Adott egy nő.
Adott egy férfi.
Van gyerek - szám szerint hét.
Adott egy hotelszoba.
Adott a házasság köteléke is.
Csak épp nem egymással.
Szeretni azt, aki igazán soha nem lehet a mienk, 
mert családja van , és adott esetben a családját 
választja saját boldogsága helyett.
- Mi marad? Lopott percek, órák?
Egy ellopott februári hétvége.
Minden évben, csak ennyi se több.
Adott tehát két ember, aki az idők során, szőröstül- bőröstül megismeri egymás rezdüléseit, életét,
- Kit csalnak meg? A feleségüket? A férjüket? A gyerekeiket?
- Saját magukat!
Egy abszurd szerelem, gyönyörű története
- Lehet nevetni?
- Igen!
- Lehet sírni?
- Igen! Hol mindkettőt egyszerre! 

Janza Kata és Szabó P. Szilveszter Doris és George életét tárja elénk.

Romantikus vígjáték - a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat előadása Doris, aki boldog házasságban élő asszony a kaliforniai Oaklandből és George, aki nős könyvelő New Jerseyből véletlenül összefut egy kaliforniai tengerparti fogadóban. Doris egy vallási közösség miatt, George pedig egy üzleti partnerével való találkozás okán érkezik a városba. Másnap reggel arra ébrednek, hogy egymás karjaiban töltötték az éjt, és kettejük között különös szerelmi kapcsolat veszi kezdetét, amely minden évben egy közösen eltöltött hétvégében ismétlődik meg. De vajon meddig tarthat ez a titkos románc?

„Az emberek néha jók. Mert gátlásaik vannak, hogy rosszat cselekedjenek. Ez a legtöbb, amire az ember képes.” Egy asszony története a huszadik századból. A nincstelen szolgálólányból lett méltóságos asszony élete. Egy szállodai szoba. Emlékeke, érzések, visszaemlékezések, megértések, elhallgatások, örömök és fájdalmak. Róma, ahol a műveltség még nyomokban fellelhető. Egy író a fényképeken. Egy férj, aki elindult a semmibe. Egy fiatal dzsesszdobos, aki nappal alszik. A kávé illata. A magány. Az öregedés. Az elmúlás. Az élet.  „Ne vigasztalj, tudom én a leckét! Megtanultam, hogy idejében kell elmenni.” Márai Sándor gyönyörű nyelvezetű írásának színpadi adaptációja. Találkozás egy csodálatos színésznővel.„Ez az az arc, amire emlékezni fogsz halálod óráján is!”

A Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodráma a szerző, Visky András családjának tragikus sorsát mutatja be. Édesapja Magyar országon képzett református lelkész, aki fiatal feleségével a második világháború után Magyarországról „átszökik” Erdélybe, hogy a nyáját szolgálja. Az 1956-os ideológiai tisztogatás következményeként 22 év börtönre ítélte őt a román kommunista diktatúra. Nem sokkal később feleségét, Júliát hét gyermekével kitelepítik a Duna-delta gulágjába. Azt sem tudja, hogy férje él-e még. Júlia az emberpróbáló helyzetben is a szerelemről és a hűségről ad tanúbizonyságot. Hűséges marad Istenhez, férjéhez és a magyarsághoz.
„Amikor Ráckevei Anna Júlia-alakítását láttam Pesten, arra gondoltam, hogy a sokféle Júlia után, akiket a világ különböző színpadain láthattam, most valóban az idő túloldaláról visszaszóló Júliával találkozhattam. Lélek-finom anyagú Szabó K. István rendezése, fényből, zenéből, tehát a lélek anyagaiból van összerakva.”

Olykor, s talán épp a legnehezebb időkben, érdemes leásni az alapokig, meg kell nézni, hogy mi rejtőzik az emberben. Strindberg Júlia kisasszony című darabja erre az alászállásra kalandos és torokszorító alkalmat kínál: két nő és egy férfi szerelmi háromszög-drámája látomásszerű erővel vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját.

