Zenés vígjáték, Magyarock Dalszínház előadása
A legendás zenés komédia második része húsz évvel követi az első rész történéseit. A történet a Balaton partján folytatódik, ahol találkozhatunk végre Viktória sokat emlegetett édesanyjával, Zsuzsannával, az első rész közkedvelt szereplőivel és gyermekeikkel.Szerelem, bonyodalom és sláger-sláger hátán. Többek között a The Power of Love, One Way Ticket, Words, I Like Chopin, I Will Survive, Kung Fu Fighting, Yes Sir, I Can Boogie, Hafanana, Rasputin, Dschinghis Khan és a Give Me Your Heart Tonight című dalok csendülnek fel a műben.

Felolvasószínházi maraton.

Egy orgonakészítő dinasztia sorsa – interdiszciplináris dokumentumszínház„2017-ben ünnepeljük az Angster József által 1867-ben alapított orgonagyár 150. évfordulóját, ebből az alkalomból és a gyárnak emléket állítva született ez az előadás. Belső drámáját két azonos nevű, ám ellentétes sorsú ember élete adja. A kácsfalusi német anyanyelvű gyáralapító erős hittel és tehetséggel felépítette Közép-Európa egyik leghíresebb orgonagyárát, míg két generációval később nagyapám, ifj. Angster József – aki idén lenne 100 éves -, bár elköteleződve készült a gyárvezetésre, hivatását derékba törte a kommunista diktatúra. Az előadásban a család és a gyár történetéhez köthető események, sajtóanyagok és a gyáralapító önéletrajzi írásának részletei elevenednek meg, ifj. Ansgter Józsefről készült dokumentum felvételek, illetve Angster Judittal és Budavári Attilával készült riportfilmek kerülnek levetítésre. Mozgó installációk, kép- és hangfelvételek segítségével idézzük fel az Angster hagyományt és az orgonák égi hangját.” Bérczi Zófia
A Bérczi Zsófia vezette Élőkép Színház főként a vizuális színház műfajában hoz létre előadásokat. E műfajban a mű szöveges cselekmény helyett látvány alapú dramaturgia szerint építkezik, és az életre keltett látványelemeké a főszerep – mely esetenként lehet maga az ember is. A formailag és tartalmilag újszerű látásmód kifejeződése, a képzelet feltárása, átélhetősége, illetve ennek átadása iránti vágy által vezérelt ÉLŐKÉP alkotói világa a vizuális kommunikáció és a színház metszetében helyezkedik el. Munkáiban a kép, képzet és képzelet szerves egységet alkot installációval, előadóművészettel.
Az előadás időtartama 120 perc

A szegénységet betiltották, az új uralkodó tele van tervekkel, a törvénykezés legfőbb dolgával, a köpködés szabályozásával foglalatoskodik, a katonaság kacsázva menetel olyan ismeretlen tájakra, mint Róma vagy Peking, az exkirály ejtőernyőzik, hullanak a költők és zenészek mint a legyek, a rockkoncerteken ott mulat a hóhér, a jóléti állam pedig bicebócán táncoló horogkeresztekkel közeledik a megvalósulás felé.

A népmesét, a mesemondást, a magyar nyelvet ünnepli ez az est. Az elhangzó mesék a magyar próza legszebb állapotait, hamisítatlan nyelvi észjárásunkat, ezrek-százezrek munkáját emelik régóta érdemelt magasságba, a színpadra. Teológiailag kikezdhető mesék ezek, de párájuk mindig függőleges, s mikor botlik is, ég felé törekszik. Ez alkalommal a világ teremtését ismerjük meg töviről hegyire, akképpen, hogy az Úr rejtett műhelytitkaiba pillantunk be. Felvillannak az idők, mikor e teremtett világon Krisztus Urunk Szent Péter kérésére - okulásunkért, javulásunkért - még egyet-egyet ront, igazít, durvít, finomít…Az est tetőpontján egy angyal leszorított szárnyakkal fütyölve zuhanik alá, tánctalan, szomorú világunkba, egyre sebesebben - hogy a népek végre igaz jó kedvikből táncolni tanuljanak. Angyali édes zuhanást, jó figurás szellem- és lélektáncot kívánunk a Kedves Közönségnek!

Jótékonysági est

A 21. századi Pinokkió-átiratban Ann, a kis robotlány célja az emberré válás, ehhez pedig földön, vízen, levegőben rengeteg kaland és megpróbáltatás árán vezet az út. A robotlány eközben a legfontosabb emberi erényekkel is megismerkedik – felnőtteket és gyermekeket egyaránt magával ragadó módon.

A történet főszereplői Alfréd, a hóbortos feltaláló és teremtménye Ann, a kíváncsi robotlány. Kettőjük kapcsolatának szépségeit és nehézségeit mutatja be a darab, miközben megismerjük Alfréd egyéb teremtményeit, Bip Bip-et, a hűséges robotlabdát és megannyi kreált, fantasztikus lényt, mint Láb-Gombát, Nyaló-Kannát és Kéz-Verőt. Kedves személyiségüknek és játékos kinézetüknek köszönhetően ezek a részben rajzolt, részben valódi lények egyenrangú szereplőkké válnak a történetben. A darabot végigkommentálja a harmadik, láthatatlan szereplő, akit Papp János mindent betöltő hangja személyesít meg.