A helység kalapácsa 1844-ben, három hónappal a János vitéz előtt született. Petőfi definíciójában hősköltemény, valójában komikus eposz, eposzparódia. Az irodalomtörténetnek máig nem sikerült megfejtenie, hogy ez a vérbő humorral megírt eposz-paródia miért nem aratott sikert a maga korában. Meglehet, hogy nemcsak a „fentebb stílt” kultiváló pályatársak, de a nagyközönség is nehezen állta a pesti segédszerkesztővé avanzsált huszonegy éves borzas fejű ifjú éles humorát, aki ezzel a művével pimasz módon tükröt tartott a bécsi biedermeier ízlés felé kacsingató úgynevezett „nemzeti karakter”-nek is.Ha őszinték vagyunk magunkhoz, bármennyire is élvezzük a magyar észjárás antik hexameterbe gyömöszölt nyelvi fordulatait, dinamikáját, szószaporító sziporkáit, abba a bizonyos tükörbe ma se szívesen nézünk bele. Az az egykori tükör ugyanis ma is hiteles karikatúráját adja az egymással folyvást civakodó magyaroknak. Talán ez az oka, hogy bár ez a mű kétségkívül színpadért kiált, és folyamatosan jelen is van az utcaszínházak műsorán, a hivatásos kőszínházakban mégsem lett állandó repertoár-darab. Győzött az operett: a János vitéz sem mint dramatizált tündérmese, hanem mint dalmű aratott sikert a hazai színpadokon.

Nóra élete tündérmese egészen addig, amíg az eljegyzésén nem megy rá a gyűrű. A rózsaszín felhőkből rémálomba csöppen: magára marad. Elhatározza, hogy gyökeresen megváltoztatja életét. Tökéletes szeretne lenni azonnal, és ezért bármire képes.

A sündisznó című interaktív népmese folytatása, melyben fény derül a titokra, hogy miért varázsolták sündisznóvá a herceget. Kinek az átka sújtott le rá, és vajon mit követett el, hogy így kelljen bűnhődnie? Visszaforgatjuk az idő kerekét, és egészen a herceg gyermekkoráig repülünk. Megismerkedünk sok új szereplővel, találkozunk egy régi baráttal, egy hűséges útitárssal, és kiderül, hogy a kimondott szavakban mekkora erő rejlik!

Mi lesz egy év múlva? Mi az élet értelme? Előre meg van írva a létezésünk, vagy van lehetőségünk beleszólni? Ezekről a kérdésekről moralizál lapátjaikra támaszkodva – tele éleslátással és szikrázó humorral - három közmunkás az árok partján. Azért dolgoznak, hogy megkapják az állami segélyt. Tulajdonképpen bármelyik vidéki településen járhatnánk ma Magyarországon.Háy János darabjában három generáció tagjai jelennek meg különböző idősíkokban. Apák és fiaik ugyanazokat a neveket viselik: Krekács Béla, Herda Pityu, Banda Lajos. Vajon ugyanaz a sorsszerűségük is?A Pinceszínház a nagy közönség- és szakmai sikernek örvendő, A Gézagyerek című előadása után Háy János következő darabjának, A Herner Ferike faterja bemutatójára készül 2018 szeptemberében. Számos korábban megismert karakterrel és színésszel találkozhatunk ismét a Pinceszínház színpadán, ezúttal Börcsök Enikő színésznő rendezésében. 

Háy János darabjában három generáció életének ideje találkozik, apák és fiaik a sorsszerűség, tradíciók, megmásíthatatlan és elkerülhetetlen bekövetkezések tanúiként ugyanazt a nevet viselik. Mit örökítünk tovább a gyerekeinknek? Mi történik, ha a más sorsát figyelve és minősítve egyszer csak önmagunkra ismerünk? – boncolgatja a kérdéseket a humorral fűszerezett profán istendráma. A karakterek, a nyelv, a közeg, a megnyilvánulások nevetségessége igencsak ismerős, mintha csak a szomszédban történne… vagy velünk?

Az ösztönök állnak mikroszkóp alatt a francia Aurélie Mounier „The Missing link” (A hiányzó láncszem) című koreográfiájában, melyben keresi a mai ember vonatkozásában az elfelejtett és elnyomott állati ösztöneinket, melyeket a törzsfejlődés során a szellem és a lélek fejlődése, a kultúrák megjelenése háttérbe szorított, de ha őszintén kutatunk az emberi létben, akkor felfedezhető a jóság mellett bizonyos embertelen ösztönök. És ez a tény, egy evolúciós kulcskérdés, amelyről a koreográfus elmélkedik darabja során.

