2017. szeptember 9-én 14 órától sok szeretettel várjuk Önöket a Tündértalálkozóra Józsefvárosban, a Kálvária téren!

Különös, a klasszikus cirkusz határait kitágító, egyedi hangulatú előadás a Tündértánc – Nővarázs. Hogyan lehet közös pontokat találni a cirkusz- és a képzőművészet között? Mi a közös egy festményben és egy cirkuszi számban? Tud-e annyira maradandó lenni egy cirkuszi szám felejthetetlen pillanata, mint egy márványszobor? Le tud-e lépni a festővászonról egy alak, hogy aztán a manézsban életre keljen?Az előadás képzelt helyszíne ezúttal egy galéria, melyben festményeket és szobrokat állítottak ki, nem is akármilyeneket: a művészettörténet leghíresebb nőábrázolásait és a női lét szimbolikus életképeit. Az ide betévedő látogató egy olyan élményben vesz részt, melyben még soha azelőtt: a cirkusz varázslatos eszközei segítségével megismeri a művészettörténet kiemelkedő pillanatait és alkotásait; és ezeken keresztül azt a csodát is, ami a Nő, legyen akár szenvedélyes amazon, akár ihlető múzsa, önmagát kereső fiatal vagy bölcs öregasszony.Van humora a Mona Lisának? Mi járhat Picasso, Munch vagy Szinyei Merse Pál nőalakjainak fejében? Hogyan hatnak a cirkuszművészetre Charles Demuth, Gustav Klimt vagy Frida Kahlo híres festményei?A Tündértánc – Nővarázs című előadásban egy kislány szemével és fantáziájával látjuk a valóság mögötti valóságot: s ahogy a gyermeki fantázia végtelen, úgy elevenednek meg a jelenetek is. A szobrok megszólalnak, a képek titkokat súgnak a fülünkbe, a kőből faragott alakok bújócskázni kezdenek velünk, a festett figurák ölükbe ültetnek és álomba ringatnak.Talán ez a valóság, talán felnőtt fejjel felejtettük csak el látni ezeket a titkokat? Talán rég elfelejtettük, hogy világunk sokkal titokzatosabb és színesebb? Talán újra gyermekké kell változnunk, hogy rá tudjunk csodálkozni a szépségre, a varázslatra, az egyszerű dolgok bölcsességére, a titkok igazságára? S végül: talán e cirkuszi tárlatvezetés után a lehetetlen újra lehetségessé válik…

 Fekete István ifjúsági regénye egyike volt Magyarország 12 legnépszerűbb könyvének a 2005-ös Nagy Könyv szavazáson. A történet két nyolcadikos budapesti diák, Ladó Gyula Lajos (becenevén: Tutajos) és barátja, Pondoray Béla (becenevén Bütyök) egy nyarát követi végig, akik Budapestről a Kis-Balatonhoz kerülnek, Tutajos nagybátyjához és Náncsi nénihez, illetve a “berekbe”, a minden-titkok tudójához, Matula Gergelyhez – akitől megtanulják, milyen az élet távol a várostól, és számos lecke után azt is, hogy miként lehet együtt lélegezni a természettel. A nyár véget ér, kezdődik az iskola, a fiúk testileg és lelkileg megerősödve visszatérnek Budapestre, az iskolapadba, de magukkal visznek valamit, ami szavakkal le nem írható – s megfogadják azt is, hogy télen visszatérnek a berekbe. 

Soós Imre villanásnyi életét a szélsőségek kiszámíthatatlan játéka határozta meg. Tehetsége folytán a libalegeltetőből szempillantás alatt kitüntetett színész lett. A siker mulandósága, az önmagába vetett hit elvesztése azonban a halálba sodorta Soós Imrét: 1957. június 20-án feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Hubay Miklós darabja egy olyan társadalmat mutat be, amely pillanatok alatt képes embereket elfelejteni, kirekeszteni magából.

Hogyan csillapítod a gyereked félelmét, ha háborús övezetben élsz? Ha minden éjjel bombáznak, ha az összes család kiköltözött már a társasházból, ahol éltek? Ha egy katona minden következmény és ok nélkül lelőhet egy gyereket? Talán az egészet egy nagy kalandként fogod fel: a bomba felvillanó fénye tűzijáték, és a halott testvér mártír, aki boldogan él fenn az égben. Hazudsz a gyerekednek, aki mindent tud. Ezt a “kalandot” választja a társasházban maradt két család, a palesztin írónő, Dalia Taha darabjában. Az előadás egy „palesztin városban játszódik a 21. század elején”, és az aktuális eseményekre reagál. Miközben tombol a háború, a 11 éves Lubna játszik a 12 éves szomszéd fiúval, Khalillal. A terror folyamatosan jelen van a játékukban ugyanúgy, mint a történetekben, amit a szüleik mesélnek nekik és egymásnak.

