A dráma a füleki várban játszódik 1687 szeptemberében, a török általi felrobbantása előtti napokban. A szerelmi motívummal is átszőtt történetében alapvetően egy nemzeti sorskérdés, a helytállás motívuma jelenítődik meg, valódi drámai szituációkban, és amelyben elválik, kiből lesz, lehet hős vagy áruló.

A Honfoglalás című magyar rockopera feltárja a magyar honfoglalással kapcsolatos legújabb történelmi információkat, üzenve a mai fiataloknak és a Kárpát-medencében élő összes magyarnak, hogy alaposabban megismerkedhessenek a magyarok valódi történelmével. A produkció a legigényesebb zenei és prózai adaptáción keresztül látványos jelenetekkel mutatja be a hét vezér hazatérését.

Az évfolyam néhány évtechnikai alapozást követően vendégalkotókkal, valamint a modern és kortárs tánc hazai és külföldi műhelyeivel töltötte utolsó másfél tanévének túlnyomó részét. E sokrétű tapasztalatoknak is tükröt tart rendhagyó vizsgájuk. Valójában semmi nem zárul le ezzel a vizsgával: nincs „kilépés a nagy életbe”, mert már fél lábbal ott vannak, miközben a tanulási folyamat örök, hiszen a kortárs táncalkotás lényege az útkeresés. Műsoron: külföldi és hazai alkotók idei művei mellett a vizsgázók saját alkotásai, megszólalásai, reflexiói. 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Nem az Óperenciás-tengeren túlról, hanem csak innen, a szomszédból. Ugyanolyan kislány volt, mint bármelyik másik. Iskolába járt, akár a többi, vele egyidős gyerek. Talán egy kicsit nehezen barátkozott, de ez nem tűnt fel különösebben senkinek. Apukájával lakott, aki nem volt sokat otthon. Muzsikus volt. Zenész. Ők pedig sokat nincsenek otthon. Ez a történet is akkor kezdődött, amikor megint elment dolgozni. December hatodikán! Akkor, amikor minden gyerek a Mikulást várja. Meg minden felnőtt. Csak ők titkolják.Hogy mi történt december hatodikán? Kiderül a meséből!

"DÖNCI: Liza meg én igazán jól kijövünk egymással. Annak is nagyon örülök, hogy szereti a rendet és a tisztaságot, és ezért mindent meg is tesz. Csöppet sem zavar!LIZA: Dönci meg én igazán jól kijövünk egymással. Annak is nagyon örülök, hogy szeret barkácsolni, csúszkálni, és kacatokat gyűjteni. Csöppet sem zavar!"Valóban úgy is érzi Dönci, a vaddisznó és Liza, a macska, ahogy mondják? Tényleg ilyen egyszerű lenne megszokni egymást? A német Franz Zauleck meséjében egy rendmániás cica és egy bumfordi vadkan együtt kénytelen kihúzni a telet egy használaton kívüli kisbuszban az erdő közepén. Együttélésük számtalan ismerős konfliktust és vicces helyzetet teremt, hiszen ez a mese rólunk is szól…ajánlott életkor: 3+

Egy különleges mesejáték barátságról, árulásról, bocsánatkérésről, megbocsátásról. 

a Közép-Európa Táncszínház előadásaHosszú ideje nem készítettem egész estés darabot Magyarországon, sőt szakmai munkáim is inkább határainkon kívül érvényesülnek. „Onnan” nézve, de „innen” átérezve választottam Lajkó Félix muzsikáját, akinek zenéje ösztöni kapocs a természettel és a természetben élő emberrel. Árad zenéjéből a kultúra, de nem a színpadokon vagy a kiállítótermekben megjelenő kultúra, hanem az ember - a Kárpát-medencében élő ember - kultúrája. Ösztönös, „földszagú” zsigeri vibráció. Angyali zene, emberi megfogalmazásban! Így született a cím is, a Horda. A címet értelmezhetjük, mint emberek kis közösségét, akik az élet élhetőségéért csoportot alakítanak ki, de érthetjük pusztító hordaként is, akik valamilyen megfogalmazhatatlan késztetést követve lerombolják saját életterüket. A teremtett ember lelki dilemmáját járja körbe a darab, azt a dilemmát, ami a természettől elszakadt ember „útravalója”. Ez az „útravaló” nem nélkülözi az emlékeket, a vágyat a visszatérésre a természethez. Nem nélkülözi a mindenen átsegítő humort, emberséget és varázslatot. Nem nélkülözi a család megtartó erejének megfogalmazását.  A Horda szerény, de makacs kísérlet személyes „útravalóm”, „útravalónk” summázására.

Egy kőszínház. Egy tánccsoport. Egy igazgató és egy koreográfus. Körülöttük a hazai színház világa. Profilváltás a színházban. Melyik hordához tartozzunk? Hogyan tartozzunk egy hordába?

Foglalkozásunk a középiskolás korosztályok számára fogalmazza újra Kun Attila koreográfiáját egy színházi nevelési előadás keretei közt. A foglalkozás a „hordaság”, az egyén és a közösség viszonyát vizsgálja.
Az alkotók célja, hogy az előadás újrateremtésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket a mozgáson keresztül, más szóval: képesek legyenek testük szabad kifejező erejét felnyitni és használni.Az előadások a 2015/2016-os évadban a Bethlen Téri Színházban, hétköznap délelőtti időpontokban valósulnak meg, minden alkalommal egy-egy középiskolai osztály részvételével.

a MÁRKUS SZÍNHÁZ előadásaMegszületni és hősnek lenni még az istenek szférájában is ezer botlás, veszély, szeszély, hát még az emberi lélek számára mennyi kihívás, lehetőség és győzelem vagy veszteség. A kalandos földi létre most magyar hős születik: a szájhagyományban megrajzolt legenda övezte, testében-lelkében is erős: Toldi Miklós. 

A legendás musical Szarvason. Két és fél órás önfeledt szórakozást ígér a szarvasi Cervinus Teátrum nagyprodukciója. A kiváló zenék és rengeteg humor garantálja a kellemes nyári estét.

 Ezt a hotelt nem lehet semmilyen útikönyvben megtalálni. Hirtelenjében a darab filmrendező főhőse, Moncey úr találta ki, és az ötlet évekig remekül be is vált, ugyanis mit sem sejtő hitvesét azzal áltatta, hogy filmezés alatt mindig itt száll meg.  Azonban a szép nevű tengerparti szálló valójában családi villa, amelynek legfőbb vonzereje egy csinos hölgy, akivel hősünk meghitt viszonyba keveredik, köszönhetően annak, hogy a férjét, egy kapitányt munkája mindig hónapokra elszólítja hazulról. Egy szép napon a rendező felesége unalmában elhatározza, hogy meglátogatja férjét ebben a sokat dicsért panzióban. A párnak a repülőgép érkezéséig rögtönöznie kell. Moncey, a rendező ötletére itt-ott átalakítva a családi otthont villámgyorsan „létrehoznak” egy szállodát, a háziasszonyt pedig a hotel tulajdonosává, portásává, szakácsnőjévé teszik. Kirakják a Hotel Mimóza feliratot - csakhogy szállóvendégek érkeznek, s a pánik sem sokat késik… ahogy a feleség se, sőt a kapitány is váratlanul hazaérkezik. De a zseniális filmes nem fogy ki az ötletekből, és „rendezni” kezd.