Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készítette el a társulat, a „Vérző patak” című új bemutatóját a költő Ágnes asszony című balladája nyomán.Az örökérvényű témát, bűn és bűnhődés témakörét sokan, sokféleképpen feldolgozták már,kezdve a bibliai édenkertben való bűnbe eséstől. Az Ágnes asszony lélektani ballada azonban túlmutat a bűnön és a törvény által, vagy egy felsőbb erő által kiszabott büntetésen.Önmagához a lélekhez tér vissza, melyet felemészt a kitörölhetetlen emlékezet terhe. Ezt, az Arany János által csodálatosan megfogalmazott őrjítő állapotot, a természetnek ezt a szomorú, mégis a kiegyenlítődés felé vezető törvényét hivatott a „Vérző patak” minél érzékletesebben bemutatni.Szerkezetileg a darab végigköveti a ballada cselekményét, ám a tánc és a mozgás adta kifejezésmód lehetőségeit kihasználva fogalmazásmódjában elvontan, elrajzoltan, vagy épp minimális szimbolikával szerkesztve visz végig a koreográfia a történeten.

Schubert: A halál és a lányka című örökérvényű zeneművére az ember halállal szembeni személyes viszonyának lehetséges formái keresik az utat az elengedés felé.A vérnászban egy kétoldalú monodráma megfogalmazása a cél: két nő viszonyrendszerét felvázolni a háttérben megbúvó elkerülhetetlen véggel, melyben egyikük a végtelenül jelenlévő, a másik a pillanatban létező. Furcsa, jelenlétüknél fogva emberivé alakuló viszonyuk azt a lehetetlen helyzetet hozza létre, melyben az önálló akarat, a helyzet befolyásolásának kényszere ütközik a gyász egyetemes folyamatával. Az élet megfeleltetése a halállal, ahol a szabadság kényszere a rendszerrel megütközik.
„A két nőalak egyike ártatlannak tűnik, szerepe talán mindvégig az áldozaté (…). A másik női figura ugyanakkor mintha a sötétség honából táplálná magát, talán ő a halál, a csábító lidérc, a bűn, a kígyó, a féltékenység és hiúság, a férfi vagy nő, a szakadás maga. Olykor zavarba ejtően csábos nőt mutat, vagy épp kegyetlen elemi erőt, a más feletti uralomban örömét lelő figurát. (…)Szép és alattomos, mint egy húsevő növény. De van szárazjég, derengő titok is.” (Péter Márta: Széteső háromszög, tanckritika.hu)

 Merteuil márkiné büszkeségén csorbát ejt, hogy a szeretője elhagyta, ezért bosszút kíván állni rajta. Felkéri hát barátját, fegyvertársát, a hírhedt nőcsábász Valmont vikomtot, hogy rontsa meg a hűtlen férfiú leendő feleségét, az apácazárdában nevelt Cécile-t. Valmont bele is egyezik ebbe, ám a feladatot túl könnyűnek tartván elhatározza, hogy önszorgalomból, párhuzamosan elcsábítja az erényeiről híres Madame de Tourvelt is…
Lenyűgözően virtuóz és hátborzongatóan cinikus hőseink hétköznapjai a csábítás, a gyönyörszerzés, a birtoklás és a hatalmi vágy kielégítése jegyében telnek. Hogy szórakoztassák magukat, mások érzéseivel, lelkével, sőt életével játszanak. Hódítanak, hogy ne sérüljenek. Hódítanak, hogy bosszút álljanak egykor elszenvedett sérelmeikért. És hódítanak, hogy még véletlenül se láthassák őket gyengének. Pusztító játékaiknak egyre több ember esik áldozatául. De ők vajon tényleg mindig kontrollálni tudják a szívüket? Fölötte állnak azoknak, akik nem tudnak taktikázni és kiszolgáltatódnak érzéseiknek? Teljes mértékben kiölték már magukból a valódi szenvedélyeket? Vagy pont az ad pluszizgalmat életüknek, hogy veszélyes játszmáik következményei bármelyik percben őket magukat is romlásba dönthetik?
És bennünket miért vonzanak ennyire?
A történet sokak számára ismerős lehet, hiszen megszámlálhatatlan filmes és színházi adaptáció született belőle, nem véletlenül: erotika, intrikák, bosszú… Ami azonban máig érvényes remekművé teszi Choderlos de Laclos több, mint kétszázharminc éves levélregényét (és a belőle készült színpadi változatot), az az emberi psziché működésének, rezdüléseinek mesteri szintű ismerete, férfiak és nők harcának, játszmáinak metszően bölcs analízise, és az a rengeteg kérdés, amit az emberi erkölcsökkel kapcsolatban felvet. És ez az, ami garantálja, hogy azok is „aha”-élménnyel távozzanak a színházból, akik ezt a legkevésbé egy 18. századi sztoritól várnák… 

