Játék a hangokkal, mozgással, ritmusokkal
A Mesebolt Bábszínház pöttömszínházi előadása

"Kiscsikó, kiscsikó,
Az én Ráróm hintaló.
Felülök rá, hoppla-hó!
Úgy repülünk, mint az álom
Messzi hetedhét határon."
(Palotay Gyöngyvér)

A XIX. századi Finnországban, a fejlődés sodrából kimaradt tanyavilágban és kisvárosban játszódó történet tele van olyan népi humorral, ami minket leginkább a székely vicceinkre emlékeztet.Elfogyott a gyufa a tanyán. Antti elballag a szomszéd tanyára, hogy kérjen gyufát.
De hogy kerül Antti a városba? 
És lehet, hogy elhajózott Amerikába? Gyufáért?

Balázs Zoltán chicagói rendezése Budapesten -  az előadás angol nyelven magyar felirattal látható  
2016. március 16-án mutatták be Balázs Zoltán rendezésében Matei Vișniec A kommunizmus története elmebetegeknek című abszurdját a chicagói Trap Door Theatre-ben. A Maladype Színház művészeti vezetője az amerikai alkotóműhely alapító-igazgatójának, Beata Pilch meghívására érkezett a Szelek városába, ahol rendezését jelentős közönség- és szakmai érdeklődés kísérte. A chicagói Trap Door Theatre-ben bemutatott A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás budapesti bemutatója június 8-án lesz a Budapesti Bábszínház nagyszínpadán. A magyarországi vendégjáték után az előadás továbbutazik a nagyszebeni SIBFEST Nemzetközi Színházi Fesztiválra, majd Nagybányán, Brassóban és Constanzán is bemutatkozik.A darabról:
Jurij Petrovszkij fiatal szovjet író a szocializmus építéséről írt novelláiért és elbeszéléseiért megkapja az Állami Díjat, amelyet személyesen a dicső Sztálin elvtárs ad át neki. Az Írószövetség különleges feladatra szemeli ki: azzal bízza meg, hogy őrülteket részesítsen ideológiai kiképzésben, ezért rövid elbeszélésekben mondja el egy elmegyógyintézet ápoltjainak a kommunizmus történetét. Megbízói instrukciói szerint: "Vesse latba egész tehetségét és hazafiságát, hogy elmebetegeinket is táplálhassa a remény, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyújtott a világ dolgozóinak szívében..."
A Trap Door Theatre-ről:
Beata Pilch legfőbb küldetésének a kortárs európai művek bemutatását tartja. Színházára a tradíciók és a modern eszközök ötvözése jellemző, amellyel a mai modern társadalomban megjelenő abszurditást fejezi ki. A színház társulata 1994-ben hozta létre állandó játszóhelyét Chicagóban, ahol eddig több mint hetven előadásukat élvezhette az amerikai közönség.

A történet főhőse egy idős korára magára maradó, ám annál jobbkedvű, komisz szegényember, aki mások szerint dologtalanul éli világát. Miután jól összeveszik az őt gúnyoló vajákos asszonyokkal, elmeséli történetét: különös kalandok árán sikerül eljutnia a Sárkány birodalmába, hogy kiszabadítsa a fogvatartott Könnyehulló Madarat, akinek gyógyító ereje enyhülést hozhat a világnak. Útja során mellé szegődik a Fekete Lány, akinek köszönhetően a történet vége nem várt fordulatot tesz. A történet rávilágít bennünket, hogy bizony nem vagyunk tökéletesek, és sokszor a évedéseink, vagy „vakságunk” áldozatai vagyunk. Kellő lelki erővel és alázattal azonban felülemelkedhetünk hibáinkon, és a legveszedelmesebb ellenségeinket is magunk mögé utasíthatjuk.

Az előadásban nagy szerep jut a színészek virtuozitásának, a jelmezek látványos és humoros látványvilágának, hogy a gyermekek figyelmét játékosan vezessük az egész mesén keresztül.

Szereposztás:
Szegénylegény
Bruckner RolandVajákos asszonyok, Kelekótya Madár
Piller ÁdámAnya, Könnyehulló Madár
Venczel HajnalkaKígyó, Fekete lány
Nagy ZsuzsiTáltos ló, Ördög, Tolvaj
Tóth ÁkosÖrdögök Öreganyja, Sárkány
Nagy Gábortolvaj, ördög
Piller Ádám
Díszlet: Szűcs József Szöcske
Technikus: Kovács László

A Könyvmoly – egy bábszínész – a könyvek között élő meghatározhatatlan lény, aki nagyon szereti a könyveket szagolni, nézegetni, olvasgatni. Könyvtárbeli kutakodása alkalmával megismerkedik a néző gyerekekkel. Rábukkan egy különlegesen nagy könyvre. Három mesét talál benne: A három kívánság, Az okos lány, A kőleves. Ezeket a meséket a fenti sorrendben „elolvassa” – eljátssza, elbábozza a gyerekeknek, miközben az előadás egyre inkább interaktívvá válik. Az utolsó mesében már tevőleges résztvevők a gyermekek is. Az előadást 3-tól 6 éves korig ajánljuk.