Júlia, a gróf fiatal lánya viszonyt kezd a szolgával, Jean-nal. Vadul flörtöl vele, közben provokálja és szidja a férfit, tolakodóan viselkedik vele, míg Jean tétovázva megadja magát. Rafinált játék kezdődik kettejük között a szerelemért és a hatalomért – és az új nap reggelének fényében a szerepek felcserélődnek: Jean a helyzet ura, Julie pedig a megszégyenült.A Julie kisasszony megjelenésének idején provokáló kamaradarabnak számított, témájában a nemek közötti viszonyokra koncentrált, de egyben bemutatást engedett a társadalmi osztályok közötti ellentétekbe is, látva a szenvedélyes harcot a nemes bárókisasszony és az apja szolgája között. Napjainkban  ez Strindberg leggyakrabban játszott darabja. A Szerbiából kifejezetten erre a darabra hozzánk érkezett rendező, Nemanje Petronje színházunk számára áthelyezi az 1888-ban írt művet mai, modern világunkba, a mű szövegét, illetve a cselekmény magját azonban meghagyta.

A Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodráma a szerző, Visky András családjának tragikus sorsát mutatja be. Édesapja Magyarországon képzett református lelkész, aki fiatal feleségével a második világháború után Magyarországról „átszökik” Erdélybe, hogy a nyáját szolgálja. Az 1956-os ideológiai tisztogatás következményeként 22 év börtönre ítélte őt a román kommunista diktatúra. Nem sokkal később feleségét, Júliát hét gyermekével kitelepítik a Duna-delta Gulágjába. Azt sem tudja, hogy férje él-e még. Júlia az emberpróbáló helyzetben is a szerelemről és a hűségről ad tanúbizonyságot. Hűséges marad Istenhez, férjéhez és a magyarsághoz.„Amikor Ráckevei Anna Júlia-alakítását láttam Pesten, arra gondoltam, hogy a sokféle Júlia után, akiket a világ különböző színpadain láthattam, most valóban az idő túloldaláról visszaszóló Júliával találkozhattam. Lélek-finom anyagú Szabó K. István rendezése, fényből, zenéből, tehát a lélek anyagaiból van összerakva.”Visky András

A Julie kisasszony egyike a világirodalom leghíresebb drámáinak, többek között arról híres, hogy azok is ismerik, akik sosem látták, nem is olvasták, csak a leglényegesebbet tudják róla, azt, hogy kevés dráma akad a világirodalomban, amiből ekkora balhé kerekedett volna. A Figaro házasságáról szokás azt tartani, hogy egyenes utat jelentett a Bastille lerombolása, a francia forradalom előjátéka felé, ami nem biztos, hogy igaz, de tagadhatatlanul szépen hangzik. A Julie kisasszonyban ezzel szemben nem a köztereken, hanem legintimebb csatatereinken, az ágyunkban és a zsebünkben folyik a harc – gazdag és szegény, úrnő és szolga, férfi és nő között – borítékolható végeredménnyel, amely nem más, mint a mindkét fél számára megalázó vereségként értékelhető döntetlen.
Drámaelméleti tudósok, irodalmárok, kritikusok, valamint a legnagyobb szaktekintélyek, azaz a nézők egyetértenek abban, hogy a Julie kisasszonyban a szinopszisa a legjobb, az alapötlet kidolgozsa bizony már hagy maga után kivánnivalókat. Színházunk saját változata ezt a csorbát igyekszik kiköszörülni: megtartja az alapötletet, de nem tud és nem is akar eltekinteni mindazoktól az eredményektől, amelyeket a XX. század hozott a szexualitás és a lázadás terén – melyeknek hála annyival zaklatottabb és boldogtalanabb lett az életünk. Az előadás hossza: 85 perc egyben

A Jutalomjáték a létformák drámája. Főhőse a felelőtlenség játékosa. Tehetségét és családját kockáztatta az azonnali örömért. A környezetében is tapsra vágyott Scott Templeton s így vesztette el a feleségét s ébresztett haragot s tán bosszút a fiában. Ez a Jutalomjáték, meglehet az utolsó: egy halálosan beteg ember vicceit beárnyékolja a szörnyű betegség. A vígjáték azonban a fordulatok műfaja s az izgalmakban bővelkedő komédia könnyes mosollyal békíti össze a családot.

