A KET egyedülálló előadássorozatot indított, amelyben a társulat táncművészei a szóló műfajában merítkeznek meg többek között olyan koreográfusokkal közösen, mint Hód Adrienn, Réti Anna, Halász Gábor és Kun Attila. A szóló műfajának köszönhetően a táncos színpadi jelenlétében és a próbafolyamat alatt a koreográfus felkínálta ötletekre adott válaszaiban rajzolódik meg az előadó személyisége, így válhat két alkotó entitás közös munkája egy-egy karcolattá, arcképpé. A sorozat eddig elkészült darabjai olyan egységgé forrnak össze ebben az előadásban, amely a mai magyar kortárs tánc esszenciáját mutatja be. Lépcső
A lépcső az élet színtere. Váratlan és nagyon is várt fordulókkal ajándékozza meg az embert. A mozgó ember bizonytalan, a lépcső biztos. Az ember gondolatai, vágyai is ilyen lépcsőjárók. A szárnyaktól rég megváltak. Hol a padlástérbe kaptatnak, hol le az alagsorba.Uraim
„Több síkon kezdtünk el dolgozni Gáborral. Érdekel az ő saját személyes múltbéli története és a jelenben lévő érzetei, a tánchoz való viszonya. A férfi nemhez kapcsolódó elvárások, sztereotip jellemzők, a férfi szerep, jelleg különböző élethelyzetekben és táncstílusokban való megjelenése foglalkoztat.”

Barabási Albert-László erdélyi származású, világhírű hálózatkutató 2018-ban megjelent, A képlet című könyve a siker természetét, annak törvényszerűségét vizsgálja. De meg lehet jósolni a sikert? Vagy léteznek eleve kudarcra ítélt kezdeményezések?Lehetséges-e egy alig párezres székelyföldi kisvárosban olyan teljesítményt felmutatni, melynek értékelése túlmutat eme település határain? Van remény?Egyáltalán: lefordíthatók-e Barabási törvényei a színházra? Az előadás sikere vajon tényleg annak közönségétől függ? A képlet szerint, mivel a színházban a teljesítmény nem mérhető, az előadók sorsa valóban a közönségen múlik.Ebben a tudományos-ismeretterjesztő kabaré-előadásban a színészek – az est Konferansziéját; K. Gedeont; a feleségét, B. Reginát; valamint a néha fel-felbukkanó Sikert; és elkerülhetetlenül önmagukat is játszva – keresik a siker törvényeit saját környezetükben, családi és munkahelyi viszonyaikban. Na meg persze a színházban. Az éppen akkor történő pillanatban.Mert egy pillanatig sem feledjük: színházban vagyunk. Mai színházban.Tehát az előadás nemcsak a lokális lehetőségekre reflektál, hanem a színházi előadás és a színészi identitás sokrétűségére is. És bármennyire is furcsa legyen: a kvantumfizika legfrissebb álláspontját igyekszik alkalmazni, miszerint egy rendszer mindig a felismerése pillanatában mutatkozik meg. És ilyenkor nemcsak megmutatkozik, hanem a szemlélő nézőpontját is megadja.Mint amikor felébredünk, és rájövünk: mostantól ez a valóság.Vajon?

Robert Merle Mesterségem a halál c. regénye nyomán
Hogyan válhat egy átlagos kisfiúból felnőtt korára a Harmadik Birodalom egyik legnagyobb tömeggyilkosa? Hogyan képes deformálódni egy ember személyisége az őt ért társadalmi hatások által? Mit jelenet egy ember életében az erkölcs, a család, a hit vagy éppen a hűség fogalma? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ Robert Merle regényével és Rudolf Höss emlékirataival.