Dickens folytatásokban megjelent második regénye valóságos sokkot okozott Angliában: mennyi gonoszság és képmutatás bújik meg a világ leggazdagabb országának ismeretlen mélységeiben! Az író e műve nyomán lett Anglia, majd a világ első számú regényírója. Twist Olivér a dologházban születik. Anyja belehal a szülésbe, a kisfiú pedig az egyházközség gondoskodására szorul. Kalandos élet vár rá, hol a legmélyebb megaláztatásokat kell elviselnie, hol a londoni alvilág karmaiba kerül, hol rámosolyog a szerencse és egy szerető család veszi gondjaiba, hol újból a rablók és tolvajok világában találja magát. A Bartók Kamaraszínház tovább folytatva az előző évadokban elindított családi előadások sorozatát, dunaújvárosi gyerekekkel a főbb szerepekben, mutatja be Twist Olivér történetét.

Alfred Jarry drámáiból ismert Übü papa (itt Übübá) és neje stadiont gründolnak és futballművészeti akadémiát rémálmodnak bele. Az előadás a kisübük döntő mérkőzése kezdőrúgástól lefújásig.Társulati leírásA Vígkarma társulata Debrecen egyik legfiatalabb független színházi alkotóműhelye – 2014 januárjában alakult, és a Debreceni Egyetemi Színház égisze alatt próbál és hoz létre előadásokat.Rendszeresen fellép független színházi és egyetemi színjátszó fesztiválokon. Übü FC – A Döntő című előadását Paál István Diplomával értékelték a FEST-Feszten, 2017 novemberében, valamint Alkotói Díjjal a balassagyarmati XXXVI. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó napokon „a klasszikus abszurd meglepő, szellemes újragondolásáért.”

Vencel király dragonyos kapitánya, Aragónia volt királya, Übü papa csak pöffeszkedik, zabál és ezzel meg is van elégedve, de nagyravágyó felesége arra biztatja, ölje meg urát, hogy még több hurkához jusson, és szerezhessen magának esernyőt, nagy köpönyeget. Az összeesküvés tervét csakhamar elkészíti, és nyélbe is üti - és az ostoba Übü papa uralkodni kezd. Sejthető, hogy a zsugori, önző király ellen hamar fellázad a nép, s a cár is hadat üzen neki. Papa a táborba kényszerül, míg Übü mama sírboltok fosztogatására adja a fejét; de nem mindennapi kalandjaik során újra összesodródnak és Nyugat felé veszik az irányt.A démonivá növesztett, hordóhasú pojáca alakját Alfred Jarry közutálatnak örvendő fizika tanára ihlette. A kezdeti botrányok ellenére népszerűvé lett mű egyszerre jelképezi a világ gyilkos őrületét, és sűríti magába a színház új formáját.

Úgy Táncolnék Veled- találkozás a kortárs tánccal -
Interaktív színházi műhely a kortárs tánc népszerűsítéséért mindenkinek.
Havonta jelentkező új tematikus eseménysorozatunk lehetőséget kínál arra, hogy a kortárs tánc iránt érdeklődők most még közelebb kerülhessenek a műfajhoz. A résztvevők számára minden alkalommal két elismert alkotó részvételével tartunk szakmai programot.
Áprilisi házigazdák/moderátorok:
- Dányi Viktória (BLOOM!)
- Fülöp László (Timothy and The Things)
PROGRAM: 
Beszélgetés az előadók között
Az alkotók egymás hozott témáiból felkészülve tartanak izgalmas szakmai párbeszédet, melynél a nézők is résztvevőkké válhatnak több ponton.
Vetítés
A nézők bepillantást nyerhetnek egy-egy színpadi jelenetbe, melyet az alkotók a helyszínen elemeznek is. A vetítés záró akkordjaként lehetőset biztosítunk arra, hogy minden felmerülő kérdést feltehessenek a művészek számára.
Beszélgetés az előadókkal
A már jól bevált közönségtalálkozók mintájára épülő záró blokkban résztvevőink egy pohár bor kíséretében beszélgethetnek kötetlenül az alkotókkal. 

A, nagysikerű Wass Albert-, Vörösmarty-, Petőfi- és Mikszáth estek után novemberben is folytatódik a népszerű, Takaró Mihály irodalomtörténész vezette "Újszínházi beszélgetések" irodalom- és színháztörténeti sorozat! A beszélgetések az aktuális bemutatókhoz kapcsolódnak! A beszélgetéséken mindig az aktuális előadás szerepelői és alkotói vesznek részt.