A KET egyedülálló előadássorozatot indított, amelyben a társulat táncművészei a szóló műfajában merítkeznek meg többek között olyan koreográfusokkal közösen, mint Hód Adrienn, Réti Anna, Halász Gábor és Kun Attila. A szóló műfajának köszönhetően a táncos színpadi jelenlétében és a próbafolyamat alatt a koreográfus felkínálta ötletekre adott válaszaiban rajzolódik meg az előadó személyisége, így válhat két alkotó entitás közös munkája egy-egy karcolattá, arcképpé. A sorozat eddig elkészült darabjai olyan egységgé forrnak össze ebben az előadásban, amely a mai magyar kortárs tánc esszenciáját mutatja be. Lépcső
A lépcső az élet színtere. Váratlan és nagyon is várt fordulókkal ajándékozza meg az embert. A mozgó ember bizonytalan, a lépcső biztos. Az ember gondolatai, vágyai is ilyen lépcsőjárók. A szárnyaktól rég megváltak. Hol a padlástérbe kaptatnak, hol le az alagsorba.Uraim
„Több síkon kezdtünk el dolgozni Gáborral. Érdekel az ő saját személyes múltbéli története és a jelenben lévő érzetei, a tánchoz való viszonya. A férfi nemhez kapcsolódó elvárások, sztereotip jellemzők, a férfi szerep, jelleg különböző élethelyzetekben és táncstílusokban való megjelenése foglalkoztat.”

Barabási Albert-László erdélyi származású, világhírű hálózatkutató 2018-ban megjelent, A képlet című könyve a siker természetét, annak törvényszerűségét vizsgálja. De meg lehet jósolni a sikert? Vagy léteznek eleve kudarcra ítélt kezdeményezések?Lehetséges-e egy alig párezres székelyföldi kisvárosban olyan teljesítményt felmutatni, melynek értékelése túlmutat eme település határain? Van remény?Egyáltalán: lefordíthatók-e Barabási törvényei a színházra? Az előadás sikere vajon tényleg annak közönségétől függ? A képlet szerint, mivel a színházban a teljesítmény nem mérhető, az előadók sorsa valóban a közönségen múlik.Ebben a tudományos-ismeretterjesztő kabaré-előadásban a színészek – az est Konferansziéját; K. Gedeont; a feleségét, B. Reginát; valamint a néha fel-felbukkanó Sikert; és elkerülhetetlenül önmagukat is játszva – keresik a siker törvényeit saját környezetükben, családi és munkahelyi viszonyaikban. Na meg persze a színházban. Az éppen akkor történő pillanatban.Mert egy pillanatig sem feledjük: színházban vagyunk. Mai színházban.Tehát az előadás nemcsak a lokális lehetőségekre reflektál, hanem a színházi előadás és a színészi identitás sokrétűségére is. És bármennyire is furcsa legyen: a kvantumfizika legfrissebb álláspontját igyekszik alkalmazni, miszerint egy rendszer mindig a felismerése pillanatában mutatkozik meg. És ilyenkor nemcsak megmutatkozik, hanem a szemlélő nézőpontját is megadja.Mint amikor felébredünk, és rájövünk: mostantól ez a valóság.Vajon?

Robert Merle Mesterségem a halál c. regénye nyomán
Hogyan válhat egy átlagos kisfiúból felnőtt korára a Harmadik Birodalom egyik legnagyobb tömeggyilkosa? Hogyan képes deformálódni egy ember személyisége az őt ért társadalmi hatások által? Mit jelenet egy ember életében az erkölcs, a család, a hit vagy éppen a hűség fogalma? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ Robert Merle regényével és Rudolf Höss emlékirataival.

