Nóra és Alvin fordított Ádám-Éva történetet él át. Az ő sorsuk az, hogy a kihalt emberiség utolsó párjaként „újra elhinthetik az emberi faj magvát az univerzumban”. Mindezt úgy, hogy abszurd módon össze vannak zárva egy lakásban, ahonnan nem tehetik ki a lábukat. Az írói, rendezői ötletek segítségével az ő történetük egyetemessé növekszik, kitágítva a kis garzont az emberiség elfuserált bölcsőjévé. Az előadás az együttélés groteszk kifigurázásával a férfi-nő viszony mélyreható lelki vívódásait mutatja meg. Frusztrációink, elfojtásaink, félelmeink öltenek testet a színpadon. Álom és ébrenlét keveredik az idősíkok eltolódásával, a valóság időnként fantasztikumba vált át, miközben a nézők végig nevethetnek azokon a gyarlóságokon, amikre percenként ráismerhetnek saját hétköznapjaikból. Nóra és Alvin összeköltöznek egy garzonba. Még aznap éjjel szakítanak. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy eltűnt az ajtó, amin keresztül el lehetne hagyni a lakást. Nóra és Alvin tehát kényszerűségből együtt maradnak. A lakás különleges adottságainak köszönhetően több mint háromszáz évig. Nóra és Alvin, Nóra & Alvin, Nóra Alvin, Noralvin. Mint valami fájdalomcsillapító.

A kulináris és színházi élmények társításával egy különleges, minden érzékre ható közösségi élmény részesévé válik a néző.A Hírös Gasztroszínház előadásaiban keveredik egymással íz, illat, hang, mozdulat, vizualitás, miközben testközelből lehet belekóstolni a színész jelenlétébe, a jelenetek közt egy finom falatba, vagy egy kiváló borba. 


2018. február 24. 19.00Női vonal
 Előadásunkban 5 tétel borhoz és süteményhez kínáljuk fel a női lélek fejlődési szakaszait 5 felvonásban.1. Két apró leányka ül a padon, kezükben Barbi baba. Egyikőjük kíváncsian megkérdezi a másikat: "Szerinted mi az a szerelem?"
2. Weöres Sándor: A Tavasz játékai 
3. Shakespeare - Szentivánéji álom (Hermia és Heléna)
4. Erdős Virág: Mária5. Örkény István: Macskajáték (Paula és Orbánné)

2018 tavaszán a Weöres Sándor Színház saját felületein, illetve a helyi sajtóban felhívást tett közzé, amelyben szereplőválogatásra invitálta Szombathely polgárait szülés és születés témakörben. Így bárki, aki valamilyen szempontból hozzá akart szólni a felkínált témához, jelentkezhetett. A felhívás nem csak szereplésre szólította a jelentkezőket, hanem az alkotás folyamatában való részvételre is.

A korszerű-kortárs színházi gondolkodás egyik gyakran használt formája a mozaikszerű, fragmentált dramaturgiával építkező előadás. Ezeknek az előadásoknak nincs egy lineárisan építkező, követhető cselekményszála. A néző elé egymástól függetlenül, viszont témájában mégis egybevágóan kerülnek a jelenetek. A Szab-way színházi szervezet Gaudeamus Igitur című előadása is ilyen.
Témája a közoktatás, illetve annak elavultsága és különböző hiányosságai. Hosszas kutatómunka után arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben hemzsegnek a hibák. A szülők panaszkodnak, a tanárok panaszkodnak, a gyerekek panaszkodnak. Ha mindenki panaszkodik, akkor valami nincs rendben. A megszólított pedagógusok kivétel nélkül azt mondták, hogy reformokra lenne szükség. A reformok jönnek is, viszont még nagyobb káoszt csinálnak. Országunk nincs még felkészülve arra, hogy egy-egy bevált nyugati módszer minden előzmény nélkül működni tudjon. Az előadás nem kíván megoldást adni ezekre a problémákra, viszont kötelességének érzi, hogy gátlástalanul rámutasson a hibákra, felnagyítva, kiforgatva azokat, illetve lehetetlen, abszurd, extrém helyzetekbe ágyazza őket. Ezek a jelenetek egyszerre elszomorítóak és mulatságosak, hiszen az előadás fő eszköze a humor és az irónia. „...mert növeli, ki elfödi a bajt” – mondja Illyés Gyula és ezt az elvet követve mi nem elfedünk, hanem felfedünk. És ha már felfedjük és felismerjük a hibáinkat, ha szembesülünk velük, ha nevetni tudunk rajtuk, akkor talán változtatni is tudunk… ha akarunk.

