A Chicago a zenés színház egyik alapműve, a Kander – Ebb szerzőpáros világszerte játszott, sok ezer előadást megért musicalje bűnről, bűnösökről, áldozatokról és tettesekről, a showbusiness, a hírnév és manipuláció csillogó és rémisztő világáról. 
A történet középpontjában két lány áll. A hamvasabb Roxie sóvárogva figyeli Velma, a dörzsölt és befutott táncos-énekes sikereit. Erős akaratú, gátlástalan és sugárzóan tehetséges ő is – és gyilkos. Amikor a pályáját egyengető férfiról kiderül, hogy kihasználja és becsapja, Roxie gyilkosságba keveredik, börtönbe kerül. A sztárügyvéd Billy Flynn segítségét kéri, aki elvállalja az ügyet, mert fantáziát lát abban, hogy a peres üggyel a nyilvánosság elé lépve faragjanak hírességet az önvédelemből önkéntelenül gyilkoló, ártatlan kislány figurájából. Velma nem nézheti tétlenül a feltörekvő riválist, ezért ő is akcióba lendül a híradásokat a sajtón keresztül mohón váró közönség kegyeiért. Az egyik lány gátlástalansága fűti a másikét, és a recept működik, a világ felfigyel és drukkolni kezd. De ez a figyelem becsapós: hőseink sikereit éppoly rajongással fogadná, mint csúfos bukását… A show, a bulvár és a valóságos bűnök világa varázslatos és mocskos szenzációvá keveredik össze, de a lányok feje fölött lebegő halálbüntetés veszélye nagyon is valós...
A siker, a bűnhődés és a következmények nélküliség borzongató történetét a húszas évek füstös, sötét és bársonyos jazzmuzsikája meséli el, Szőcs Artur rendezésében.

Ebben a musicalben az igazság helyét a manipulált közvélemény veszi át, nincs hírnév, csak mesterségesen felépített celeb-lét. Sikerét azonban nemcsak az aprólékosan kidolgozott történetnek, de a jazz, a revű, a showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjének is köszönheti.
A történet azt a folyamatot mutatja be, ahogyan az igazság helyét átveszi a manipulált közvélemény, a megérdemelt hírnév helyett a mesterségesen felépített celeb-lét.

 Carlo Goldini komédiájában egy Velence melletti, mediterrán halászfalu elevenedik meg, amelynek főterén csipkeverő lányok és asszonyok kapnak össze, hogy aztán a férfiak is jól elmondhassák a magukét. A piszlicsáré okokból kirobbanó, de végül egész Chioggián elhatalmasodó kalamajka váratlan fordulatokat tartogat. A kérdés már csak az, hogy a jegyző - maga Goldoni - el tudja - e csitítani a kedélyeket és kibékíteni a szerelmeseket. A komédia szusszanásnyi pihenőt sem enged a nézőnek: poénból poént ránt, valójában azonban hatalmas szívről és hihetetlen emberi bölcsességről árulkodik, és a feltétel nélküli szeretetről mesél. 

Egy Velence melletti halászfaluban vagyunk, a férfiak a tengeren, a nők verik a csipkét és várakoznak, A várakozást folyamatos veszekedés színesíti, ami majdhogynem háborúskodásba torkollik, amikor a férfiak megérkeznek. De mindezt frenetikus komédiázásba és megbocsátó emberszeretetbe ágyazza Goldoni.
AZ ÍRÓCarlo Goldoni (1707-1793) az olasz komédiaírás megújítója. „Színműveim alkotása közben mindössze arra törekedtem, hogy ne hamisítsam meg a természetet.” Nem véletlen, hogy a Commedia dell’arte maszkjai lekerülnek a színészekről, és a szélsőséges típusalkotás helyett az emberi természet árnyalt és mulatságos ábrázolása került írásművészete középpontjába. Leghíresebb művei: Mirandolina, Két úr szolgája, Kávéház, A hazug, Karneválvégi éjszaka… A RENDEZŐNégy napig laktam Goldoni házában, olvastam az emlékiratait, szívtam magamba a hangulatot. Kimentem a halpiacra, figyeltem a halászokat. Szükség van erre az »atmoszféragyűjtésre«, amit az ember színészként is megtesz, ha odafigyel a munkájára – színészként ezt »figuralesnek« hívjuk. Szeretem úgy kezelni a történetet és azt a világot a színpadra varázsolni, amit a szerző megírt. Goldoni Chioggiában gyerekeskedett, később büntetőjogászként dolgozott, tudhatjuk tehát, hogy a Jegyző szerepében saját magát írta meg. A darabban a jegyző egy hídon keresztül érkezik; ő épít hidat az emberek közé, ő hordozza a megoldást és a feloldást a történet végén. A chioggiaiak egy bizalmatlan, szűk, gyanakvó, zárt közösség, de végül befogadják maguk közé a jegyzőt.(Kéri Kitty)

Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Hogy miben rejlik töretlen sikere? Leginkább talán abban, hogy Goldoni tökéletesen ismeri az embert; a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. És tökéletesen ismeri a vígjátéki trükköket is, azokat a trükköket, amiket nagyrészt épp ő maga kísérletezett ki velencei boszorkánykonyhájában. Goldoni csúcsra járatja a komédia gépezetét: pletykák, nagy viták és kupán verések, félreértések, becsapások, vérbő helyzet- és jellemkomikum, csattanós felismerés a legváratlanabb pillanatban, szerelmi csatározások – és a néző csak kapkodja a fejét.A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok, asszonyok ugranak egymásnak – de a szó szoros értelmében! –, mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok – no meg egyéb dolgok – repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?Súlyos, emberi sorsokról döntő kérdések ezek, mégis természetes könnyedséggel simulnak bele a halászfalu mindennapjaiba. És ez is a szerző erénye: harsány komédiáiból bölcs nagyvonalúság és báj sugárzik, mégpedig egyszerűen azért, mert Goldoni nemcsak ismeri és érti, hanem – ami a legfontosabb! – feltétel nélkül szereti egyszerű és gyarló, de éppen ezért végtelenül emberi szereplőit.

„Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”  

Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.   

1912-ben mutatták be Bécsben és egy esztendőre rá, már Budapesten is óriási sikert aratott ez az izgalmas Kálmán operett. A szövegírók olyan történetet óhajtottak kitalálni, ami lehetőséget ad a komponista számára, hogy vérbő, magyaros, „cigányos” muzsikával kápráztathassa el a közönséget.
A mese, alapjaiban, máig aktuális, hiszen miről is szól? Apa és fiú konfliktusáról! Főhőse – Rácz Pál – a világhírű, idősödő cigányprímás, aki azt vallja: „A szív kotta nélkül sírja el a legszebb nótákat!” Így természetesen szembekerül, a már modernebb nézeteket valló Lacival, a Zeneakadémián tanuló fiával. Ráadásul a két nagyszerű muzsikus ugyanabba a szép, fiatal lányba szerelmes. S ha még ez sem elég, egy őrült amerikai milliomos nagy összegű fogadást köt az ugyancsak bolondos herceggel, hogy melyikük tudja kiállítani a világ legjobb zenészét, s e posztra természetesen mindkét Rácz pályázik, sőt, még az idős prímás egykori szerelme, a már őszülő, arisztokrata hölgy is előkerül, hogy tovább bonyolítsa Ráczék históriáját. (Ennek némi valóság alapja is van, ha az egykor oly nagy botrányt kavart Rigó Jancsi és Chimay hercegné kalandjára gondolunk!)
Ehhez a legendához született meg Kálmán magával ragadó muzsikája, melyben olyan örökzöld slágerekkel találkozhatnak majd, mint a „Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók”, „Haccacáré!”, „Az ócska Stradivari”. S mindehhez hozzáadjuk az ötletes, látványos rendezést és a remek szereplőgárdát, (Mikó Istvánnal az élen!) biztosak vagyunk benne, hogy a Cigányprímás – Bécs, Berlin, Párizs és New-York után – a mi közönségünket is meghódítja.

levéldráma

Az ismert Hamupipőke történet ezúttal ősi tartalmi formájában, de az ExperiDance saját felfogásában, tánc- és mesemusicalként kel életre. Az alkotók visszalépnek az eredeti történethez, kiegészítve az együttesre jellemző színpadi különlegességekkel, rendkívüli látványelemekkel.Történetünkben, a saját otthonában cselédként tartott lánynak a könyveiből varázslattal életre kelő legkülönfélébb mesefigurák az egyetlen vigaszai. Ők segítenek megtalálni Hamupipőkének a méltó életet és boldogságát, a feleséget kereső Herceg oldalán. Ehhez azonban még sok izgalmas kalandot kell átélniük, mert a boldogságot bizony nem adják oly könnyedén.Az előadásban látványos táncegységek, gyönyörű dalok és zenék, ezúttal prózai jelenetekkel tarkítva népszerű színészek előadásában, mindezt olyan LED díszlet-látvány elemekkel megvalósítva, amilyet Magyarországon ebben a formában még nem láthatott a közönség.