Rudolf Lang katonacsaládba születik, de egy apja által tett fogadalom értelmében őt papnak szánják. Az apa halála után, kamaszként megszökik otthonról, és részt vesz az első világháborúban. Fiatal kora ellenére gyorsan ível felfelé a katonai karrierje, a harcok elültével azonban sorsa rosszabbra fordul, nem találja helyét a polgári életben. A gazdasági válság és zűrzavar sújtotta Németországban prefasiszta körökbe sodródik, a náci párt tagja lesz. A weimari köztársaság idején börtönbe kerül, majd 1929-től az SA, később az SS tagjaként egyre fontosabb megbízatásokat kap. Bár egyre erősebb benne a vágy, hogy egy saját maga teremtette parasztgazdaságban éljen a családja körében, a katonai pálya vonzása erősebbnek bizonyul, s ugyan minden alkalommal megtagadják kérését, hogy a frontra mehessen harcolni, 1941-ben, szervezőtehetsége elismeréseként megbízzák az auschwitzi haláltábor megszervezésével, és a táborba szállított zsidók „különleges kezelésével”…

Az előadás Robert Merle Mesterségem a halál című regényét dolgozza fel. A három színész virtuóz szerepváltásaival megvalósuló előadás és a hozzá tartozó előkészítő- és feldolgozó foglalkozások során kísérletet teszünk arra, hogy megértsük egy kötelességtudó ember tömeggyilkossá alakulásának egyes fázisait, cselekedeteinek mozgatórugóit. A főhős szemszögéből ki- és abba belépve, a nézőknek felkínáljuk a Rudolffal való azonosulást is, és ezáltal lehetőséget adunk annak az ijesztő élménynek a megtapasztalására, hogy hogyan válhat egy halálgyár működtetésének feladata egyik pillanatról a másikra tiltakozást kiváltó gyilkos cselekedetből megoldásra váró matekpéldává. Auschwitz parancsnokának élete - amelynek bizonyos társadalmi és emberi vonatkozásai nem pusztán a huszadik század közepén voltak tetten érhetőek – egy hétköznapi ember élete, a maga démonaival, útkeresésével, válaszútjaival. Annak értelmezése, hogy hogyan és milyen hatások között élt, fontos feladat – melyet elvégezve nem csak azt láthatjuk tisztábban, hogyan válhat egy hétköznapi ember tömeggyilkossá, de remélhetőleg azt is, hogy a magunk részéről mit tehetünk azért, hogy a történelem egyik legnagyobb tragédiája ne ismétlődhessen meg. Ahogyan a regény, legyen ez az előadás is „megrendítő figyelmeztetés: lelkiismeret ébresztő kiáltvány a jó szándékú emberiséghez”.

Az előadáshoz iskolai csoportok számára előkészítő- és feldolgozó foglalkozást tartunk.

A május 17-i K:aviart vendége Enyedi lldikó filmrendező és dr. Freund Tamás neurobiológus, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.A Berlináré fődíjával, az Arany Medvével jutalmazott filmet, a Testről és lélekrőlt, ha eddig esetleg nem is, a májusi K:aviart estig bizonyára mindenki megnézni. „Ennyi szépségtől elakad a szavunk” – írták a filmről, amely a kritikusokat is egyöntetűen meghatotta. A műsorvezetőnek, Lugosi Viktóriának az lesz a dolga, hogy olyan történeteket csalogasson elő a rendezőből, amelyeket eddig nem mondott el. És hogy a hozzá hasonlóan a világhírt nem csak szóbeszédből ismerő neurológus, agykutatót is szóra bírja arról, hogy az agy ismeretében mit lehet tudni az érzelmekről.

Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, Érdemes művész filmjeivel több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el korábban.Freund Tamás Széchényi díjas tudós, az MTA élettudományi alelnöke. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór.

 1930. Berlin. Clifford Bradshaw, a fiatal amerikai regényíró szilveszter éjszakáján érkezik Berlinbe, hogy ihletet és tapasztalatot gyűjtsön új regénye megírásához. A Kit Kat Klubban azonban találkozik Sallyvel a feltörekvő angol énekesnővel, akibe beleszeret. Kapcsolatuk sem egyszerű, de a helyzetet sok szempontból bonyolítja, hogy a szabadság és szabadosság városa felett gyülekeznek az árnyak, a Harmadik Birodalom árnyai. 

