Kategória Rendezés
  • Lajtha

    Lajtha

    Ahogy Solymosi Tari Emőke, Lajtha László zenéjének elhivatott kutatója írta, a Capriccio az életmű „talán legvidámabb, legcsillogóbb kompozíciója, mely a magyar történelem egyik leggyászosabb, legtragikusabb időszakában, a budapesti bombázások alatt keletkezett, és egyértelműen a realitás előli belső menekülés igényét reprezentálja”. Barta Dóra azonban ezúttal nem a hagyományos utat járja: a Capriccio eredeti története mellett a hangsúlyt a szerző, Lajtha László személyére helyezi, akinek élete nehézségei izgalmas alapanyagot biztosítanak ahhoz, hogy az újfajta megközelítés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen legyen.
  • Laknak nálatok állatok?

    Laknak nálatok állatok?

    Szórakoztató, interaktív, színházi este minden korosztálynak!Minden a pillanat műve, a közönség instruálhatja a szereplőket, megadhatja a szituációkat!Gyere velünk játszani!
  • Láncra vert szavak

    Láncra vert szavak

    az RS9 Színház és a Neptun Brigád közös produkciójaEgy zárt, veszélyes eszközökkel berendezett térben egy férfi és egy rémült, székhez kötözött nő. A férfi elmondja magáról, hogy sorozatgyilkos és a nő lesz a következő áldozata. Egy esélyt azonban hagy a nőnek: azt javasolja, hogy játszanak szóláncot, s ha a nő nyer, szabadon elmehet. A nő beleegyezik, és ezzel nemcsak a „szavak játéka” kezdődik el, hanem egy testi-lelki küzdelem is. E kegyetlen, olykor bizarr és meglepő fordulatokat hozó „harc” lépésről lépésre tárja fel a szerelem és a szexualitás, a féltékenység és a bosszú feneketlen bugyrait. A katalán Jordi Galcerán pszicho-thrillere magyarországi ősbemutató. Megtekintését szigorúan csak 18 év feletti nézőinknek ajánljuk.
  • Lángoló szív / Csinovnyik

    a Sopron Balett előadásaLángoló szív (30’) A szerelem és hősiesség himnuszaMessze túl a tengeren, ahol a nap kél, élt egy hatalmas törzs. Volt köztük egy szép és erős ifjú, tekintete hideg és büszke, akár a madarak királyáé. Tetszett neki egy lány, s mindenáron meg akarta szerezni magának. De a dolgok más irányt vettek. A lány beleszeretett, s minden erejével igyekezett magához láncolni a gyönyörű ifjút, aki a legelsőnek tartotta magát a földön, s nem ismert sem istent, sem embert önnön magán kívül. A társai ekkor értették meg, miféle magányra kárhoztatta magát az ifjú, és sorsában rejlik büntetése.Aztán a törzs szétszéledt, s az ifjú – aki a Larra nevet kapta, amely azt jelenti: kitaszított, számkivetett – egyedül maradt, mint a szabad madár. Larra évtizedeken át bolyongott az emberektől távol. Érezte, lassan eszét veszti, ereje elhagyja, a gonosz tüze pedig belülről emészti fel testét…Az alkotó koreográfus A szerelem és hősiesség himnusza alcímet adta a táncjátéknak, amelyet Gorkij Izergil anyó című elbeszélésének motívumai ihlettek. A lelket és szívet megemelő, hatalmas érzelmi amplitúdókkal dolgozó előadás az igaz szerelem és a közösségért hozott áldozat apoteózisa.Csinovnyik (20’)Táncdráma A. P. Csehov novellája alapján“Tüsszenteni sehol senkinek sem tilos. Tüsszent a paraszt, tüsszent a rendőrkapitány, sőt, némelykor még a titkos tanácsos is. Mindenki tüsszent.” (Csehov – A csinovnyik halála)
  • Late night show

    Late night show

    az Atelier 21220 bemutatója -18+A Late night show egy női és egy férfi táncos révén - mintegy a heterogenit élőlények egyetemes reprezentációja – ehhez az ősi ösztönből eredő, elemi mozgásélményhez nyúl vissza. Kettejük tánca az univerzum kettéhasadásának ellentétében feszülő, abból születő örök körforgás mámora. Az egységre törekvés sosem feloldozható tragédiájának színpadi lírája. Az “együtt-mégis-egyedül” örök balladájának kortárs feldolgozása.
  • Lautrec táncolni fog

    Lautrec táncolni fog

    Bohócok, prostituáltak, táncosok és még élőbb életre keltett bábuk, festők és költők, fergeteges zenék, látványos színpadképek: ezt ígéri Gergye Krisztián társulatának produkciója, a Lautrec táncolni fog. A századforduló Párizsának abszurd, világ végi színpadán ott tombol majd mindenki, aki számít, és mindenki, aki nem. A produkció egyfajta forszírozott szórakoztatás, amelynek műfaji meghatározása a cabaret grotesque, mindemellett emlékmű, mely a halandóságra, de a lélek halhatatlanságára és a történelmen átívelő örök emberi kérdésekre világít rá.  Az élő zenei előadásban közreműködik a neves koloratúrszoprán, Kolonits Klára, Philipp György zenei vezető, bábszínészek és táncosok (maga a rendező-koreográfus Gergye Krisztián is), megvalósítva a társulatra jellemző műfaji sokszínűséget.A szereplők olyan neves művészeket jelenítenek meg, mint Aristide Bruant, Vincent van Gogh, Mademoiselle Cha-U-Kao, Chocolate, La Goulue, Valentin le Désossé, Oscar Wilde, Yvette Guilbert és természetesen Henri de Toulouse-Lautrec.
  • Lautrec táncolni fog

