-
Budapest fölött az ég
Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző
acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi
road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva. -
Budapest Klezmer Band
A Budapest Klezmer Band 1990 óta szórakoztatja közönségét lendületes és humorral átszőtt színpadi fellépéseivel. Virtuóz módon ötvözi a Kárpát-medence különféle zenei irányzatait. A zenekar tagjai hangszereik igazi mesterei, akik a műfaji határokon átívelően újrafogalmazzák a klezmer zenét.Kinek ajánljuk a klezmert? Mindenkinek, aki vidámságra, lenyűgöző dallamvilágra, és érzelemgazdag zenei motívumokra vágyik. A zenekar által képviselt sokrétű, jellegzetesen Kárpát-medencei hangulatú klezmer igényes zenei világa hatalmas siker az európai és tengerentúli közönségnél egyaránt. A sajátos zenei kompozíciókban a hagyományos jiddis motívumok kiegészülnek cigányzenéből átvett és népzenei elemekkel, amit egy csepp modernitással fűszereznek.A Budapest Klezmer Band megalakulása óta folyamatosan koncertezik Magyarországon és rendszeresen visszatérő vendége a külföldi zenei fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Európát többször is körbejárták, a tengerentúli országokban és Izraelben is élvezettel hallgatják humorral fűszerezett zenéjüket.Bármely közönséget elszórakoztatnak földrajzi és műfaji határok nélkül: színházi előadások, könnyűzenei fesztiválok vagy komolyzenei koncertek kedvelőit egyaránt ámulatba ejtik.Egyik legkülönlegesebb produkciójuk, a klezmer és a klasszikus zenét ötvöző „Klezmer Szvit” neves hazai és külföldi kamarazenekarok részvételével is megszólal nemzetközi turnékon.A Budapest Klezmer Band 2000 óta 10 különböző rangos állami és szakmai elismerést és díjat kapott. A „magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítésért” Kossuth díjjal – a legrangosabb állami kulturális díjjal – is kitüntetett Jávori Ferenc és zenekara az eltelt 25 év alatt jelentős ismertségre és lelkes rajongótáborra tett szert.2015-ben elnyerték -
-
Budapesti Vonósok
„A Budapesti Vonósok a kamarazenekarok Rolls-Royce-a.”- így említi a zenekart a Los Angeles Times. Az együttes folyamatosan törekszik új ötletekkel és koncepcióval a közönség és a generációk széles körét megnyerni, valamint fiatal, tehetséges előadókat és zeneszerzőket felkarolni.
A kamarazenekar elismert résztvevője a magyar és a nemzetközi zenei életnek. Művészeti vezetője Botvay Károly csellóművész, koncertmestere 2012 óta Pilz János.” -
Bűn és bűnhődés
Závada Pál a Vörösmarty Színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből. Ez a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát. Mi az elvetemültség mértékegysége? Meddig lehet a húrt feszíteni, tettre készségünket tesztelni? „Bűn és bűnhődés” jó kis erkölcsi tan-történetnek indul, de közben kiakad a mérleg nyelve, és már nem is annyira tanulságos, mint inkább zavarba ejtően konkrét lesz, húsbavágó dilemmákkal: micsoda törvény az, hogy egy ember meggyilkolása kirívó bűncselekmény, de a háborúba terelt katonák gyilkosságszériái a jó állampolgár ismérvei? Ebbe a gondolati örvénybe ragad minket magával Raszkolnyikov örökérvényű története. -
Bűn és Bűnhődés
Oroszország egyik legjelentősebb és legnagyobb hagyománnyal rendelkező színházának, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színháznak monumentális, sodró erejű előadása Dosztojevszkij kultikus regénye alapján. A lét alapkérdéseit feszegető, több szálon futó és polifonikus hangzású színpadi mű a kiváló orosz író regényének kortárs értelmezését adja, amelynek középpontjában a hit elvesztése és az emberi lélek megváltásának lehetősége áll. Vidnyánszky Attila, a rendező szerint az előadás "Az európai civilizáció alapproblémáira kérdez rá, elsősorban a lelkiismeret szabadsága és a hit vonatkozásában. A világ egy jelentős része ateistává, vált, de ettől mégsem lett boldogabb. Dosztojevszkij zseniális és profetikus regénye talán aktuálisabb, mint valaha”.A nagy múltú orosz színház vezető színészeit felvonultató társulat segítségével olyan kortárs misztériumjáték született, melyben a zene, a látvány és a szöveg expresszív egységet alkotva képviseli az eredeti mű teljességét, sokszínűségét, ugyanakkor azonban újragondolja számos kulcsfigura szerepét. A produkció a 10. Alekszandrinszkij Nemzetközi Fesztivál nyitóelőadása volt és az oroszországi színházi élet 2016/2017-es évadának egyik kiemelkedő alkotása. -
Bunbury (avagy szilárdnak kell lenni)
Vajon építhetünk-e egy életet hazugságra? Természetesen annak összes következményével együtt.Oscar Wilde mára klasszikus komédiájának főhőse ezt teszi. Kitalált világban lubickol, egészen addig, amíg rájön, hogy amit legfőbb élethazugságának hitt, az nem más, mint maga a valóság. Hazudj igazat! - mondja a szerző. Amellett azt is állítja, hogy Szilárdnak kell lenni! Különösen, ha Szilárd néven öltött testet az a hazugság, amivel meg kívántuk téveszteni a környezetünket. Vagy önmagunkat?Az angol drámairodalom Shakespeare után legsikeresebb szerzőjének legtöbbször játszott komédiáját szellemessége, vitriolos stílusa, humora és bátor, molnár-ferences aforizmái vitték világsikerre. Ezúttal a Karinthy Színház tisztelt nézői lehetnek részesei a „bunbury”- zésnek. Csak bírják szusszal! -
Bűntény a kecskeszigeten
„És mi a bűn, ha nem a lélek eszköze, amelynek révén a szerelmet kielégíti és legyőzi.”- Ezt vallja Betti drámájának férfi főhőse, aki körül három magányos, szeretetre vágyó, a maga egyéni módján ízig-vérig Nő kering és vergődik végzetes pókhálójában, mert végre az ösztöneik és kimondhatatlan fájdalmaikból fakadó érzelmeik szerint cselekszenek… Meddig terjed a bűn? Mi és milyen mélységben adhat feloldozást? Feloldható-e, megfejthető-e a szerelemre és egymásra áhítozó férfi és nő örök harca? A kietlen olasz szigeten élő, egy családot alkotó nők végül meghozzák a döntést a férfi felett és önmaguk felett… -
Burundanga, avagy a maszk, a baszk meg a cucc
Két egyetemista lány, egy informatikus, egy baszk, egy nem várt terhesség, egy elfeledett nagytőkés nagybácsi, némi elrontott szardellaszósz és egy nemzetközi terrorszervezet. Valaki igazságszérumot itat barátjával, csakhogy az igazságra már nincs felkészülve.
