmáján és a csempészek rejtekhelyén keresztül a bikaviadal arénájáig.       

Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
“Carmen története, a karakterek szélsőséges érzelmi világa és with the Bizet muzsikája nagyon erős és ihletadó. Számomra a fő inspirációt a történet és a zene éles váltásai adják. Közel áll hozzám a karakterek kiszámíthatatlansága, hirtelensége, mely érzelmi túlfűtöttségükből fakad. Hogy lehet egy idilli nyugalmi állapotból egy pillanat alatt az őrület határára kerülni? Hogy veheti át a hatalmat a szenvedély a racionalitás felett, honnan jön az az őserő, ami tragédiába sodor, és miért nem lehet ellene küzdeni? Hol a határ szerelem, szenvedély és birtoklási vágy között? A szenvedélyes szerelem alapvetően eszement állapot?Carmen érzékiségét megjeleníteni, érzelmeinek vad hullámzását táncban megfogalmazni nagyszerű lehetőség. Véleményem szerint ennél nagyobb kihívás Don José összetett karakterének, jellemváltozásának életre hívása az alkotó, ill. megformálása a táncos számára. Számomra ő a központi figura, az övé az igazi dráma. Az egyszerű és becsületes, tiszta szívű férfit kifordítja önmagából a Carmen iránt érzett őrült szerelem. Vágya legyőzi a benne lakozó erényt, míg végül eszét vesztve a legnagyobb bűnt követi el: elveszi Carmen életét, ha már az övé nem lehet. Don José lelki tusája szenvedélyes férfi-dráma. Ezt kívánom megjeleníteni a színpadon.”

Bizet világhírű operájának Scsedrin készítette el balett-szvit változatát. Már az eredeti mű is feszegette az érzéki erotika témájának határait, a feltartóztathatatlan cigánylány varázslatos hatásával, ám Scsedrin változatát a ‘60-as években egyenesen betiltották, túlfűtött erotikája miatt. Carmen a független női lélek megtestesítője, a célra tartó íjász.A Kecskemét City Balett Barta Dóra Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész koreográfiájában most elkészíti saját változatát, a démoni nő, a famme fatale alaptípusáról, megtartva az opera eredeti főszereplőit és konfliktusait.

Színmű Prosper Merimée elbeszélése alapján.Carmen, a szemrevaló cigánylány csak a végzetnek engedelmeskedik, melyet előre lát, s melyet ő maga idéz elő. Szabadsága abban nyilvánul meg, hogy dönthet: vagy beleolvad a labirintusban céltalanul sodródó embertömegbe, vagy kezébe veszi és felgöngyölíti saját „Ariadné-fonalát” és megtervezi halálát. A szenvedélyes, magával ragadó történet táncban, szóban elmesélve látható a Vörösmarty Színház színpadán.

Carl Orff világhírű műve élőzenével, mozgással, kórussal.A Kaposvári Egyetem III. éves színművész hallgatóinak tánc- és mozgásszínházi előadásaBlaskó Borbála a Kaposvári Egyetem Cserhalmi osztályának készítette a Carmina Burana vizsgadarabot, s most a szélesebb nyilvánosság elé tárja az élőben elhangzó kórusműveket és zenei motívumokat, ezzel lehetőséget adva a színművészhallgatóknak, hogy komplex képességeiket egy összetettebb feladat kapcsán is kibontakoztathassák. Az előadás olyan kivételes formában mutatja meg ezt a közismert és közkedvelt kantátát, melyben a szereplők tanulmányaik esszenciáját kamatoztathatják, mind mozgásban, hangszeres zenében, éneklésben, kifejezésmódban, színpadi jelenlétben.
Az előadás a fiatalabb korosztályhoz is szól, akik kevésbé jártasak a kortárs előadóművészetben, a színpadi megfogalmazási módokban, de nyitottak és kíváncsiak a zenei és színpadi értelemben vett sajátosságokra, az egyéni hangvétel és személyes ízlésvilág megmutatkozására.

a Szegedi Kortárs Balett előadásaEgy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről – emberi mivoltukról.

A szerelem évszázadok óta mozgatórugója az emberi gondolkodásnak, valamint meghatározó szerepet tölt be az antik mitológia, a vallások, a filozófia és a művészetek világában is, e területek központi témájának egyike. A szerelem évszázadok óta mozgatórugója az emberi gondolkodásnak, valamint meghatározó szerepet tölt be az antik mitológia, a vallások, a filozófia és a művészetek világában is, e területek központi témájának egyike.
Clébio Oliveira- a GG Tánc Eger idei stúdiószínpadi előadásának koreográfusa- ezúttal az agy szemszögéből vizsgálja a szerelmet, szenvedélyt.
Hogyan jellemezhető ez az érzés egy reálisabb szempontból nézve? Hogyan viselkedik az agyunk a szenvedéllyel szemben? Mi játszódik le elménkben, mikor szerelmesek vagyunk? Milyen kapcsolatot létesít egymás közt a test és az agy?
Oxitocin, dopamin, szerotonin. Vágyódó test. Boldog beteljesülés. Gyönyör.
Olykor pedig elmebajhoz hasonlítható ez az állapot, stresszel, megszállottsággal, kényszerrel fűszerezve.