"Amikor két ember találkozik, valójában hat személy van jelen. Kettő, ahogyan látják önmagukat; kettő, ahogyan látják egymást; és kettő, amilyenek valójában.” – William James. Háború van – mindegy, hogy hányadik. Egy katonaszökevény és egy menekült lány bujkál egy gellérthegyi villában. Odakint ellenségek, a házon belül viszont csak egy férfi és egy nő, akik egymásra vannak utalva, akik próbálnak túlélni és megszabadulni a múltjuktól. Játszanak, hogy eltereljék a figyelmüket a robbantások közeledő zajáról. Eljátszanak mindent és mindenkit; a múltat és a jövőt. De hol van a határ a játék és valóság között? És mik a játékszabályok a háború közepén?

Egymástól teljesen különálló szakmai pályát befutott öregrókák mérik össze erejüket a színpadon. Versengés, bizonyítás az élet minden területéről behozott bizonyítékokkal. Ki ért el nagyobb sikereket, ki lett a legjobb előadó, kiből lett a legelismertebb alkotó, ki kapta a legtöbb szakmai elismerést, kinek sikeres a magánélete, ki lett a leggazdagabb, ki a legcsóróbb, kinek adódik össze a legtöbb érték az életében? Lehet-e ezt egyáltalán mérni, ha lehet, milyen értékrendszer mentén értékelünk életpályákat, kell-e mérni egyáltalán? Hogyan lehet összehangolni a külső és a belső mérleget? Van-e értéktelen, értékes és még értékesebb művész?

David Walliams kortárs angol író kiskamaszoknak szóló regényeiben olyan társadalmi-emberi kérdéseket, problémákat jár körül, mint a kitaszítottság, a kívülállás, a különbözőség elfogadása vagy elutasítása. A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben. A fiú rettentően unatkozik a nagyinál péntek esténként, a nagymama pedig nem találja a hangot a gyerekkorból épphogy kinőtt kamasszal. Ám egy napon Ben meglepő felfedezést tesz: a nagymamája gyémántokat rejteget egy régi kekszes dobozban. Lehet, hogy a nagyi nem is az, akinek látszik?Az előadás érzékenyen, rengeteg humorral szól nagymama és unokája különös barátságáról, és arról, hogy bár 11 és 78 évesnek lenni sem könnyű, sosem késő elkezdeni játszani. A könyv az Independent Talent Group Ltd. engedélyével került átdolgozásra és előadásra.

zenés színházi játék - a Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves zenés-színművész osztályának előadásaA két amerikai zeneszerző műveikben szövetségre léptették a jazz és a komolyzene eszközeit, örökzöld slágerekkel, jazz sztenderdekkel halmozták el az emberiséget, a musical műfajt nélkülük nem érdemes értelmezni.
A harmadéves zenés színész szakirányú osztály hallgatói az esten előadói, zenei és táncos felkészültségüket egyaránt kamatoztatják egy igazi színházi showban, mely egyrészt felhasználja a klasszikus műfaji elemeket, szabályokat, etikettet, másrészt engedi, hogy a mai fiatalok fantáziája és személyes viszonyulása ezekhez a művekhez újfajta kulcsot keressen.

