Mag és Maureen. Anya és lánya. Egy utálatos vénasszony és egy negyvenes vénlány. Valahol Írországban, ott is egy elhagyatott falu szélén, túl a végeken. A két nő lepattant, ócska házban él együtt immár négy évtizede. A sivár semmiben. Be lehet kapcsolni a rádiót, a tévét, ki lehet bámulni a koszlott ablakon: odakint sár, tehenek, örökeső. Innen mindenki elfelé. Angliába, Amerikába, akárhová.De most itthon van Londonból egy srác, Pato, szóval buli van a faluban, és úgy alakul, hogy a fiú Maureen ágyában ébred. Sőt, ki tudja, talán még magával is viszi a lányt. Angliába, Amerikába, akárhová. Anya és lánya gyűlölettel terhes, de végzetes magányt oldó együttléte veszélybe kerül. Cselekedni kell. Életekről döntő üzenetek és levelek végzik a kályhatűzben, és előkerül végül egy hegyes végű piszkavas is. Leenane szépe ül anyja székén, maga elé néz, a semmibe. És szól a rádió. Unalmas, kilátástalan életekről ír frenetikus humorral napjaink egyik legjelentősebb drámaírója, Martin McDonagh. A kopár, történések nélküli vegetációt morbid krimik izgalmával tölti be a vér és a halál. Szélsőséges, őrült tragikomédia…

Martin McDonagh kultikus filmjei, például az In Bruges (Erőszakik) vagy a The Guard mellett színdarabjaival (A kripli, Vaknyugat, A párnaember, Hóhérok) is igen népszerű Magyarországon. Az ír vidéki élet kulisszái között játszódó történetekben mintha az egymásra utalt nehézsorsú emberek, közösségek, családok számára a feneketlen gyűlölet és feltétel nélküli szeretet ugyanaz az érzelem lenne. Mintha nem egy skála két végén helyezkedne el ez a két érzelem – hanem a szélsőségeknél összeérne.
A Leenane szépe egy kegyetlen, erős akaratú anya és az ő megzavarodott, de nem kevésbé kegyetlen és erős akaratú lányának hátborzongató, véres és mégis kacagtató története, akik az világ végén, a falutól és a világtól is elzárva magukra maradnak egy kis házban. Nem fiatalok már, így hát nagyon veszedelmes dolog arról álmodozniuk, hogy az életük még változhat, pláne jobbra fordulhat...
„E darab különleges erejét az adja, hogy egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk haláltánc. A legjobb jelenetek alatt egyszerűen nem lehet eldönteni: sírjunk, nevessünk, vagy borzadjunk.” (Daily Telegraph) 
„Tragikomédia, vagy inkább olyan tragédia, amit muszáj végig nevetni. Nincs benne semmiféle újítás, modernnek, formabontónak távolról sem nevezhető, talán még azt is ráfoghatjuk, hogy kissé melodramatikus. Csak éppen a maga módján tökéletesen megírt, hibátlan ritmusú darab, ritka jó dialógusokkal és sűrű, eredeti fekete humorral.” (Upor László)
A Pregitzer Fruzsina és Kuthy Patrícia főszereplésével készülő előadást Göttinger Pál állítja színre.

Angyalföld nemcsak az iparosodás szimbóluma. Nem csupán Budapest vadromantikus külvárosa, nemcsak egy kerület, egy közigazgatási egység. Az „angyalok földje” inspiráló közeg, művészek, írók, költők „felségterülete”, ahol a lokálpatriotizmus – hasonlóan a Tabánhoz, Óbudához, a Józsefvároshoz, Újpesthez, Kispesthez vagy épp a Ferencvároshoz – még napjainkban sem csak üres szlogen, napi manír.
Angyalföld történelmével ismerkedve, az általa ihletett költeményeket olvasva, a szobrokat és festményeket szemlélve hamar ráébred arra a figyelmes fürkész, hogy a 20. század kultúrhistóriájának fontos fejezetét írta a városrész. Ahová „hazajárt” Berda József, Kassák Lajos, Zelk Zoltán, de Illyés Gyula is. Utóbbi a csendes mezőföldi pusztákat – Simontornyát, Bonyhádot – hagyva maga mögött lett kezdetben külvárosi srác, Gömb utcai lakos, majd büszke pest-budai polgár.
Angyalföld a jelenkor alkotói számára sem idegen terület. Az Újnyugat Irodalmi Kör alkotói közül is többeket megihletett már a külváros. A kerület, amely a feltételezések szerint a Rákos-patak melletti Ördögmalomról kapta eredeti nevét, amelyet azután a pesti népnyelv alakított, formált – játékosan – angyalivá. Kassák arra is felhívta figyelmünket, hogy a 19. század második felében a pesti kéjhölgyek „angyalcsinálására” jártak ide…
Angyalföld, avagy Pest-Buda – félig kitakart – titkai, füstös eszpresszói, igaz meséi okán is figyelmet érdemelnek. 
Az előadás után Bolyhos-pálinkaköltemények kóstolójára várjuk a közönséget!

