Mi marad a színházból ha a jól bejáratott megszokott normákat leválasztjuk róla? Ha a színpad és a nézőtér összemosódik, a szerző eltűnik, a színész pedig a nagybetűs Közönség helyett a jelenlévő egyénekkel kezd el kommunikálni színházi rendszerekről, manipulációról? Úgy tartják, hogy halálunk pillanatában 21 grammal csökken a testtömegünk, egyes feltételezések szerint ez a 21 gramm a lelkünk súlya. Hogyan lehet a kalsszikus drámák 21 grammját összefoglalni pár perces jelentekben? A Füst, avagy a színház elfoglalása ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket jár körül. Műélvezés helyett közös gondolkodást és közös jelenlevést kínál a nézőknek és a játszóknak egyaránt.

Az előadás a Bethlen Gábor Alap (BGA) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósul meg.
Az előadás a Figura Stúdió Színház és a budapesti Artus Kortárs Művészeti Stúdió koprodukciója.

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője napjainkban kétségkívül Bereményi Géza.Könyvei, forgatókönyvei mellett számos jelentős drámát is írt a Halmitól egészen az Apacsokig. Cseh Tamással közös lemezei egészen különös korlenyomatok lettek. Maradandó hétköznapi érzésekkel teli történetek, számos drámai fordulattal. Minden lemez egy dráma, egy vagy két szereplős változat. Akár monodrámák is lehetnének egy egyszemélyes előadásban. Most az 1981-es Jóslat kerül bemutatásra, egy kísérlet zene nélkül. Tiszta hamisítatlan Bereményi szöveg, Bereményi városában és egykori színházában mindenképp izgalmas találkozás lehet a Magyar Dráma Napján 2o17-ben is.

Mi lehet a közös egy polgármesterben, egy rendőrben, egy henteslányban, egy sztárriporterben, egy csalóban, egy postáslányban, és egy fodrászban? Természetesen a foci. A játék, amit Felsőlápmezőn igencsak komolyan vesznek, így nem csoda, ha az egész település megzavarodik, amikor az Alsólápmezővel vívott rangadón Messzi Lajos helyi szupersztár rájön, hogy a menyasszonya az edzővel kavar, és meccs közben le is lép vele. Ám a véres tömegverekedés csak a kezdet. Messzi nélkül nincs csapat, de ő bezárkózik és sír; edző nélkül nincs meccs, ellenben kéznél van a rendőr, másodállásban szertáros, aki kihajtja a szuszt is Dajerből, és a finomabb bánásmódhoz szokott játékosokból. Tündi, a postáslány, nagy magányában az elkeseredés medrébe hajszolja magát, ám azt nem is sejti, hogy a községben minden hímnemű egyén egyetlen hívó szavára ugrana. Maca, az edző lelépésével munkanélkülivé vált henteslány gyúró lesz, viszont hiányzik neki az aprítás, és a vér. És mindennek a tetejében megjelenik Kenő Pál, a szövetségi ellenőr, akinek egy negatív kritikája elég lenne ahhoz, hogy megfossza a települést a támogatásoktól. És ne feledkezzünk meg Sztárpiról, a Bulvi Tv riporteréről, aki kezdetben fintorog a „porfészekben”, aztán jó sztorit szimatol, de végül úgy elkábítja Felsőlápmező, és egy hölgy illata, hogy előbb leszáll a magas lóról, majd mennybe megy.
Szereplők:
FUT BALÁZS, polgármester, klubelnök MAGYAR ATTILA
FÜTTYÖS DODÓ, szertáros, mindenes, rendőr, Maca apja BARABÁS KISS ZOLTÁN
KENŐ PÁL, szövetségi ellenőr, csaló HÁDA JÁNOS/PETŐCZ ANDRÁS
SZTÁRPI, bulvárriporter, álruhás futballsztár BARONITS GÁBOR
BÖLLÉR MACA, henteslány, később gyúró FEJES SZANDRA
SZITTYÓ, pályamunkás, közmunkás FECSKE DÁVID
SZIVACS, szenilis pályamunkás, Szittyó apja MAKRAI PÁL
TÜNDI, postáslány, az önérzetes mindenki babája ESZLÁRI JUDIT
DAJER, cserejátékos, fodrász BENE ZOLTÁN
BETLI, a kancsal cserekapus, órás PAPP CSABA

Ebben a sokak által ridegnek és önzőnek bélyegzett világban a múltunk, elődeink története egyre inkább másodlagossá válik. Pedig sem a jelenünkről, sem a jövőnkről nem tudunk addig teljes bizonyosságal számot adni, míg a múltunkat meg nem értjük. Hisz, ahogyan azt a darab egyik főszereplője is kijelenti, „vannak igazságok, amiket csak úgy lehet felfedni, ha maga jár utána az ember." 

A libanoni származású, Kanadában élő és francia nyelven alkotó író, Wajdi Mouawad Futótűz című drámája Romániában elsőként a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban kerül bemutatásra. A Futótűz egy elveszett, nehezen visszaszerezhető, titokzatos és homályos múlt mozaik-szerűen felépített története. Annak a szerteágazó, beavatás-szerű útnak a története, melyen az ikerpár Jeanne és Simon indul el, hogy felderítsék és megérthessék végre anyjuk múltját, aki halála előtt öt évig némán hallgatott.

A darab alapján készült filmet 2011-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra is jelölték.

A generációs szakadék korunkban tán nagyobb, mint korábban bármikor. Nemcsak a több generációs együttélés háttérbe szorulása, hanem a nagyszülők és az unokák által megismert világ különbözősége miatt is.