„Az a sorsa, hogy megörökölje apja cipőboltját, de ő inkább rajzol gyermekkorában. Londonban végignéz egy bűvészműsort, és annyira lenyűgözi, hogy maga is bűvész lesz. Saját színházat vásárol, amely mindig teltházzal játszik, mert az eltüntetett nőket pillangókká varázsolja… Aztán elmegy a Lumière-fivérek első vetítésére. Innentől kezdve egyenes az út, hogy egy nagyszerű filmessé váljon, aki megalapítja a világ legelső filmstúdióját.” Georges Méliès (1861 – 1938), francia filmrendező, a filmipar jelentős úttörője.A Drak Színház előadását Georges Méliès igencsak figyelemre méltó élete és munkássága inspirálta. A nézőket bevezeti a varázslók, és a szemfényvesztő trükkök örökké vonzó világába. Trükkök, amelyeket – elképesztően ötletesen – elsőként Méliès alkalmazott a film világában, megőrizve azok vizuális költészetét. Kiemelkedően magas számú követője volt. Meliés határtalan képzeletvilága a halált is túléli, mert a celluloid káprázata és a fantázia fegyverei még a nagy Kaszással is elbánnak… Vagy mégsem? Mindez kiderül a legnagyobb varázsló elbűvölő világába tett utazás legvégén.

A rendező, Rideg Zsófia – a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja – így vall az előadásról:
„Verebes Ernő Gerendák című darabjának felolvasószínházi változatát megrendeztem a Nemzeti Színházban a beregszászi színészek közreműködésével. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy érdemes elvinni egy térbeli megvalósításig, mert nagyon izgalmas, rétegzett darab. Költészet, de a kezek költészete, azoké, akiknek az évszaknak megfelelő szerszámaik vannak. Hétköznapi tárgyaik (mosdótál, őrlőgép, asztal), amelyek átlényegülnek: hangszerekké, liturgikus eszközökké. A búza lisztté lesz, a liszt lélekké változik a szélmolnár templommá alakuló malmában. Két egymásba fonódó síkon játszódik az előadás, a nagyhét történései vízjelként húzódnak a realista történet mögött. A két sík állandó párbeszédet folytat egymással, hol ironikus, hol magasztos párbeszédet.
A külső világ fenyegetésére a belső terünket kell templommá alakítanunk – a zene, az ének, az alkotás ebben segíthet. Ez lehet az a közösségi mondanivaló, amely Beregszászban érvényessé teheti jelen vállalkozásunkat. A darab, mondhatni, eleve a beregszászi színészekre íródott, Verebes Ernő többször dolgozott már a társulattal. Színészi adottságaik mellett fontos az a szakmai út is, amelyet e társulat közösen járt végig, egy lepusztult szállodai épületet Thália templomává alakítva át.”

"Az első magyar jazz-fantasy: Szabó Zoltán Attila Gershwin szerelmei című alkotása.

Az amerikai zeneszerző, George Gershwin és két legnagyobb szerelme, Kay Swift (komponista) és Paulette Goddard (Charlie Chaplin felesége, Gershwin számára a "végzet asszonya") térnek vissza amolyan szellemként, dalokkal, történetekkel, teremtenek kapcsolatot a múlt és jelen között. Az egyszerre ironikus, egyszerre drámai mesében - a jazz köré, mellé "építve" - a létezés értelmét is firtatják.

Ahogy a címszereplő, Barabás Kiss Zoltán fogalmazott, az életében nagy fájdalmakkal küszködő Gershwin itt most kiteljesedik, nincsenek problémák, csak érzelmek és az őt igazán jellemző fanyar humor."(forrás: Raffai Ferenc)
A(z) Bánffy Zeneszínház előadása

“Az Álom valóság?! Az álom valóság is lehet? Ma az álom kap valóságos helyet.”Mesénk három örmény testvérlányról, és az ő hétköznapi életükről szól.
Ám mindeközben történik valami…, valami rendkívüli, a lányok bátorságuk, és vágyaik próbájának lesznek kitéve.Váratlan kalandokkal tarkított utazásukat ábrándos zenéjük kíséri.De vajon sikerül megmenteniük Gigoszt, álmuk megtestesítőjét?Ebben a különleges, nem mindennapi mesében kiderül, ahol a gyermekek nemcsak szemtanúi, részesei is lesznek a mesének.