Minden másképp van” – utazások Karinthy Frigyessel
Blaszovszky Ákossal, Kálloy Molnár Péterrel és Szabó Zoltán Attilával
„…a valóság is teljesen groteszk, ha alaposan megnézzük. Persze olyan alapon kell megnéznünk, ahogy Karinthy tette (…) félreérthetetlenül bizonyítja be, hogy minden másképp van.” (Bálint György, Nyugat)

Bálvány. Referenciapont. Az újnyugatos írók, költők „közös nevezője”. Rónay László irodalomtörténészt, az irodalomtudományok doktorát idézve: „Ottlik… Ha kiejtjük ezt a nevet, megborzongunk, mert valami lenyűgöző jelenik meg emlékezetünk fakuló vásznán. Egy jelenség, és lenyűgöző művek egész sora.” (Nyugat Plusz 2014/2.)
Ottlik Géza 1912. május 9-én született Budapesten, így az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház közös irodalmi szalonestje egyúttal egy géniusz előtti – születésnapi – főhajtás is. Az Iskola a határon szerzőjének életműve azonban nem tűri a múlt időt. Előadásunknak ezért is fontos részei az Ottlik-szövegek mellett a kortárs alkotók Ottlik inspirálta gondolatai, reakciói, művei.
„A valóság se nem szép, se nem csúf, se nem rossz, se nem jó, sőt, értelme sincs semmi, amíg mi művészek értelmet nem adunk neki, ihlettel, látomással, lelkünk teremtő erejével szépséget, igazságot és jóságot nem lehelünk belé.” (Ottlik Géza)

A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban.A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
Egy szállodai szoba a helyszín, ahol két jó barát, két fiatal háziorvos fergeteges legénybúcsúra készül. Alex, a hűséges cimbora gondosan fölkészült Simon esküvője előtti utolsó kiruccanására, ám hiába az alapos tervezés, a dolgok mégsem úgy alakulnak, ahogy szeretnék. Rémes csapda tud lenni egy szállodai lakosztály, senki sem az, mint elsőre gondolni lehet róla, és minden egyre jobban gabalyodik össze... Most akkor ki kicsoda valójában, és meglesz-e vajon másnap az az esküvő? Szente Vajk íróként nemcsak a végsőkig feszíti a nevetőizmokra specializálódott bohózat kereteit, hanem föl is frissíti azt, már-már szinte a műfaj paródiája pereg a néző előtt.Előadásunk Rejtő Jenő Hercules bonbon című írása előtt is tiszteleg.
Az előadás hossza 2óra45perc.

Tizenhét év után újra felcsendülnek a diadalútját járó musical híressé lett dalai a József Attila Színház nézői előtt. Leghíresebb dalai – a Pogi, A Tízperc, A szívek melegében és mindenekelőtt Valkay tanár úr himnusza, Az élet szép – már külön életet élnek, kívánságműsorok, zenés pódiumestek levehetetlen darabjai. A sikertörténet elengedhetetlen része mégis Móricz önmagát megéneklő meséje, melyben végső soron a lelki tisztaság áll szemben a( anyagiakkal) pénzzel, s ennek a harcnak a konklúziója a cím bibliai idézetében összegeződik: „Légy jó mindhalálig!”

A Légy jó mindhalálig egy kiváló író kiváló regénye, és ha nem lenne kötelező olvasmány, minden bizonnyal nagyobb népszerűségnek örvendene a fiatalok körében, hiszen Nyilas Misi példája örök: ma is ugyanúgy belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa.

A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba, amely akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója – a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet – fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet…

Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság. Történetünkben ez a lelki tisztaság áll konfliktusban a pénzzel. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben. Ez a tanulság összegződik a mű címében, amelyet a bibliából, a Jelenések könyvéből kölcsönzött Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig...

A nagyszerű regény musical változatát mutatjuk be.