Szerb búcsú alkalmából vendégszerepel a Kragujevaci Színház egy kabaré darabbal. Az előadás ingyenes.
Előadás után a magyarországi Szerb Színház színészei szórakoztatják a közönséget.Dobrodošli u ALO KABARE koji govori o muško-ženskim odnosima kroz modernu mobilnu i internet komunikaciju i na humoristički način priča o istoj uz muziku i plesne numere.

Borkóstolóval egybekötött kacagtató zenés-táncos előadásA boldog békeidők orfeumi hangulatának megidézése bohózatokkal, kuplékkal, fülledt hangulatú táncokkal, konferansziéval, borkóstolóval, tehetségkutatóval és sok meglepetéssel.

Az előadás a német 20-as, 30-as évek kabarévilágát idézi fel. Némafilmszerű koreográfiára, erős színészi karakterekre és fanyar érzésvilágra épülve mutat be egy század eleji, és egyszerre századvégi groteszk, furcsa világot. Mindezt olyan zenei háttérrel, mint: Kurt Weill, a Palast Orchester, énekel Max Raabe, valamint Marlene Dietrich.A darabban megmutatkozik egy hanyatló világ dekadenciája, a korabeli kabarék stílusjegyeivel, társadalomkritikájával, humorával. Ahogy múlik az idő, és a tavaszból nyár, és az őszből tél lesz, úgy változik át a koreográfia groteszk stílusa melankolikus, szomorkás hangulatba.Bozsik Yvette a nyolc év kihagyást követő visszatérése után újra színpadon látható, a Zenebohóc szerepében.

Európai ősbemutató!A világhírű japán író, Murakami Haruki World Fantasy-díjas regényéből Frank Galati készített csodálatos színpadi adaptációt. Az előadásban Szemző Tibor zenei alkotásaiból hangzanak el részletek.A tizenöt éves Kafka Tamura elszökik tokiói otthonukból, hogy elmeneküljön apja szörnyű oidipuszi átka elől. A gyengeelméjű Nakata úr nem tud írni-olvasni, de beszél a macskák nyelvén és képes fordítani az emberi sorson.  Kafka és Nakata története összefonódik. Álom és valóság, végzet és mítosz. Semmi sem az, aminek látszik.  Ki vagyok én? Elmenekülhetek-e a sorsom elől, vagy a génjeimben ketyeg, mint egy időzített bomba? 

Mégis meddig mehetünk el a hazugságban? Mi lesz, ha már lassan magunk sem tudjuk, kinek mit adtunk be? Julian, a fogorvos például jól kitalálta az életét. A rendelőben a fegyelmezett Stephanie tartja kézben a dolgait, a magánéletben a csinos Toni gondoskodik róla. És hogy ne kelljen elköteleződnie, családot hazudik magának. Amikor viszont mégis nősülne, Toni hallani sem akar róla, hogy miatta szakadjon szét egy család. Meg kell tehát győzni őt, hogy a "feleség" boldog, ha megszabadulhat Julian-től. De honnan kerítsen egy nőt, aki hajlandó eljátszani a szerepet?

Kakuk Marci állástalan külvárosi tekergő. A nők kedvence. Pénze, állása, lakása nincs, egyik napról a másikra tengődik, egyik ágyból a másikba kerül. És mégis, belső jókedve és szabadsága révén mindig talpra áll. Ehhez persze némi szerencse is szükségeltetik...Marci a szélhámosságok bonyodalmaiban, a szoknyavadászás izgalmai között találkozik az igaz szerelemmel is, de az végül pénzesebb helyre pártol tőle. Marad számára továbbra is a szabadság a kerek világban és mindig mások fészke, ahonnan éppúgy kiröpítik, mint eddig.

„Kakuk Marci a szegények vidám álma”, állástalan kültelki amorózó, a csavargóélet született arisztokratája. Se pénze, se munkája se lakása, szabad szelleme egyik ágyból a másikba repíti. Pikáns, vidám, szélhámos kalandjait Tersánszky derűje, életszeretete ragyogja át. Kakuk Marci figurájának megformálása kivételes jutalomjáték–lehetőség az őt alakító színész számára, a hölgyek nagy örömére…