A tehetséges fiatal dramaturg, Gimesi Dóra átiratában egy kislány fogadást köt a barátjával, hogy keressen magának egy nagypapát. Gabi elmegy az idősek otthonába, és megkéri az első útjába akadó öreget, hogy legyen a nagypapája. Ezzel kezdetét veszi a világ elől elzárkózó, mogorva öregúr és a vagány Gabi barátsága. Gabi kitartásának és a közös kalandoknak köszönhetően végül igazi világbajnok nagypapa válik az öregből.

Az előadás célja, hogy megkönnyítse a nagyszülőktől külön élő gyermekeknek a szeretetteljes kapcsolat kialakítását, mesés formában ismerjék meg a másik oldal nehézségeit, félelmeit. A(z) Soltis Lajos Színház előadása

Hedda Gabler a drámairodalom női Hamletje. Sokan próbálták már megfejteni ennek az éles eszű, kivételes, a polgári szabályokkal szembeszegülő, különlegesen összetett nőalaknak a személyiségét, akit Henrik Ibsen teremtett 1890-ben. Hedda csalódása a választott férfiban nemcsak saját, de a környezetének sorsát is befolyásolja. A világ ellen felfegyverkezett „új nő” történetét Zsótér Sándor állítja színpadra.

1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén, amelynek keretében átadásra kerülnek a Szövetség szakmai díjai. Ugyancsak ezen az estén kerül sor az Imre Zoltán-díj átadására is.

Brecht talán legszemélyesebb darabja a Galilei élete. Mért? Mert Galilei a kíváncsiságot testesíti meg. „Tudnom kell” – mondja kicsit szégyenkezve, védekezőn, amikor éppen tönkreteszi a lánya boldogságát, és az inkvizíció tiltása ellenére újra kísérletezésbe fog, hogy bebizonyítsa: a Föld forog a Nap körül. Személyes a „tudnom kell” gyötrelmes, és örömteli szenvedélye, a kételkedés saját eredményeiben is, a kísérletezés kudarcokkal teli hétköznapi robotja, a saját és mások életével való hazardírozás, a kisebb-nagyobb csalások, ravaszkodások és megalkuvások, és az ezekkel való szembenézés fájdalmas és kellemetlen józansága. És személyes az élet adta örömök tisztelete, legyen az evés, ivás, jó könyv, szép vers, új gondolat, a humor, bölcs irónia és a keserű önirónia.
Zsótér Sándor 1998 óta rendez Brechtet. Lenyűgözi a szerző okossága, gyakorlatiassága, élet- és főleg emberismerete, szabadsága, költészete szemérmes érzelmessége, nyitottsága és kíméletlensége. Hogy a legkisebb szereplőnek is megvan a maga igazsága, hogy egyetlen mondatban is ott egy egész élet, hogy szinte minden mondat, vagyis minden cselekedet ellene szegül a másiknak. Hogy mindent megkérdőjelez. Hogy soha nem nyugszik. Magyarországon eddig a legtöbb Brecht-darabot Zsótér rendezte. Némelyiket többször is.

„A gardénia nemes és érzékeny dísznövény. Termesztése a trópusokon többezer éves hagyomány, de Európában is csaknem fél évezrede jelen van már. Ám trópusi származásának köszönhetően nevelése a mi éghajlatunkon nem egyszerű feladat. Bár jelentős odafigyeléssel nem lehetetlen.”Elżbieta Chowaniec a mai lengyel drámairodalom fontos alkotója, Gardénia című darabját pedig számos európai országban bemutatták már. A mű egy szelet közép-európai történelem: négy generációnak a huszadik századba és egymásba fonódó történetét kísérhetjük végig az 1930-as évektől napjainkig.Négy nő – négy élettörténet – egy kaptafa.Anyák és lányaik, akik semmi másra nem vágynak, csak a boldogságra. Tapasztalataik már csak történelmi körülményeik folytán is egészen mások, szokásaik, beidegződéseik, hol kísértetiesen hasonlóak, hol kérlelhetetlenül idegenek, a kommunikációs szakadék pedig olykor áthidalhatatlannak tűnik közöttük. Mégis összetartoznak, és úgy örökítik drámai sorsvonásaikat tovább és tovább, akár egy görög tragédiában – hiszen ők egy család. Család ellen pedig, tudjuk, nincsen orvosság. Vagy talán mégis van?

Négy gyönyörű nő. Négy generáció. Anyák és lányaik. A 30-as évektől napjainkig. Szubjektív történelem. Egy család története.
A mi történetünk.A Gardénia egy részleges családtörténet: négy generációnyi nő drámája ( Nő I, II, III és IV), közülük a legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, az ő lánya 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Mind a négy nő keresi a boldogsághoz vezető utat; miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét, összetett viszonyaikra is fény derül; anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között, ahogy elérünk a mába. Az írónő nagyon pontosan tárja elénk a generációk közötti kommunikáció nehézségeit, leszámol minden romantikus képzettel a nőkről; az egész darabot sajátos, metszően ironikus női humor ugyanakkor mélyről fakadó szeretet hatja át. Mindemellett bátran és éleslátóan boncolgatja a női alkoholizmus kérdését. Miként befolyásolják a női figurák viselkedését az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetik-e magukat mindenkori szociális körülményeiktől? Kitudják-e vonni magukat hősnőink a családi hagyományok-beidegződések kényszerei alól? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük majd a választ előadásunkban.