A „bemelegítés” címet konkrét és metaforikus értelemben is használjuk. Metaforikus értelmében egzisztenciális állapotként, általánosabb síkon: az emberi életre, a kapcsolatokra, a közösségben való létezésre fókuszálva vetjük föl a bemelegítés témáját. Mondhatjuk, hogy az ember, -ha nem is gondol erre– különböző életkoraiban, élete különböző stádiumaiban - mindig bemelegít: készül, edz, felkészül valamire. Gyermekként, majd kisebb vagy nagyobb kamaszként készül, „melegít” a felnőtt életre, annak a - több-kevesebb változtatással - mindannyiunk életében lefuttatandó „programnak” a végrehajtására, amely fizikai (élő) és társas lény mivoltunkból következik.Mozgásvilágát tekintve az a darab, amit a cím is sejtet: bemelegítés, amely során a szereplők a test mozgásra való felkészítésétől eljutnak a látványos, akrobatikus elemekig, valamint az egységes, közös táncig.

A szakmai beszélgetés keretében a Selinunte Kiadó vezetője, Sándor L. István és a drámakötetek szerkesztője, Szűcs Mónika mutatja be a kiadó stratégiáját, további terveit és eddig kiadott köteteit. A kiadó eddig két sorozatot indított. Az Olvasópróba sorozatban színházban már bemutatott szövegek jelennek meg tematikus válogatásban. A Kortárs drámaírók sorozatban szerzői köteteket publikál a kiadó. Olvasópróba sorozat: A felejtés ellen / Kortárs magyar színdarabokAz Olvasópróba első kötetében szereplő darabok mindegyike az emlékezéssel, a múlttal való szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkozik. Az öt mű közül három történelmi témát dolgoz fel, feledés homályába burkolt, hallgatással körülvett történelmi időszakokat idéz meg. A kötetben szereplő két kortárs tematikájú darabnak is vannak a közelmúlt történelmére utaló vonatkozásai.Párhuzamos világok / Kortárs magyar színdarabokAz Olvasópróba sorozat második kötete – a hazai könyvkiadásban elsőként – olyan darabokat gyűjtött össze, amelyek eredendően a gyerekkorból már kinőtt, ám még a felnőttkor előtt álló fiatalok számára készültek. Szerzőik otthonosan mozognak a tizenévesek világában, pontosan értik problémáikat, és hitelesen beszélik nyelvüket. Ezáltal képesek megragadni valami lényegit a mai kamaszokat feszítő kérdésekből úgy, hogy az a felnőtteket is érdekelje.Kortárs klasszikusok / Mai magyar színdarabokJól ismert klasszikus hősök, mitológiai és irodalmi alakok kelnek új életre az Olvasópróba sorozat harmadik kötetében. Mind a négy történetnek egy-egy rendező álmodott saját, különleges teret, adott formát, testet, látta meg a kortársat a főhősökben – ezért is szerepel az itt olvasható szövegek közül háromnál is (társ)szerzőként a darabot színre vivő rendező neve. De nem a klasszikus szerzők előtti tisztelgés vezette az alkotókat, hanem az az élmény, hogy ezekben a jól ismert történetekben olyan feszítő kérdések vetődnek föl, amelyek a mi életünkben is választ követelnek. Hogy a több évszázados távolság ezektől a hősöktől mit sem számít, mert a dilemmáink ugyanazok, ugyanúgy botladozva keressük a válaszokat, döntünk jól vagy rosszul, vagy épp kerüljük el a választást.Menni vagy maradni? / Mai magyar színdarabokKözel másfél évszázada meg-megújuló hullámokban hagyják el szülőföldjüket magyarok tíz-, sőt százezrei. Mi késztet valakit arra, hogy mindent hátrahagyva nekivágjon az ismeretlennek? Mit remél, mitől tart, milyen akadályokkal kell megküzdenie, és van-e út, hogy visszatérjen? Az Olvasópróba sorozat negyedik kötetébe olyan darabok kerültek, amelyek szereplői különböző korokban és élethelyzetekben teszik föl a kérdést: menni vagy maradni?Kortárs drámaírók sorozat: Székely Csaba: Idegenek és más színdarabok Manapság nemigen akad sikeresebb, erősebben ható magyar drámaíró, mint Székely Csaba. Egymást érik a különböző színházi bemutatói (külföldön is), rendszeresen érkeznek hírek művészi sikereiről. Darabjai azonban nemcsak színházi, hanem irodalmi szempontból is értékesek. Egy kimunkált, változatos, élvezetes nyelvet használó szerzőről van szó, aki mély emberismerettel rendelkezik, amelyet könnyedén alakít jellemrajzokká. Ugyanakkor – ami egy drámaírónál talán a legfontosabb – remek érzékkel képes szituációkat teremteni s ebben mozgatni figuráit. Tasnádi István: Cyber Cyrano és más színdarabokTasnádi István a kortárs magyar drámairodalom meghatározó alakja. Sok műfajú alkotó, de igazán otthon a színházban érzi magát, nemcsak íróként, hanem dramaturgként, sőt rendezőként is. Darabjai nem az asztalfióknak íródnak, hanem többnyire létező társulatok számára, a színészekkel és a rendezővel való együttműködésben készülnek. Különösen az ebben a kötetben olvasható darabokra igaz ez. A négy darabból hármat Tasnádi egyik állandó színházi alkotótársa, Vidovszky György rendezett olyan fiatal színészekkel, akikkel többségében középiskolás koruk óta együtt dolgozott. A kötet negyedik darabja egyben a legrégebbi is: az Árkosi Árpád rendezte Nézőművészeti Főiskola még a Krétakör társulatának tagjai, Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László számára készült, akik azóta társulatuk nevéül is választották az előadás címét.A kötetekben megjelent szövegek közül nem egy sikeres előadás formájában mutatkozott be a korábbi Deszka Fesztiválokon