Jordi Garcelan kortárs katalán drámaíró és műfordító színművei valós időben, egyetlen helyszínen játszódnak, lehengerlő humorral, miközben alig észrevehetően társadalmi kérdéseket kínálnak megvitatásra. Legismertebb drámája, a többszörösen díjazott A Grönholm-módszer – nemzetközi sikere mellett – az elmúlt években több hazai magyar és román nyelvű színház repertoárjában is feltűnt.
“Nem tudtam róla, és kész. Honnan kellett volna tudnom, ha egyszer nem mondta? Manel egy irodában dolgozik, számítógépeket javít, az anyja egy asszonykórusban énekel, ő szombatonként teremfocizik, szerinted ilyen egy terrorista élete?” -
Búzamese – Boglya és Palkó
Boglya, a cserfes fiatalasszony és Palkó, a falu lustája egy marék búzából próbálnak kenyeret sütni, ami nem is olyan egyszerű, mint ahogy gondolták. Kalandozunk a szántóföldre, elmegyünk a malomba és beülünk a kemencébe. Segítetek kenyeret sütni.
A társulat a magyar folklórhagyományból merítve, de önálló ötletekkel, történetekkel saját műfajt teremtve úgynevezett folklórszínházi produkciókat hozott létre. Az előadásokban egyforma arányban jelenik meg a zene, tánc és mese, melynek különlegessége, hogy közben maguk a nézők is részesei a lehetnek egy-egy jelenetnek.„Díszes társulatunk leány és legény tagjai vidám muzsikával, mulatságos történetekkel szórakoztatják a kedves közönséget, akik a sok jóból ki nem maradhatnak, mert ők maguk is szereplők lesznek, hogy velünk együtt vigadjanak!”3-10 éves korigAz előadás időtartama 55’ perc, utána kézműves foglalkozás várja a gyerekeket. -
C'est la vie
Gregg Opelka C’est la vie… (…Ilyen az élet) című darabjának főszereplője két bárénekesnő, műfaja „zenés parfé életre-halálra”. A Békéscsabai Jókai Színházban készülő stúdiószínházi bemutató különlegességeiről, szerepről és személyes érintettségről, valamint visszatéréséről Vidovenyecz Edinával beszélgettünk. -
C'est la vie
Az ötvenes évek Párizsában járunk. Egy jobb napokat megélt orfeumban két külvárosi sanzonett lázad a nagy rivális, Edith Piaf ellen. Vágyuk, hogy Piaf dalainak éneklése helyett, végre saját műsorukat adhassák elő a párizsi közönségnek. Hűséges, ám ritkán józan zongorakísérőjük már meg is komponálta számukra az igencsak testhez álló, pikáns dalokat. Egy este, a tulajdonost egy jól megszervezett akcióval eltávolítják a kabaréból és kezdetét veszi az örömzenélés.A darab ősbemutatója 2002-ben volt Chicagoban. -
Cabaret
1930-at írunk, szilveszter estéje van. Clifford Bradshaw, a fiatal amerikai író Berlinbe érkezik, hogy témát és ihletet találjon új regényéhez. Alig száll le a vonatról, máris összefut egy elbűvölő angol lánnyal, Sallyvel, aki a híres-hírhedt Kit-Kat Klub énekesnője. Sallynek nem lehet ellenállni: másnap összeköltöznek, és Cliffet beszippantja a világváros éjszakai élete, a kabarék szabad és szemtelen levegője. A szabadság azonban nem tart sokáig, a fasizálódó országban már a legutolsó lebujba is betör az agresszió, a „berlini buli” pedig hirtelen véget ér. Cliffnek és Sallynek döntenie kell, hogy szemet hunyva elfogadják-e az új világrendet, vagy elmenekülnek, amilyen messzire csak tudnak. A nagysikerű Broadway-musical történetének alapját Christopher Isherwood Isten veled, Berlin című novellafüzére szolgáltatja, mely az író Berlinben töltött éveinek élményanyagából ihletődött. Az 1966-os bemutatót követően a Cabaret-t Bob Fosse Oscar-díjas filmfeldolgozása tette világszerte ismertté, és a számos slágert felsorakoztató musical azóta folyamatosan műsoron van a világ színpadain.
