Ég és föld között itt áll a Padlás! De nem akármilyen padlás ez, hanem olyan, ahol varázslatos dolgok történnek.Különleges lények segítségével megtudhatjuk, hogy kinek tiszta a lelke igazán.Kiderül az is, hogy mindenkinek szüksége van valami varázsszerre, ami nem más, mint a szeretet, a barátság, az összetartozás . Még egy fontos titokra fény derül! Arra, hogy sosem vagyunk egyedül, mert akit nem felejtünk el, az örökké él egy távoli bolygón, ami lehet, hogy nincs is olyan "távol", hisz ott van a szívünkben.És még az kiderül......, de ezt már nem áruljuk el. Elolvashatjuk majd a Varázskönyvben, amit gyermekek és felnőttek egyaránt lapozgathatnak, csodálatos dallamok kíséretével!

„A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Szóval ezen a helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek.”
Molnár FerencMolnár nemzetközileg is elismert regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, és minden formájában sikert aratott. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót és Grecsó Krisztiánt. A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutatóra Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban került sor 2016-ban Marton László rendezésében, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A zenei felvételből nagysikerű CD-t készítettek. A darabot azóta is telt házzal játsszák, valamint több vidéki színház is műsorára tűzte.A klasszikus mű erejét, közvetlenségét növeli a mai nyelvezet, a modern zenei világ. A rockkoncertek, futballrangadók eksztázisához mérhető hangulat olyan érzéseket, fogalmakat tesz átélhetővé, kézzelfoghatóvá, mint összetartozás, árulás, áldozathozatal, győzelem, vereség.Ellenállhatatlanul sodor a történet, a lüktető, fülbemászó zene, a ritmusra fegyelmezetten, egyszerre mozduló, egymásnak feszülő, elszánt fiúk csapata. Óriási a tét, a nézőtér szinte felrobban, és egy pillanatra mindenki olyan komolyan veheti az élet fontos dolgait, mint ahogyan csakis gyermekként tette.A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva.

~ zenés játék ~ a veszprémi Pannon Várszínház előadásaMolnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, a megalkuvás és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink.A Vígszínházban a novemberi ősbemutató után az első vidéki bemutató lehetőségét kapa meg a szerzőktől a Pannon Várszínház.
A klasszikus alapmű ezúttal nem gyerekek, hanem ifjú emberek konfliktusaként szólal meg.
A drámai helyzetek így még keményebbek, melyeket tovább fokoznak a mai hangzású zenék és dalszövegek.
Az előadásban döntő szerepet játszik a tárgyi világ akusztikus megszólaltatása, a színészek zenei-ritmikai kreativitása.
A darab igazi csemege a fiatal társulat számára és színészeik mellé meghallgatáson kiválasztott fiatalok társultak – a siker pedig óriási, ezt Önöknek is látni kell...

Zenés játék két részben Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán. A színpadi változat kialakításában részt vett Márton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva.Grund, gittegylet, einstand – ki ne ismerné ezeket a fogalmakat? Ki ne tudná, ki az a NEMECSEK ERNŐ – így, csupa nagybetűvel! Molnár Ferenc szívbemarkoló regényéből Grecsó Krisztián készített új színpadi változatot, a dalok a Dés−Geszti szerzőpáros remekművei. A Pál utcai fiúk a sajátunk, egy olyan érzékeny történet, melynek zenés változata tartalmas kikapcsolódást ígér az egész családnak, hiszen a fiatalokat és a felnőtteket is egyaránt megszólítja és magával ragadja.

Molnár Ferenc nemcsak hazánkban, de külföldön is nagyon népszerű remekművét elsőként 1907-ben a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóirat közölte folytatásonként. A gittegylet, az einstand vagy a grund szavak ugyanúgy fogalommá váltak, mint a karakteres emberi viselkedési formákat hordozó főhősök. Számos színpadi feldolgozás született a regényből, a győri adaptációt Kszel Attila készítette.

„A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.” /Fésűs Éva/ A palacsinta a desszertek királya, a királyok desszertje, nem csoda hát, ha mindenki szereti. Legyen az sós vagy édes, csak jó sok legyen belőle! Legalább hetvenhét! A palacsinta a nagyevő Tóbiás király kedvence, aki a fiát, Éliás királyfit is annak a lánynak szánja, aki úgy tud megsütni hetvenhét palacsintát, hogy se nem szakad, se nem ragad. Vajon kinek áll érdekében meghiúsítani a palacsintasütő versenyt? Hogyan és miért? Minderre fény derül A palacsintás király című zenés mesejátékban. Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

Időszámításunk szerint 814-ben járunk; egy olyan korban, ahol a nőknek csak egy sorsuk lehet: dolgozni, sok-sok gyereket szülni és fiatalon meghalni. De Johannának, az Ingelheim városában született fiatal nőnek mást diktál a hite. Férfinak adja ki magát és Johannes testvérként beáll a fuldai bencés rendbe, ám inkognitója hamarosan veszélybe kerül, ezért kénytelen Rómába menekülni. Miközben egyre magasabbra jut az egyházi hierarchiában, újra és újra szembesül a kérdéssel, hogy kinek adja a szívét: istennek vagy annak a férfinak, akit szeret. A döntés azonban kikerül a kezéből, mikor I. Sergius pápa meghal, és őt nevezik ki utódának…Van-e joga egy tehetséges nőnek karriert csinálni a IX. vagy XXI. században? Van-e lényegi különbség a nők IX. és XXI. századi megítélése között?

A Radnóti Színházban tíz évig sikerrel játszott A kripli szerzőjének, Martin McDonagh-nak Olivier-díjas színdarabja egy meg nem nevezett rendőrállamban játszódik. Katuriant, az írót többszörös gyerekgyilkosság vádjával hallgatja ki Tupolski és Ariel – a jó és a rossz zsaru –, ugyanis bizarr, horrorisztikus témájú novellái gyanúsan sok esetben válnak valósággá a városban. A kihallgatás során fény derül Katurian és szellemileg visszamaradott fivére, Michal zaklatott gyerekkorára, és ahogy halad előre a történet, a nyomozók valódi arcát, múltját, motivációit is megismerjük.A párnaember egy megrázó történet a művészetről és annak vélt vagy valós hatásáról; a tükörről, amit elénk tart. Látjuk-e magunkat ebben a tükörben akkor is, ha szörnyetegnek mutat? Képesek vagyunk-e belenézni ebbe a tükörbe? Vagy eltartjuk magunktól és nem akarunk szembesülni azzal, amit ott látunk? Mi a valóság? Mi a fikció? Egy történet a szeretetről és annak hiányáról. A körülöttünk lévő bizonytalanságról és a bennünk lévő bizonytalanságról, ami miatt történetekbe kapaszkodunk. Szép és kegyetlen történetekbe. Ez lehet egy egyszerű novelláskötet, de lehet a Biblia is…

„Utolsó lépés a szakadék széle után…”A Club Színház premier előadása!"Clint Eastwood megmondta, hogy mi egy gyáva generáció vagyunk, de mi nem hittük el. Szerintünk vagyunk olyan kemények, mint ő. Na meg egyáltalán nem vagyunk egy generáció, hanem csupa individuum. Ez meg szegregáció. Aztán persze mindennek vége lett, ő a stáblista mögé bújt, mi meg próbáltunk tisztességgel elpatkolni. De nem sikerült. Nem hogy tisztességben, de még a másik sem. Szóval itt vagyunk, és előadunk egy darabot valami másról." Szinvai Dániel

Zenés globalizmus–kritika a színpadon. Bogár László sztárközgazdász és Dörner György színigazgató a Hungaro Együttessel együtt lép fel. A zenekar zenélni fog, a direktor rögtönözni felhasználva az együttes által kiadott Vakelit című kötetet. Bogár László prózát mond, vélhetően a háttérhatalmak titkos működéséről és a „globalogazdi” szerepéről. A közönség megismerheti a zenés pénzügyi G–dúrt, melynek a G–pontja valójában Globális Gazdaságot jelent.