Egy mese Krisztus urunk korából. A monumentális amerikai nagyregény grandiózus színpadi változata, amelynek gigászi eredeti szerzője az óriási amerikai polgárháború hatalmas tábornoka, Lewis, vagy becenevén „Lew” Wallace. A Madách Színház ennek a kilencszáz oldalas műnek minden egyes jelenetét önök elé varázsolja, hogy csak néhány kiragadott példát mondjunk: egy élethű, látványos tengeri csatát, az ókori Rómát a maga teljességében, és természetesen azt a bizonyos legendás kocsiversenyt. És még mennyi mindent! A világtörténelemben először a Ben Hur mind a hétszáz történelmileg hiteles és lélektanilag árnyalt szereplőjét láthatják – négytagú társulatunk ábrázolásában!

Ebben a táncjátékban egy rendkívüli ember szenvedélyes és viszontagságos életútját követve „bejárjuk” szinte az egész világot, mint ahogy tette azt Benyovszky Móric, a híres kalandor, népszerű világutazó és emlékíró a 18. század közepén. A magyar huszárkapitány és gróf, a szlovák földbirtokos és a lengyel hazafi, előbb orosz hadifogoly Kamcsatkán, majd francia hős, s végül Madagaszkár királya lesz. Kalandok, tánc, szórakozás.

Ezen az estén Berecz András a meséről, a mesemondásról és a mesemondókról mesél. Örökölt tudomány és lelemény, szabály és szabadság törvényein tűnődik vidáman elgondolkozva.

Béres József, a Széchenyi–díjas kutató–feltaláló a hetvenes évek elején alkotta meg a Béres Cseppet. 1975–ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene. Következő évben bejelentette a szabadalmat, amely gyógyhatású készítményként került forgalomba. 2000–ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították. A kortárs színmű megrendítő képet fest a Kádár–korszak bürokratikus viszonyairól, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt.

A darab helyszíne Párizs egyik elegáns szállodája, amely az Igazságügyi Palotával szemben áll, ahol éppen egy koronatanút várnak vallomástételre. A bűnügy szálai a politika legfelsőbb köreit érintik, tehát nem meglepő, hogy bizonyos személyek el akarják hallgattatni a tanút. Ezért érkezik a szállodába Ralph, a bérgyilkos, hogy elvégezze a piszkos munkát. Ezzel egy időben a szomszéd szobában Pignon, a hétköznapi francia kisember szerelmi bánatában éppen véget akar vetni életének. Az öngyilkosság azonban meghiúsul, ugyanis a vízvezetékcső, ahová fel akarja akasztani magát, kettétörik... Innentől kezdve aztán minden a feje tetejére áll! Hogy hogyan és miként, az kiderül az egyik leghíresebb francia bulvár szerző darabjából, amiből már filmet is készítettek Magasles címmel. Francois Pignon, a csetlő-botló kisember a Balfácánt vacsorára című darab után újra visszatér a Hevesi Sándor Színház színpadára! 