Rudolf Lang katonacsaládba születik, de egy apja által tett fogadalom értelmében őt papnak szánják. Az apa halála után, kamaszként megszökik otthonról, és részt vesz az első világháborúban. Fiatal kora ellenére gyorsan ível felfelé a katonai karrierje, a harcok elültével azonban sorsa rosszabbra fordul, nem találja helyét a polgári életben. A gazdasági válság és zűrzavar sújtotta Németországban prefasiszta körökbe sodródik, a náci párt tagja lesz. A weimari köztársaság idején börtönbe kerül, majd 1929-től az SA, később az SS tagjaként egyre fontosabb megbízatásokat kap. Bár egyre erősebb benne a vágy, hogy egy saját maga teremtette parasztgazdaságban éljen a családja körében, a katonai pálya vonzása erősebbnek bizonyul, s ugyan minden alkalommal megtagadják kérését, hogy a frontra mehessen harcolni, 1941-ben, szervezőtehetsége elismeréseként megbízzák az auschwitzi haláltábor megszervezésével, és a táborba szállított zsidók „különleges kezelésével”…

Az előadás Robert Merle Mesterségem a halál című regényét dolgozza fel. A három színész virtuóz szerepváltásaival megvalósuló előadás és a hozzá tartozó előkészítő- és feldolgozó foglalkozások során kísérletet teszünk arra, hogy megértsük egy kötelességtudó ember tömeggyilkossá alakulásának egyes fázisait, cselekedeteinek mozgatórugóit. A főhős szemszögéből ki- és abba belépve, a nézőknek felkínáljuk a Rudolffal való azonosulást is, és ezáltal lehetőséget adunk annak az ijesztő élménynek a megtapasztalására, hogy hogyan válhat egy halálgyár működtetésének feladata egyik pillanatról a másikra tiltakozást kiváltó gyilkos cselekedetből megoldásra váró matekpéldává. Auschwitz parancsnokának élete - amelynek bizonyos társadalmi és emberi vonatkozásai nem pusztán a huszadik század közepén voltak tetten érhetőek – egy hétköznapi ember élete, a maga démonaival, útkeresésével, válaszútjaival. Annak értelmezése, hogy hogyan és milyen hatások között élt, fontos feladat – melyet elvégezve nem csak azt láthatjuk tisztábban, hogyan válhat egy hétköznapi ember tömeggyilkossá, de remélhetőleg azt is, hogy a magunk részéről mit tehetünk azért, hogy a történelem egyik legnagyobb tragédiája ne ismétlődhessen meg. Ahogyan a regény, legyen ez az előadás is „megrendítő figyelmeztetés: lelkiismeret ébresztő kiáltvány a jó szándékú emberiséghez”.

Az előadáshoz iskolai csoportok számára előkészítő- és feldolgozó foglalkozást tartunk.

A május 17-i K:aviart vendége Enyedi lldikó filmrendező és dr. Freund Tamás neurobiológus, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.A Berlináré fődíjával, az Arany Medvével jutalmazott filmet, a Testről és lélekrőlt, ha eddig esetleg nem is, a májusi K:aviart estig bizonyára mindenki megnézni. „Ennyi szépségtől elakad a szavunk” – írták a filmről, amely a kritikusokat is egyöntetűen meghatotta. A műsorvezetőnek, Lugosi Viktóriának az lesz a dolga, hogy olyan történeteket csalogasson elő a rendezőből, amelyeket eddig nem mondott el. És hogy a hozzá hasonlóan a világhírt nem csak szóbeszédből ismerő neurológus, agykutatót is szóra bírja arról, hogy az agy ismeretében mit lehet tudni az érzelmekről.

Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, Érdemes művész filmjeivel több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el korábban.Freund Tamás Széchényi díjas tudós, az MTA élettudományi alelnöke. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór.