Nyolc különböző helyzetű, és korú nő találkozik itt, akik történeteket osztanak meg egymással saját életükről, gondjaikról. Együtt keresik helyüket, női és emberi létük értelmét, egy férfiak uralta világban. Hogy lehet megfelelni a szigorú vallási, társadalmi és családi elvárásoknak? Tűrnek, hazudnak önmaguknak, vagy kitörnek belőle?     

színházi nevelési előadás  17+Elliot Rodger: Kifordult világom című önéletrajza alapján - a Pesti Est, a Füge Produkció ésa TITÁNium koprodukciója2014. május 23-án a dél-kaliforniai Santa Barbarában egy huszonkét éves fiú, Elliot Rodger tizenhárom embert megsebesített, hatot megölt, majd önmagával is végzett. Mielőtt ezt megtette, egy 140 oldalas önéletrajzban leírta, hogyan vált jómódú, filmrendező apával büszkélkedő, érzékeny és okos fiúból gyűlölettel teli tömeggyilkossá.Hogy történhetett ez meg? Kinek a felelőssége? Volt más út? Beszélnünk kell Elliot Rodgerről.

Fazekas István történetében őszintén kíván szólni egy ügyről, kimondva az igazságot, saját érzéseit, gondolatait. Egy előadás melynek üzenete közérdekű: az egészségmegőrzés, rosszabb esetben a különböző betegségekből való kigyógyulás körül forgó életünk. Dr. Béres József a Béres Csepp feltalálójának életútjának keresztül színpadra kerül számos vitatott egészségügyi kérdés.

Bulgakov több mint tíz éven keresztül dolgozott A Mester és Margaritán, amelynek 1928 és 1940 között számos változata született. A mű ma is ismert verziója nem sokkal az író halála előtt született meg, amelyet Bulgakov betegen, ágyban fekve diktált le feleségének.
A regény a Sátán történetével indul, aki Woland professzor személyében, a fekete mágia szakembereként jelenik meg Moszkvában. Rögtön érkezése után szóba elegyedik Berlioz lapszerkesztővel és Ivan Nyikolajevics költővel, akik a „Sör, ásványvíz” feliratú, tarkára mázolt bódé előtt meleg kajszibarack szörpöt iszogatnak, és Jézus Krisztusról beszélgetnek. Woland professzor megjósolja, hogy Berlioz még aznap este meghal, Ivan elmegyógyintézetbe kerül, majd elmeséli nekik Jézus és Pilátus találkozásának történetét. A Sátán jóslata bekövetkezik: Berliozt lefejezi egy villamos, Ivan pedig tébolyodottan üldözni kezdi Wolandot, ezért beviszik Sztravinszkij professzor elmeklinikájára.
Ivan itt találkozik a Mesterrel, aki Poncius Pilátusról írott regénye miatt került be az intézetbe. A Mester elmeséli Ivannak élete történéseit, a Margaritához fűződő szerelmét, majd folytatja a Woland által elkezdett történetet Pilátusról, Jézusról, Júdásról és Lévi Mátéról. Eközben a Sátán feketemágia-bemutatót tart a Varietészínházban, majd bált szervez a megboldogult Berlioz lakásán, amelyen Margarita boszorkányként és a bál háziasszonyaként segíti a Sátánt. Cserébe azonban Woland visszaszolgáltatja neki szerelmét, a Mestert. Sőt, az elégetett Pilátus-regényt is előteremti. A Mester és Margarita földi boldogsága ugyan hamar véget ér, de valahol a valóságon túl folytatódik: Jézus kérésére Woland magához veszi mindkettejüket és örök nyugalommal jutalmazza őket.
Bulgakov regényében egymásba fonódik a realitás a fantasztikummal, az irónia a morális kérdésekkel, a groteszk hangvétel az ideológiai felvetésekkel, a hiedelemvilág a harmincas évek Moszkvájának valóságával, a múlt a jelennel. A Mester és Margarita olyan utazásra hív minket, amelynek sodrása, a valóságos és a káprázatos történések kavalkádja, Moszkva májusi tikkasztó levegője és a Sátán báljának álomszerű képei sok év múltán is élni fognak bennünk.

Gyermekmusical 5 éves kortól
A konyhaszekrényben életre kelnek a mézeskalács figurák, az elegáns borsőrlő, a ravasz Sószóró Uraság, hogy együtt táncoljanak és énekeljenek. Kakukk kisasszony a svájci órából szokása szerint minden órában kakukkol egyet, azonban ezen az estén bereked – és az a veszély fenyegeti, hogy házacskájával együtt a szemétben landol. Persze, ezt a barátai nem hagyják annyiban. A beteg torokra méz a legjobb gyógyír. Itt a bökkenő: a méz a legfelső polcon áll, ahol a magányos és gonosz Teafilter asszonyság lakik  teáskanna-lakában. És még ott van Flitsch is, az éhes egér-maffiózó, alias Bokavédő, aki szívesen elnassolná a mézeskalács emberkét. Fantasztikus kaland gyereknek és felnőttnek egyaránt…Az angol David Wood kedvelt gyerekmusicalje egy izgalmas történet a bátorságról, leleményességről és arról, hogy mindig szükségünk van jó barátokra.