    Lautrec táncolni fog

    Cabaret grotesque - a Müpa, a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója. A francia koprodukcióban létrejött bemutató Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel. Az aranykornak nevezett előző századforduló Párizsának ellentmondásos atmoszférája elevenedik meg olyan vizualitás keretében, mely Lautrec világának 21. századi posztimpressziója. Az előadás egyben emlékmű, mely a halandóságra, de a lélek halhatatlanságára és a történelmen átívelő örök emberi kérdésekre világít rá. A produkció egyfajta forszírozott szórakoztatás, amelynek műfaji meghatározása a cabaret grotesque. Az élő zenei előadásban - többek között - közreműködik a neves koloratúrszoprán, Kolonits Klára, Philipp György zenei vezető, bábszínészek és táncosok (maga Gergye Krisztián is), megvalósítva a Gergyére jellemző műfaji sokszínűséget. A szereplők olyan neves művészeket jelenítenek meg, akik meghatározók voltak az 1900-as évek Montmartre-jának művészi közegében. A teljesség igénye nélkül: Aristide Bruant, Vincent van Gogh, Mademoiselle Cha-U-Kao, Chocolate, La Goulue, Valentin le Désossé, Oscar Wilde, Yvette Guilbert és természetesen Henri de Toulouse-Lautrec. Az összművészeti előadás, önironikus humorával túlmutatva a társadalomkritikán, az ember, a bohóc legmélyebb tragédiáját keresi. A szórakoztatás és a színpadi kiszolgáltatottság, a valódi szabadság és a szabadosság kontrasztjából kérdezünk rá emberi minőségünk lényegére.
  • Lavina

    Lavina

    "A hólavina nem csupán egy természeti jelenség.... Talán mi magunk alkottuk ezt a félelmet a fejünkben..." Tuncer CÜCENOĞLULehet-e szabályozni az emberi élet minden aspektusát? És egyáltalán élet-e az, ahol már „a szülés is csak egy kézlegyintés”? Ott, ahol a legkisebb zaj is a halált jelentheti, a hófödte hegyek végeláthatatlansága, a lavinák és a halál állandó fenyegetése olyan szabályok bevezetését tette nélkülözhetetlenné, mely hosszútávon magát az életet lehetetlenítik el. Kilenc hónap némaság, majd három hónap ünnep, zaj, élet. Egy olyan világban, ahol mindent a veszély állandó fenyegetése hat át, melynek minden mozzanatát a félelemből fakadó irracionalitás határozza meg, van-e joga az új életnek, saját igazához?
  • Leander és Lenszirom

    Leander és Lenszirom

     A legkisebbeknek ajánljuk, négy éves kortól a Leánder és Lenszirom című mesejátékot, amit a Csongor és Tünde óta írt legszebb magyar tündérmeseként emlegetnek. A Szép Ernő-díjas Szilágyi Andor írói fantáziáját Benedek Elek Csudafa című meséje ihlette meg, de a szerelmetes mese sok más híres elődjének motívumait magába olvasztja: a Szépség és a szörnyeteg, a Vadhattyúk, de akár Shakespeare művekre is utal, például a Szentivánéji álom varázslatos világát is megidézi. 
  • Leánder és Lenszirom

     Leánder kobold 16 éve és 9 hónapja tartja fogva erdejében II. Bölömbér kerált, amiért az lenyilazta kedvenc éjfekete kandúrját. A szabadságát egy egyszerűnek tűnő ígéret árán nyeri vissza: olyasvalamit kell adni Leándernek, amivel még ő maga sem rendelkezik. Ha eddig kibírta nélküle, ezután is ki fogja - gondolja Bölömér kerál. Ám udvarába hazatérve megtudja, hogy épp 16 évvel ezelőtt megszületett leánya, Lenszirom... 
  • Lear király

    Lear király

    Ez az előadás közös kísérlet a Csokonai Színház kiváló színészeivel együtt, hogy elmélyülten, egy tragédia szintjén tanulmányozzuk és megértsük az emberi gonoszság és aljasság természetrajzát. Azt, hogy sem a vér szerinti, sem a baráti, sem egyéb morális kapcsolatok és gátak nem képesek az embert megállítani, hogy át ne lépje a „démoni gonoszság határvonalát”. És újra megkíséreljük feltenni a kérdést: „lehetséges-e megváltás?”, „hogyan kerüljük el az elállatiasodást?” Ebben a darabban mindenki önmagával van elfoglalva, akár a vagyonát védelmezi, növelve saját gazdagságát, akár a büszkeségét helyezi előtérbe, akár a „jó cselekedet” fontossága mellett áll ki, a megváltás szándékával.És, persze, ez egy újabb történet, amelyben meg kell szeretnünk és értenünk minden egyes nővért…