színdarab cselszövésekkel és praktitkákkal A Veszedelmes viszonyok a 18. századi Franciaországban játszódó szerelmi történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolatairól. Szereplőinek hétköznapjai a hódítás, a gyönyörszerzés, a birtoklás és a hatalmi vágy kielégítése jegyében telnek.
Valmont, a gátlástalan nőcsábász fogadást köt a gazdag Merteuil márkinéval, hogy könnyedén elcsábítja az erényességéről ismert, gyönyörű Madame de Tourvelt. A becstelen játék közben azonban Valmont szerelmes lesz, de alattomos játszmáinak nem lehet beteljesült szerelem a vége. Eközben Merteuilnét elhagyja szeretője Gercourt gróf, és a zárdából hazatért Cécilet akarja feleségül venni, aminek hallatán Merteuilné bosszút esküszik. Arra kéri Valmont, hogy csábítsa el az ifjú Cécilet. A szálakat tovább bonyolítja, hogy Cécile beleszeret zenetanárába, Danceny lovagba, akit Merteuilné elcsábít, hogy fájdalmat okozhasson a lánynak. A pusztító szenvedélyek egyre több embert sodornak magukkal.

A 18. század erotikától túlfűtött Franciaországában játszódó szerelmi történet a kor titkos budoárjairól mesél. Hőseinek hétköznapjai a hódítás, a gyönyörszerzés, a birtoklás és a hatalmi vágy kielégítése jegyében telnek. Valmont, a gátlástalan nőcsábász a gazdag Merteuil márkinéval köt fogadást arra, hogy könnyedén elcsábítja az erényességéről ismert, gyönyörű Madame de Tourvelt. A becstelen játék közben Valmont azonban szerelmes lesz, de alattomos játszmáinak nem lehet beteljesült szerelem a vége. A pusztító szenvedélyek egyre több embert sodornak magukkal.A mű feszültségét nem csak a történet adja, hanem szereplőinek mélyen ismerős emberi reakciói. Létezik-e megronthatatlan tisztaság, az erkölcs valódi belső igény, vagy kívülről az emberre kényszerített hazug, bigott álszenteskedés? Történelmi kortól, földrajzi helytől függetlenül ezek mindannyiunkra érvényes kérdések. Történetünk hősei kivétel nélkül megfizetik bűneik árát... 

Weber úr, a csemegebolt tulajdonosa évek óta reménytelenül szerelemes a jómódú Kovács család leányába, Zsuzsába. A fiatalasszony mit sem sejt Weber úr érzéseiről, azokat egyedül Julis, a jólelkű cselédlány ismeri. Kovácséknál egyre több feszültséget okoz a pénz, pontosabban annak hiánya, a család elszegényedni látszik, amikor Zsuzsa kézhez kap egy levelet…
Szórakoztató vígjáték a szerelemről, a pénz és a polgári erkölcs küzdelméről.

 Freda és Robert Caplan estélyt adnak barátaiknak az elegáns villájukban. A vidám társaság hangjátékot hallgat a rádióból. A hangjáték végén tompa revolverdörrenés, majd női sikoly hallatszik. Folytatódik a baráti beszélgetés, mígnem szóba kerül az egy évvel azelőtti tragédia: Robert bátyja főbe lőtte magát. Majd egy zenélő doboz végképp elindítja a lavinát, amit már semmi nem állíthat meg.  

Vajon mit tegyen az ember, ha élete legfontosabb konferencia-előadása előtt néhány perccel betoppan rég nem látott szeretője, és vele jön szerelmük tizennyolc éves gyümölcse? Vállalja a botrányt, vagy meneküljön a hazugságba? Doktor Mortimore 18 évvel ezelőtt a laborban kísérletezett a fiatal Tate nővérrel, aki ezek után felszívódott. Most azonban mindent titkolni szeretne, helyzete kínos, az őrület egyre fokozódik. Ebben a vészhelyzetben minden összezavarodik!

Az alapmű Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, a minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Miközben a bárzenekar – akárcsak a Titanicon tenné – megállás nélkül játssza a Lagonda bluest: “Monszun dúl Lagondán, / ne váltson jegyet ide momentán.”

Rejtő Jenő egyik legsikeresebb regényének színpadi változatában minden a feje tetején áll, amikor kiderül, hogy a Grand Hotel egyik lakójának pestises megbetegedésének hírére, a szálloda vesztegzár alá kerül. A színpadi történet végére minden titokra fény derül, úgy, mint a banánoxid, a házasságszédelgés és bubópestis közötti összefüggésre is.

A Szarvasért Alapítvány és a Cervinus Teátrum közös rendezvénye

Musical Gála a Cervinus Teátrum művészeinek előadásában

2018. január 19-20-21.
Határon túli magyar színházi műhelyeket bemutató sorozat
Vendég: Szigligeti Színház, NagyváradA Bethlen Téri Színház a határon túli kulturális szervezetekkel együttműködésben immáron hatodik alkalommal rendezi meg a Vendégváró Fesztivált. A háromnapos rendezvény vendége ez alkalommal a nagyváradi Szigligeti Színház mindhárom tagozatával.