Egy kisfiú és egy kislány. Az iskola első napja. Harmincöt terrorista.
Ezerkétszáz túsz, ebből hétszázhetvenhét tanuló.Carly Wijs 2014-es drámája, a 2000-es évek egyik legmegrázóbb eseményét, a beszláni túszdrámát mutatja be két gyermek szemén keresztül, azt, hogy ők miként élték meg a látottakat, tapasztaltakat. Az előadás Fehér Balázs Benő rendezésében ölt testet.

A darab egy mindenki által ismert és átélt dolgot feszeget: hogyan működtethető egy házasság? Ki lehet-e lépni egy unalmas párkapcsolatból? Változtasson-e az ember az életén, ha a kapcsolatát fojtogató béklyónak érzi? Vagy ahogy Karen teszi fel félénken a kérdést férjének: Hogyan lehet nem elveszni?

Henry Farrell regénye alapján a szövegkönyvet írta Ernyei Bea és Galambos PéterKét nővér életük különböző szakaszaiban voltak sztárok: Baby Jane, a híres gyerekszínész és húga, Blanche, aki felnőttként vált filmcsillaggá. Blanche karrierjének a csúcsán Jane már csak kisebb szerepeket kap, ámde egy váratlan baleset kettétöri Blanche pályáját, és a két testvért évtizedekre egymáshoz köti. Huszonöt évvel később a nővérek furcsa, függőviszonyban vannak egymással: együtt élnek, ragaszkodnak egymáshoz, de a háborúzás nem ér véget, egyre csak fokozódik. Az egész életükön át ívelő rivalizálás a szülők szeretetéért, a hírnévért, a sikerért, odáig fajul, hogy veszélybe sodorják egymás és önmaguk életét. A helyzeten változtatni kell, de hogyan? A rejtett haragok, az át nem beszélt, tisztázatlan életesemények megkeserítik minden együtt töltött percüket, életük minden mozzanatát. Vajon át tudnak-e lépni a sérelmeiken, vajon tudnak-e változtatni az életükön akkor, mikor a sok elfojtott harag már gyűlöletté és gyilkos indulatokká változik át? Hogyan lehet megbocsátani valakinek, aki bántott, és hogyan tudunk túllépni a megsebzett énünkön? A Mi történt Baby Jane-nel? című előadás azt a kérdéskört vizsgálja, hogy a szenvedéseikben, a lelki- és szerfüggőségeikben mélypontra jutott emberek maguk mögött tudják-e hagyni a megbetegedett énüket, és újjá tudnak-e születni egy kiteljesedett életbe.

Előadásunk középpontjában egy családi titok áll, amely évtizedek óta átszövi, beborítja és mérgezi egy egész család életét. A titok kiderül, de vajon megváltozik-e ettől bármi is, vagy minden marad a régiben? Képes-e szembe nézni a múlttal anya és lánya, vagy folytatódik tovább az elhallgatás, hiszen az igazság túl félelmetes és fájdalmas.ANYA Én mindig jót akartam! Mindent megtettem, amit tudtam, tőlem ennyi tellett!LÁNY Hazudtál!ANYA Nem értem, mi lett volna jobb, ha ezt tudod? Mi lett volna más?LÁNY Minden más lett volna.

„Nem várok holnapig...” – dübörög a jól ismert sláger a szomszédban. Mici néni, barátnői sopánkodásától kísérten, immáron sokadszor veri partvissal a plafont. Hiszen ő fáradt, beteg, nyűgös, és még a lakás is beázik. Rehák doktor tanácsára elhatározza, hogy eltartási szerződést köt egy fiatal, gyermektelen házaspárral. Bokorék beköltöznek, élettel töltik meg a régóta lakatlan kisszobát. De az igazi fordulat akkor következik be, amikor megjelenik a színen Gál Alfréd, az egykori fiákeres, jelenleg Főtaxis régi hódoló. Mici néni kivirul: SZTK helyett motorozni jár; piruláit félredobva, konyakmeggyel kúrálja magát; és a bulizó fiatalok ostorozásáról lemondva, maga is a Budavár presszóban ropja. De ez a vicces, kalandos „kettős élet” nem űzhető sokáig. A megoldáshoz elég egy váratlan motordefekt és egy vízbe pottyant kalap...

Engem Róbert Gidának hívnak. Van egy másik nevem is, Róbert Gedeon. Ez itt Micimackó, ő a legkedvesebb barátom. Én csak Mackónak hívom, mert úgy rövidebb. Micimackó néha játszani szeret, néha pedig leül szemben a kandallóval és ilyenkor mesélni kell neki. Milyen mesét szeret? Mesét saját magáról. Ő már egy ilyen Mackó. Én pedig mesélek. Ha akarod, Te is meghallgathatod. Tudod, hogy mire célzok.A mesében mások is szerepelnek. Hogy kik? Kedvenc játékállataim. Például Malacka. ő nagyon kedvesen tudja lebegtetni a fülét, és retteg a Nagy Erős Állatoktól. Miért? Aztán Öreg Szürke Csacsi, közismert néven: Füles. Általában szomorú és nagyon szereti az ajándékot, csokoládét, tortát, különösen egy bizonyos napon. Melyik napon? Aztán Nyuszi, aki Jó Társaságot és valami harapnivalót jelent. Aki mindig fontosnak érzi magát és mindig keres valakit. De kit? Aztán Kanga, a kenguru, és az ő kicsinye Zsebibaba, akikről senki sem tudja, honnan jöttek, de egyszer csak itt termettek az Erdőn. Mi lesz velük? Aztán Tigris, aki minden ételt szeret és a legjobban ért mindenhez a világon. Te is úgy gondolod? Bagoly, aki a Mogyorósban lakik és nagy bölcs hírében áll. Saját nevét úgy írja le, hogy „Bagoly”. Talál egy zsinórt az Erdőben. De milyen zsinórt? Ezekre a kérdésekre és sok minden másra választ kapsz, ha eljössz, és megnézed az előadást, mely tele van csudálatos kalandokkal.

Micimackó története talán 1921 augusztusában kezdődött, amikor A. A. Milne fiának, Christophernek a születésnapjára egy játékmackót ajándékozott, mely után karácsonyi ajándékként következett Füles, majd Malacka. Kanga és Zsebibaba később lettek a gyerekszoba lakói. Milne egy estimese-sorozatot kezdett írni, ahol a történetek fiának és plüssállatainak kalandjairól szóltak. A történet szerint régen, valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó erdőben élt, saját kunyhójában. A Száz holdas pagony lakói még: a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős kengurumama, Kanga a kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám Tigris, és persze mindnyájuk szeretett gazdája – Micimackó legjobb barátja – Róbert Gida. Ebben az erdőben mindig történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – hatéves –, mindig mindent rendbe hoz.A darab humora a helyzetekből, a sajátos gyermeki logikából és a szereplők beszédéből fakad. A gyermeki logika is gyakran mosolyt kelt. A nyelvi humor nagyrészt a zseniális fordító, Karinthy Frigyes leleményének köszönhető.Rendkívül mulatságos, hogy az állatkák a felnőttek beszédfordulatait, érdekes/értelmetlen kifejezéseit szövik társalgásukba, gyakran anélkül, hogy jelentésükkel tisztában lennének. Vagy a maguk nyelvére fordítják le az érthetetlen kifejezéseket, s így lesz felfedezésből tejfelezés. Udvariasságból érdeklődnek egymás hogyléte iránt, s különösen Bagoly beszél gyakran az angolok kedvenc témájáról, az időjárásról. Bár az epizódoknak a középpontjában Micimackó áll, a néző érzi, hogy a szereplők Róbert Gida képzelet- és érzelemvilágát testesítik meg.

A Mandala Dalszínház „Micimackó” feldolgozása A.A.Milne négy eredeti történetét dolgozza fel a színpadon. Látványos, meseszép díszletekben, klasszikus rendezői felfogásban, színes, ötletes jelmezekben varázsolják elénk Micimackó és barátainak e néhány kedves, bájos történetét a Mandala Dalszínház színészei. Láthatjuk a mindig mézre éhes Micimackó kalandjait a méhekkel, kacaghatunk „Póruljárt Péter”, azaz Malacka fürdetésén, együtt kutathatjuk fel Füles elveszett farkát, s a végén folyton búslakodó és mélázó barátunk születésnapját is megünnepelhetjük. A történet meséjét jól ismert dalok színesítik. Az előadást jó szívvel ajánljuk óvodásoknak, 1-6. osztályos általános iskolai korosztálynak, de biztosak vagyunk benne, hogy a pedagógusoknak és a szülőknek, nagyszülőknek sem fog csalódást okozni!

Szórakoztató, interaktív, színházi este minden korosztálynak!Minden a pillanat műve, a közönség instruálhatja a szereplőket, megadhatja a szituációkat! Gyere velünk játszani!

A 2007-ben elhunyt Kossuth-díjas, és osztrák posztumusz lovagkereszttel kitüntetett erdélyi író történeteinek vidámsága nem felszínességből fakad, humora mélyről, az alapos ismeretek ellenére meglévő szeretetből táplálkozik. A családi regénysorozat, mely a gyakorló szülőknek és a felnövekvő ifjúságnak is fontos, a kalandok vidámsága mellett az emberi természet mélyét is feltárja és benne azokat a dolgokat, amik összetartanak egy családot.

A darab Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit vetíti a néző elé. A nagybeteg költő Medvegrádban haldoklik, menekülés közben. Legyöngülve, az őt gondozó cselédbe vizionálja ifjúságát, illetve férfikorát. A mű középpontjában mégis Mátyás király és Janus Pannonius püspök, kancellár küzdelme áll.

MIGRÁNSOOOOK
- avagy túlsúlyban a bárkánk -
Vișniec zárt jelenetekben ábrázolja életünk kulturális, etnikai, politikai, eszmei túlterheltségének körvonalait. Ez a történet egyszerre szól a világ állampolgárairól és otthonukat vesztett individuumokról, egyszóval egy országról, melynek határai egész földünkre kiterjednek. A történetfüzérek csomópontjában az otthon szó átlényegül, ezáltal az elidegenedés és a társadalmi széthullás kényelmes megszokottságba mosódik; miközben minden, ami a valóságot közölné, sorsunk groteszk átirataként vezeti a tekintetet.
„Egy globalizált világban mi mindannyian migránsok, de nem bevándorlók vagyunk. Tud követni?” Kérdi az agytornász, miközben szavait laza egymásutánban dobálja a politikai korrektség mentsvárának dísztermébe. A történetmozaik ezen része a szavak erejéről beszél, amelyek készek elrejteni a tapasztalati világunk csontig hatoló igazságát. Ám ezen szilánkok összeállásának fényében, a csempészek, emberárusok és embermaradványok, a migránsok és „otthon lakók” tettei oszlásnak indítják a beszédből kiépülő ködöt. Végül marad a szétroncsolt Unió gazdateste, amiben a szilárdan álló, realitásból megszülető bizonyosság kimért növekedésnek indulhat. 
Ez az előadás letisztult formában szembesít a minden nap megélt vagy éppen eltaszított jelenünk kérdéseivel, melyeknek fizikai mélységét egy különlegesen kiépülő és folyamatosan átalakuló tér biztosítja.