Inspired by the life and stories of his grandfather, who as an orphaned teenager at the turn of the century, made his way through Eastern Europe to Ellis Island. „JOURNEY” reflects the cultural diversity and complexity of the Jewish people. This presentation evokes the joy and the richness of being a Jew. Drawing from the deep well of our ancestors’ experiences, Jewish history springs to life through the celebration of the: Holidays, Talmos, Bible, Ba’al Shem Tov, Chelm, Kabbalah, Contemorary Israel, Personal anecdotes from life as a young Talmudic Student to living on Kibbutz in Israel. Binging the spark of Yiddishkeit to children and falmilies of young community. The richness of Judaism is reflected in a program full of warmth, humor and joy utilizing anecdote, myth and heritage. With Jay Miller

Egy könnyed hangulatú, humoros táncbohózat. A nagy klasszikus westernfilmek hangulatát felidézve áll meg az idő a színpadon filmklasszikusok fülbemászó és jól ismert dallamainak segítségével. Az előadás a mindennapjainkat jellemző őrületes tempót ellenpontozva, a klasszikus westernek nyugalmát, lassúságát és örök igazságait színpadra állítva kizökkenteni a nézőket a hétköznapok rohanásából, és elemeli őket egy másik idősíkba.

Hogy legyünk jók? Hogyan maradjunk emberek egy embertelen világban? Mit kell feláldoznunk azért, hogy jó emberek maradhassunk?Bertolt Brecht drámájában a világ szörnyűségének híre már az istenek fülébe is eljut, akik felkerekednek, hogy bejárva a világot, találjanak egy jó lelket. Talán nem meglepő a hír, hogy a feladat nem egyszerű. Már-már feladják a keresést, amikor útjukba kerül Sen Te, az utcalány – az egyetlen jó ember egész Kínában. Sen Te - engedelmeskedve az isteni parancsnak – megpróbál szeretetben élni, de kénytelen rájönni, hogy a jó nem mindig jó, és hogy néha a jó is lehet rossz. De vajon önmaga marad-e akkor is, ha csak a bűn árán cselekedhet jót? És megéri-e jónak lenni, ha a jóság is csak kíméletlenség útján valósítható meg?

A Magyar Táncművészeti Főiskola balettművész-jelölt hallgatói ilyenek! Erre áldozták eddigi fiatal életük döntő részét. És ezt a mozdulatokkal történő szépség-teremtést, érzelmi üzenetátadást, katarzisnyújtást vallják feladatuknak a jövőben is. A főiskolán már 10 éves koruktól a hivatásukra készülnek; és amikor kortársaik még épp? csak pályát választanak, és a felvételikre készülnek, ők már pályakezdő művészek. Sőt, már diákként is élményt adó előadásokat táncolnak ? mint amilyennek ez a mostani program is ígérkezik. Az illékony színpadi percek ellensúlyozzák a mindennapi gyakorlatok, a hetekig-hónapokig tartó próbák fáradtságát. A közönség tapsa és szeretete kárpótol az izomlázért vagy a lábfájásért.
A mostani műsorban a balettirodalom klasszikusai mellett ismét helyet kapnak ismert és kevésbé 20. századi és kortárs alkotók is. A 19-20. század koreográfusai jelentik az alapot ahhoz, hogy balettművész-hallgatóink a 21. század színpadain is megállják a helyüket: értékeket tudjanak megőrizni, közvetíteni, megújítani, teremteni. Ha erre felkészültek, akkor a Magyar Táncművészeti Főiskola teljesítette vállalt feladatát! Szakály György, rektor

A neves programajánló portál karakter-jellemzése szerint ”Julien nőtlen, szoknyapecér fogorvos. Stéphanie mogorva, maximalista asszisztensnő. Igor fiatal, helyét kereső reklámmodell. Antonia céltudatos, magabiztos lány.” E nem mindennapi jellembéli és társadalmi helyzetből fakadó különbözőségek mellett, - ahogy az egy kiváló dramaturgiájú darabban lenni szokott - „egy kezdeti füllentés e négy szereplőt képtelenebbnél képtelenebb helyzetekbe sodorja.” Talán túlzás nélkül állítható, hogy minden adott tehát egy helyzetkomikumokban bővelkedő fergeteges vígjátékhoz, amely a hatvanas években a nagyszerű komédiák egyik „őshazájából”, Franciaországból indult el világkörüli útjára, meghódította a Broadway-t is, s egy nagysikerű film – amelyben olyan nagyságok szerepeltek, mint Walter Matthau, Ingrid Bergman vagy Goldie Hawn – forgatókönyvének alapjául is szolgált.

Ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye és drámája valamint Giuseppe Verdi Traviata című operaműve alapján az új színpadi változatot írta: Adorján Beáta és Sardar TagirovskyGyerekkorunk első benyomásai nagy jelentőséggel bírnak: a nemekkel, a szerelemmel, a testiséggel való ismerkedés sok esetben tabutéma. Még a kamaszkor is kényes terep, ha szexualitásról van szó, de sajnos a felnőttek világában is gyakran tabuk övezik ezt a témát. A gyermekből ilyen társadalmi normák között lesz kamasz, majd a kamaszból felnőtt. A felnőttből pedig a prostituálttól a különböző vezető, befolyásos szereplőkig bármi lehet az élet játszmákkal teli színpadán. De vajon ez csupán rajta múlik-e?A kaméliás hölgy története nemcsak a regényből, de annak színpadi változatából is széles körben ismert, sőt Traviata című zenei átirata bejárta a világ operaházait is. A botrányos, a „bukott nő”- történetek, hol így, hol úgy, mindig is részei voltak az emberiség történetén átívelő különböző koroknak, részleteikben azonban többnyire a kulisszák mögött maradtak. A kaméliás hölgy című regény olyan nézőpontokból meséli el az eseményeket, amelyeken keresztül egyszerre látunk bele a kor botránya különböző áldozatainak helyzetébe – olyanokéba, mint a híres kurtizán, Marguerite Gauthier, aki már-már beletörődött sorsába, és megpróbálja az adottból a legjobbat kihozni; és olyanokéba is, mint az anyagilag lecsúszott, de arisztokrata mivoltát látszatban továbbra is őrizni próbáló Armand Duval. Találkozásukból nemcsak szerelem születik, de küzdelem is egy olyan rendszer ellen, melyben a pénz mindennél nagyobb úrnak mutatkozik, az ember lelke és teste pedig ennek függvényében termékként megvásárolható.

 A szülők és gyermekeik közti konfliktusok már kétezerötszáz éves, egyetemes drámairodalmunk kezdetekor, az ókori görög drámaírók alkotásaiban is központi kérdéssé nőttek. Gondoljunk csak Szophoklész Antigonéjában Kreónnak és fiának, Haimónnak, utóbbi öngyilkosságával végződő vitájára; Euripidész Elektrájában az anyagyilkos Oresztészre; vagy éppen szintén Szophoklésztől, az Oidipusz királyban a címszereplő akaratlanul elkövetett apagyilkosságára. A téma végig húzódik hosszú évszázadok alkotásain, nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb orosz író, Dosztojevszkij legösszetettebb művének is az alapját képezi. Karamazovot, az apát, egy éjjel megölik. Hogy ki tette, egy darabig senki sem tudja, míg a gyanú a három Karamazov-fiúra nem terelődik. Vajon ki lehet a gyilkos? Amennyiben valóban ők követték el a szörnyűséget, ki lehet valóban a vétkes, és ki az, aki cinkosan néma? S, ha ki is derül a kegyetlen tettes személye, igazolható-e végső lépése, ami a brutális, és fájón érzéketlen apa iránti elhatározásból tett? Dosztojevszkij műve krimiket meghazudtoló feszült izgalmával, a legtisztább erkölcs és a legalantasabb galádság, az isteni rend és az ördögi fertő, a szellemi fejlődésben hívő és a kiégett értelmiség, valamint a megértés és a nihilista elutasítás sistergő összecsapását, és egyben mélyen elgondolkodtató filozófiáját kutatja. 

A 23 éves Katharina vallomása egy idősebb, családos emberhez fűződő titkos viszonyáról.
A legtöbb ember életében – akár bevallja, akár nem – előfordul legalább egyszer egy autó hátsó ülésén “elkövetett” titkos szex.
Hogy aztán merre fejlődik a kapcsolat, az a két emberen múlik. Ebben a darabban a tipikus irányba fordul: titkos szerelmi szenvedély lesz belőle.
Az egyszerű, naiv, fiatal rajongó és az ismert művész nem egyenrangú viszonya. A férfi önző módon kihasználja a másik rajongását. A nő szenvedélyes ragaszkodásának a dolgok természetéből adódóan kínzó magány lesz a vége.Az egyszemélyes darab egy őszinte monológ, amely a szerető szemszögéből mutatja be ennek a kapcsolatnak a csúcsait és mélységeit – a köznapitól eltérő valóságát. Az előadás lemezteleníti a testet és a lelket is – Benkő Nóra lebilincselő őszinteséggel mutatja meg mindkettőt. Az előadás egyszerre pikáns, provokatív és végtelenül őszinte – minden nézőnek ajánljuk, aki többet akar tudni a szenvedély titkos természetéről.