-
Csókos asszony
Pesten, a Józsefvárosban, a Nagytemplom utcában Katóka ünneplésére készül a háznép. Katóka, teljes nevén Pünkösdi Kató, ugyanis színinövendék, és éppen előadása volt a színházban, ahol a Csókos asszony című operett címszerepét játszotta. Nevelőapja, Kubanek Tóbiás hentesmester és a háznép Katóka és Dorozsmai Pista eljegyzését szervezi. Közben Báró Tarpataky, a híres mecénás érkezik a Nagytemplom utcába, mert látta Katókát a délutáni előadáson. A bárónak nagyon tetszett, és meghívja a lányt Bajza utcai palotájába. Katóka nem fogadja el a meghívást. Dorozsmai nem tudta visszaszerezni a zálogba adott jegygyűrűket, ezért elmenekül az eljegyzésről egy esti privát orfeumi fellépésre. Az eljegyzésre összegyűlt vendégek már csak a vőlegényt várják, de ő nincs sehol. Katóka teljesen összeomlik, és elrohan a Nagytemplom utcából... a Bajza utcába... -
Csókos asszony
Pesten, a Józsefvárosban, a Nagytemplom utcában Katóka ünneplésére készül a háznép. Katóka, teljes nevén Pünkösdi Kató, ugyanis színinövendék és éppen előadása volt a színházban, ahol a Csókos asszony című operett címszerepét játszotta. Nevelőapja, Kubanek Tóbiás hentesmester és a háznép Katóka és Dorozsmai Pista, eljegyzését szervezi.
Közben Báró Tarpataky, a híres mecénás érkezik a Nagytemplom utcába, mert látta Katókát a délutáni előadáson. A bárónak nagyon tetszett és meghívja a lányt Bajza utcai palotájába. Katóka nem fogadja el a meghívást.
Dorozsmai nem tudta visszaszerezni a zálogba adott jegygyűrűket, ezért elmenekül az eljegyzésről egy esti privát orfeumi fellépésre.
Az eljegyzésre összegyűlt vendégek már csak a vőlegényt várják, de ő nincs sehol. Katóka teljesen összeomlik és elrohan a Nagytemplom utcából a Bajza uccába! -
Csókos asszony
A Josephstadtban vidám az élet, szépek a nők, fergeteges a jazz, a virág úgy nő, mint másutt a dudva, és csodás az éjjel az omnibusz tetején ‒ és mégis van, aki a fény felé mászna.Egy orfeumi színésznő karrierkapaszkodásba kezd, egy hentes társboltot nyitna egy báróval, egy gyűrű sehogyse akar előkerülni, egy özvegy új férjet keres, egy vőlegény elalszik, egy főkomornyik pedig szívrohamközeli állapotba kerül.A Bajza utca sarkán egy kis palotában megszólal a szving. -
Csókos asszony
1920 körül járunk, egy világháború után megtépett országban, ahol a válság miatt sok a szegény, nehéz megélni, szinte lehetetlen a nyomorból kitörni. Másfelől nagyüzemben megy az élvhajhászás és az élni akarás, a boldogság utáni vágy tobzódik az operettekben, a zenés játékokban, a kabarékban.Ezt a vadregényes Pestet idézi meg a Csókos asszony története, melyben olyan ismert dalok csendülnek fel, mint: Éjjel az omnibusz tetején; Asszony, asszony, csókos asszony. Az örökzöld slágerek mellett rengeteg tánc, nevetés és egy remek történet várja a publikumot a Vörösmarty Színházban! -
Csomópont
A Bethlen Téri Színház művészi és műfaji megkötés nélkül biztosít lelkes, ambiciózus fiatalok számára lehetőséget színpadi bemutatkozásra az Ambíció sorozat keretében. Az előadás az általános közöny és diszkrimináció témáját dolgozza fel; mindennapi eseményeket mutat be provokatív, de annál inkább realista módon.A történet egy pályaudvaron játszódik, ahol egy teljes nap eseményeivel találkozhatunk. Az előadással a fiatal alkotók olyan maradandót kívánnak létrehozni, ami nemcsak a történet összetettsége miatt kelti fel a figyelmet, hanem a benne lévő problémák és szimbólumok miatt is. -
-
Csongor és Tünde
A magyar drámairodalom egyik klasszikus remekművét, a boldogságkeresés meséjét állítja színpadra Balázs Zoltán. A Maladype Színház művészeti vezetőjének rendezői koncepciója, a Csongor és Tünde egymás mellett futó hétköznapi, szimbolikus és mágikus történetszálait DNS-spirálként tekeri egymásba. A Vörösmarty Mihály szövegében egymásra vetülő gondolati síkok és komplex-tükröződések adta lehetőségeket kibontva, az összművészeti puzzle szervesen egymásra épülő elemei a szöveg, a látvány, a pontosan megtervezett mozdulatok és az (opera)zene. Az előadás kerüli a témában szunnyadó didaktikus megközelítést és rávilágít arra, hogy a kettő (az Én és a Másik) egymás nélkül nem létezhet; egymást feltételezi és kiegészíti... animus és anima. Az egymásba átolvadó Nő és a Férfi „személyiség-modell” redukált és integrált kettőssége, a játszók és a közönség által megteremtett “imaginárius térben”, találhatnak egymásra... -
Csongor és Tünde
Csongor öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirígy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett.
A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirígy).
A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli.
Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve. -
Csongor és Tünde
Mi teszi boldoggá az embert, hogyan találjuk meg azt, ami boldogít? Erre kérdez rá Vörösmarty klasszikusa. Miközben Csongor erre keresi a választ, egyre kiábrándultabbá válik. A materiális valóság megismerése a továbbkeresésre készteti, a felkínált választási lehetőségek állandó döntéshelyzetben tartják a főhőst. A többdimenziós tündérmese az előadás letisztult formanyelvén keresztül világít rá mindennapjainkra. -
Csongor és Tünde
Mi teszi boldoggá az embert, hogyan találjuk meg azt, ami boldogít? Erre kérdez rá Vörösmarty klasszikusa. Miközben Csongor erre keresi a választ, egyre kiábrándultabbá válik. A materiális valóság megismerése a továbbkeresésre készteti, a felkínált választási lehetőségek állandó döntéshelyzetben tartják a főhőst. A többdimenziós tündérmese az előadás letisztult formanyelvén keresztül világít rá mindennapjainkra. -
Csongor és Tünde
Utak, választások újra, meg újra… állandó a döntéshelyzet a szerelmes Csongornak kiszabott úton. Mindig az eszményi nőt keresve, általa választva a helyes utat, mert Tünde szemében ismeri fel saját magát. A Csongor és Tünde bemutatásával az Újszínház egy számára teljesen új és rendkívül fontos kísérletet vállal, mellyel egy igényes, látványos, interaktív beavató színházi előadás létrehozásán túl, több generáció együttes megszólítására törekszik. -
Csongor és Tünde
Vörösmarty klasszikusa rendhagyó módon a felső tagozatos korosztálynak ajánlott. A produkció megpróbál új távlatot nyitni az iskolai órákon sokszor nehézkesen feldolgozható műre, s arra törekszik, hogy a kamaszok számára igazi csemege legyen. Ez a mű csupa kontraszt, csupa ellentmondás, ám a benne szereplő élethelyzetek ismerős érzéseket ébresztenek a fiatalokban: boldogságról, vágyakról, szerelemről, és magáról az emberi lét értelméről.