1921-ben egy szűk, koszos moszkvai szobában Vászja és Ábrám szokatlan feladatot kap az élettől: mindketten megnősülnek, a másik tudta nélkül. A fiataloknak nem csak a helyhiánnyal kell megküzdeni, hanem a forradalmi eszmék, a költő barátjuk, valamint egy feudalista bicikli is folyamatosan nehezíti a dolgukat. A szerelem azonban minden akadályt legyőz, nem számít, morális-e.

A nemesdombi kastély ura, Baradlay Kazimir, akinek élete végére a „szívere mind patológiai, mind bibliai értelemben kővé vált", egy özvegyet és három fiút hagy maga után. A halottas ágyánál végrendelkezik a család sorsáról, miszerint legidősebb fia, Ödön diplomata legyen az orosz udvarnál, Richárd a katonai pályán haladjon tovább Bécsben, Jenő pedig tisztviselőként dolgozzon. Felesége pedig pár héttel az ő halála után menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, politikai utódjához, mert ezt kívánja a család érdeke. Ám a „kőszívű emberfelesége'’ megfogadja: „Erőt adj, Isten! Az ő parancsát legyőző erőt!...halld meg, Uram, és úgy bocsásd színed elé lelkét, és úgy légy hozzá irgalmas a túlvilágon, ahogy én fogadom és esküszöm előtted, hogy mindazon rossznak, amit ő végakaratával parancsolt, az ellenkezőjét, mindennek az ellenkezőjét fogom teljesíteni!... Úgy segíts engem, végtelen hatalmasságé Isten!"

Másik Lehel - Medveczky Szabolcs- Vizeli Csaba
A KŐSZIVŰ EMBER FIAI
Történelmi musical
A Monostori Erőd, a Premier Production és a Magyarock Dalszínház közös produkciója.

Jókai Mór regénye alapján a szövegkönyvet és a dalszövegeket írta: VIZELI CSABA
zene: MÁSIK LEHEL, MEDVECZKY SZABOLCS

A történelmi musical a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait, akik forradalmár lelkületű anyjuk biztatására 1848-as forradalom ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért. A műben a hazaszeretet, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és a történelmet egyaránt.


pözvegy Baradlayné, a kőszívű neje, özvegye NAGY ANIKÓ
Baradlay Ödön, az elsőszülött CSENGERI ATTILA
Baradlay Richárd, a második fiú BALOGH GÁBOR
Baradlay Jenő, a legifjabb fiú MÁSIK LEHEL
Liedenwall Edit, Richárd szerelme MAHÓ ANDREA
Lánghy Aranka, Ödön szerelme BODNÁR VIVIEN
Plankenhorstné Antoinette báróné TÓTH RENÁTA
Plankenhorst Alfonsine úrhölgy KUCZMANN ÁGNES
Rideghváry Bence, császári adminisztrátor LAKLÓTH ALADÁR
Palvicz Ottó, vértes őrnagy, Alfonsine szerelme FECSKE DÁVID
soror Remigia, rendfőnöknő NEMCSÓK NÓRA
Fritz Goldner, diákvezér GOMBÁS ÁDÁM
Huberg, Haynau hadsegéde GOMBÁS ÁDÁM
Tallérossy Zebulon, magyar nemes GOMBÁS ÁDÁM
Mausmann Hugo, verselő diák KRNCAN MILÁN
Pál úr, Richárd szolgája PETŐCZ ANDRÁS
Mihály mester, pesti csizmadia PETŐCZ ANDRÁS
Haynau, császári tábornok, kormányzó MAKRAI PÁL
Tormándy, haladó gondolkodású magyar nemes MAKRAI PÁL
Görgei Artúr, honvédtábornok GERDESITS FERENC
gróf Gálfaly Pál, magyar arisztokrata GERDESITS FERENC
Lánghy Bertalan, protestáns prédikátor BENE ZOLTÁN
Leonin, orosz nemes, Ödön barátja BENE ZOLTÁN
Karl Ernst, törzshadbíró BENE ZOLTÁN
Klapka György, honvédtábornok TAKÁCS EMIL
Futár SZABÓ DÁVID

továbbá
Magyarock Dalszínház társulata
Katonai hagyományőrzők Udovecz György vezetésével.

Pirotechnika: KUBOVICS ATTILA
Kellék: SZARVASSY CSABA ZSOLT
Fodrász: PASTOREK KATALIN
Jelmez: BALAI ZSUZSA, MÁSIKNÉ VIZELI ANITA
Színpadkép: SIKLÓSI JÓZSEF Ybl-díjas építész, VIZELI CSABA

Rendező munkatársa: KOVÁCS ANNA
Színpadi mozgás, kaszkadőr szakértő: GYÖNGYÖSI TAMÁS
Koreográfus: BAKÓ GÁBOR
Rendező: VIZELI CSABA