Alfred Döblin regénye nyomán a színpadi adaptációt Mikó Csaba készítette, továbbgondolta Kovács D. Dániel és Bíró Bence.A Berlin, Alexanderplatz szereplői a szegények, elesettek és kitaszítottak. A névtelen tömegek, akiknek élete egybeforrott a város életével. Főhőse, Franz Biberkopf szállítómunkás, ittas féltékenységében megveri barátnőjét, aki később belehal sérüléseibe, Franzot pedig súlyos testi sértés miatt börtönbe zárják. Amikor kiszabadul, elhatározza: tisztességes ember lesz.Döblin hitelesen ábrázolja a társadalom szorításában vergődő, s végül minden becsületes szándékát feladó embert. Hőse afféle fordított Mefisztóként „mindig jót akar, s mindig a rosszat teszi”. Jószándéka azonban nem rossz természetén bicsaklik ki, hanem tökéletes tudatlanságán. Hiába érzi saját bőrén, hogy kifordult sarkaiból a világ, nem tud vele mit kezdeni. E tömeges élmény a 20-as évek Németországában, nemsokára a nácizmus legfőbb hajtóereje lesz.A Berlin, Alexanderplatz megérdemelten foglal el különleges helyet a modern világirodalomban. Dos Passos Manhattan Transferjét (1925) szokták elődjének tekinteni, mint nagyváros-regényt, és James Joyce Ulyssesét (1922), mint tudatmozgást, tudatáramot megfestő prózai alkotást.

Bernarda Alba háza: Federico García Lorca drámájában a nyomasztó hagyomány lélekölő ereje boldogtalanná teszi a zord asszony és leányai életét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, mert derűre, boldogságra vágyik, belepusztul.Exit: A legtöbb fogalom, amelyet önmagunk meghatározásához társítunk, kompromisszumok megkötésére kényszerít minket, függetlenségünk és olykor szabadságunk feladására. Kibújunk a minket terhelő, de egyben a minket terelő korlátok szorításából, és saját ösvényt taposunk a korábbi minták helyett. Kimozdulunk, vagy már rég kimozdultunk a kollektív útról, hogy egy üres térben, megtagadott és elferdített eszmék között bolyongva keressünk valamit.Tabula rasa: Manapság igyekszünk harmóniát találni kaotikus társadalmunkban. Bár a technológia jobban összeköt minket, mint valaha, mégis egyedül vagyunk. Valódi hőstett megtalálni magunkban az erőt, melynek segítségével képesek vagyunk feldolgozni kínos helyzeteket, elengedni fájdalmas élményeket. Michael Gordon lendületes zeneművére készült koreográfia ennek a kihívásnak tesz eleget. A dallamok látszólag véletlenszerűen jelennek meg, és megszokott struktúrában áramolnak ide-oda, mégis diszharmóniát okoznak. A zavar és a feszültség rivaldafényében olyan fordulóponthoz jutunk, amely egy új kezdet, a tabula rasa szükségességéhez vezet.Táncolják: a Szegedi Kortárs Balett művészei.

A nagysikerű Mozi kalandok című film premiere a Bartók színházban. Legendás film sztárok, világhírű énekes, ikonikus filmalakok egy filmben. Mozigépészünk Szebasztian közreműködésével aki mindent megtesz a film "zavartalan" lejátszásában.

Závada Péter az Akkezdet Phiai zenekar Újoncaként vált ismertté. Költőként 2012-ben kiadott, Ahol megszakad című kötetével debütált, ezt három évvel később követte a Mész című kötet. 2017-ben jelent meg legújabb, Roncs szélárnyékában című könyve. Az új kötet eltávolodik a személyes traumákat feldolgozó versbeszédtől és egy fogalmi, személytelen költői nyelvet hoz létre, ami alkalmas az objektív valóságot több oldalról is megkérdőjelező vagy kétségbe vonó szemlélődés tapasztalatainak megszólaltatására. A beszélgetés során a kötet verseiről, a lírai hangsúlyok megváltozásáról és a versekhez fűződő viszonyáról is szó esik.