A bohóc élete véget ér, de mielőtt átlépi az ismeretlen kapuját, hátra kell hagynia a gallérját. A végső taps előtt csak lelkét lecsupaszítva teheti meg utolsó lépteit. Az előadásban átvitt értelemben és szó szerint is lehull az álarc, hiszen az artisták olyan lelki tájakra, kivételes belső utazásra invitálják a nézőt, amelynek során eltűnnek a valódi lényeget fedő és óvó rétegek.A látványos és nagyszabású, élő zenével kísért, táncosokkal kibővített produkcióban kalauzaink a Recirquel tehetséges artistái. A társulat öt táncossal és négy gumiasztalos művésszel kiegészülve egy év alatt alkotta meg A Meztelen Bohócot. A felvételről megszólaló szimfonikus zenekar a 19. 20. századi európai zenei világot kelti életre, megfűszerezve egy csipetnyi cirkusszal.

Lengyel Nagy Anna történetei színpadra alkalmazva

Sorozatunk minden darabja egy-egy igaz történeten alapul. Lengyel Nagy Anna, a szerző, egész életében mániákusan gyűjtötte kis emberek nagy történeteit. 
Mi is kell ahhoz, hogy egy, sokáig állati sorban tartott kisember a saját(!) csillogó Mercedesét vezethesse? Hogy - egy adott pillanatban - ő parancsolhasson a rettegett Vezérnek? Hogy megforduljon a világ? Hogy mi kell hozzá? Kelet-Európa újkori történelmének összes fintora. Privát történelem - szigorúan alulnézeti szempontból. És ahhoz mi kell, hogy egy egyszerű parasztasszony képes legyen kikaparni a gyerekét a biztosnak látszó halálból? Zsigeri őserő, vak zsigeri hit, nem kevés csoda, meg, talán, alkalmanként egy-egy kisfröccs.
Két himnusz az élethez.
Az előadás a Független Színművészetért Alapítvány és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre!

A darab narrátora az Egyesült Államokba, Grover’s Cornerbe invitálja nézőit, mert ifjúkori emlékei ide fűzik. Itt még kertek övezik a családi házakat, még gyalogosan járnak az emberek, még mindenki ismeri és üdvözli a másikat. A halottak sorsukban megnyugodva emlegetik elmúlt életüket, s megvitatják az élők gondjait. Minden elhunytnak megadatik, hogy átélje elmúlt életének egy általa választott napját, hogy még egyszer érezze az élet örömét, s ha tud, változtasson sorsa korábbi menetén. Vajon hová vezet ez? Hiszen minden napunk múlttá lesz egyszer. S talán a legtöbb, amit tehetünk, hogy olyan múltat hagyunk magunk mögött, amelyért később nem kell szégyenkeznünk.Thornton Wildert A mi kis városunk emelte egy csapásra a modern amerikai drámaírás élvonalába. A legrégibb, a hagyományokat leginkább őrző amerikai vidéken, egy New England-i városkában játszódó darabnak sikerül megörökítenie valamit egy életérzésből, egy hangulatból, mely az autó és a dzsessz előtt Amerikát jellemezte.

Átlagos emberek egy átlagos városban, élik az életüket, sürögnek, forognak, figyelik az évszakok váltakozását. A tejes fiú hatkor kel, a gyerekek nyolckor mennek iskolába, az asszonyok pletykálnak, a férjek gyepet nyírnak. Így telik el nap nap után. Van olyan, aki felfogja az élet örömét, minden egyes percben? Csak szentek és költők talán.

Valamennyiünknek megvan a maga városa, amelyben született, felcseperedett, élt és meghalt. Darabunk egy városka hétköznapjainak varázslatos világát mutatja be. Olyan dolgokról mesél, amelyeket szinte mindenki átélt, vagy éppen átél, csak nem veszi észre. Nem történnek világmegváltó események. Maga az ÉLET történik. Az újságos kihordja az újságot, a fiatalok szerelembe esnek, összeházasodnak, mindenki csinálja a megszokott dolgát, a napi rutin szerint. De… 

Egy kisváros hétköznapjai, egy szerelem születése. Ilyen apróságokból áll Thornton Wilder A mi kis városunk című darabja.Látszólag semmiségek, mégis benne van mindannyiunk egész élete.Thornton Wilder zseniális író,aki Csehovhoz hasonlóan a legkisebb rezdülésekből is az élet misztériumát, az élet csodáját és tragikumát is képes ábrázolnia.Végűl arról is szól a darab -mint az emberi életút vége is-, hogy mi történik velünk emberekkel a halálunk után.Van e számunkra visszatérés illetve létezik e az a sokat emlegetett öröklét, vagy csak az emlékezés marad.Hát mindezekről beszél, sok humorral, lírával és költészettel, Thornton Wilder-ÉLET darabja.Mint a nagy daraboknál általában, döntő  a szereposztás a legkisebb szerepektől a főszerepekig.A Karinthy Színháznak sikerült minden posztra a legmegfelelőbb játékost állítani.Lovas Rozi, Lengyel Ferenc, Baronits Gábor, Mihályi Győző, Györgyi Anna, Széles Tamás, Murányi Tünde, Balázs Andrea, Marton Róbert és mások személyében.