 Karinthy Vera és Bornai Tibor műsora.Egy este a nagyszerű énekesnővel és az ismert szerző-előadóval. Egy szál gitár, két hang és sok gyönyörű dal. Természetesen ők ketten nem elégedhetnek meg ennyivel. A zenei élményt egy kis Karinthyskodás is gazdagítja. Frigyes, Ferenc és Márton is jelen lesznek – ha csak történetek, idézetek formájában is. Jöjjön el, vegyen részt ebben a kedves hangulatú irodalmi és zenei kalandban.

Mi lesz velünk, amikor elér hozzánk a kamaszkor? Miért lesz mindenki, akit addig szerettünk, ellenség? Van-e különbség abban, ahogy egy fiúból férfi és lányból nő lesz? Milyen utat jár ez a két nem az igenig? Andersen meséje Gerda és Kay, két kamaszkorba lépő fiatal története. Egyik szívét megfagyasztja a Hókirálynő, a másik pedig tűzön-vízen keresztül utánamegy és felolvasztja azt. Igen, a lány. Megküzd az elébe gördülő akadályokkal, hogy bizonyságot szerezzen: akit elveszített azt nem veszítette el igazán. Ha elbukik, feláll, és a végsőkig megy célja felé. És aki megérdemli, az mindig megkapja a segítséget. Vagy egy varjúpártól, vagy egy kiskirálylánytól, vagy épp egy szarvastól... a szeretet tényleg mindent legyőz.

Andersen ismert meséje különleges formában elevenedik meg a kecskeméti színpadon. Amíg Kay a Hókirálynő birodalmában a varázslat hatása alatt alussza (örök) álmát, addig húga, Gerda fáradhatatlanul keresi elveszett testvérét. Útja során egyre mélyebbre merül a mese birodalmában, mely lassan őt is körbeveszi, és segíti vagy éppen akadályozza nemes küldetése végrehajtásában.Legkisebb nézőink számára a mesevilág a balett nyelvén elevenedik meg, az előadás azonban nem kizárólag egy nyelven beszél: izgalmasan fonódik össze a tánc és a próza. A kecskeméti színház tánctagozata, a Kecskemét City Balett és a prózai tagozat művészei közösen hozzák létre a varázslatot a színpadon.

A világirodalom egyik legismertebb és legtöbbször átdolgozott meséje Andersen örökszép alkotása, A Hókirálynő. Vajon miben rejlik a történet hatalma, hogy újra és újra feléleszti és szárnyalni küldi a fantáziát? Mi az a bűverő, ami nem halványodik annyi év messzeségéből sem, és még mindig olyan mélyen benne lüktet az emberek bensőjében, hogy el nem olvad soha, sőt, teljes szépségében ragyog? A válasz nyilvánvaló: A varázslat neve: Szeretet.   A Hókirálynő nem bonyolult és nem megfejthetetlen történet. Örökéletűsége épp az egyszerűségében rejlik, ami időtlen és végtelen. Az értelem és a szív harca, ugyanis sosem unalmas. A hidegen csillogó, ám gyakran torzan látó elme és a szelíd könnyeivel mindent legyőző szeretet küzdelme időtálló téma lesz, míg világ a világ.   És Andersen sejtette ezt, mikor megírta a mesét. Nem az eszével, hanem a szívével sejtette...   Gerda útja a jéggé fagyott lelkű Kay-t követve, nem csupán egy egyszerű utazás. Vándorlás téren át, időn át, gondolaton át. Vándorlás a mindenségben és vándorlás önmagunkban. Vándorlás a valóságban és persze vándorlás a végtelen Mesében...   A két felvonásos darab lírai hangvételét az izgalmas jelenetek, a szereplők jellemkomikumából fakadó mulatságos helyzetek és szófordulatok, valamint fülbemászó dallamok teszik felejthetetlenné a legkisebbek számára. A vaskos túlzásokkal megformázott karakterek és a díszlet varázslatos képi világa olyan mesébe repíti el a publikumot, amely nem csak Kay szívet olvasztja fel az előadás végére, hanem a közönségét is...   Játékidő: kb. 1 óra 50 perc (1 szünettel)

Krimi vígjáték két részben, amelyben Alice vénkisasszony fecsegésbe és nyomozásba fog, miután főnökét késsel a hátában találja íróasztala mellett. Grandine felügyelő náthája és a nyomozási feladatok mellett, még Alice kisasszonnyal is küzdelmet vív, aki régi ismerősét véli felfedezni a nyomozó személyében, és mint autodidakta nyomozó a haláleset kivizsgálásában is lelkesen "segít". Vajon ki találja meg előbb a gyilkost?  

A Gödöllő Táncegyüttes karácsonyi műsora."Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.” (Márai Sándor)Bemutatja a Gödöllő Táncegyüttes Ficánkoló, Kiskamasz, Nagykamasz, Nagydruzsba és Felnőtt csoportjai.50 perc, szünet nélkül