Egy Torontó közeli kisváros Közösségi Házában augusztus 20-án rendezvényt szerveznek a helyi magyaroknak az államalapítás és az új kenyér ünnepén. Erre az alkalomra a kanadai Rezeda Dance Company új műsorral készül. Tamás ,a csoport vezetője nehéz helyzetben van, mert több táncos is el akarja hagyni épp az együttest. Ebben az időszakban érkezik a csoportba Magyarországról Feri, az ifjú koreográfus, táncpedagógus. Tamás, a csoport vezetője nagy örömmel fogadja, ám a kezdeti örömök után egyre több a konfliktus, mivel, Ferinek egészen más elképzelései vannak az új előadással kapcsolatban. Két világ, két világfelfogás, a néptáncról és a hagyományról (a hagyomány megőrzéséről, továbbörökítéséről) való két ellentétes gondolkodás csap össze a történetben.   A Nemzeti Táncszínház négy évvel ezelőtt megkezdett színházi nevelési munkájának újabb gyümölcse a Talpuk alatt című komplex táncszínházi nevelési előadás. A mostani művészeti és pedagógiai projekt együttműködő partnerei: Duna Táncműhely, Káva Kulturális Műhely. Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket. Játékunkban a hagyomány és innováció témakörét szeretnénk megvizsgálni; a két fogalom feszültségéről egymás mellett / egymás nélkül / egymással örök harcban levéséről szeretnénk közösen gondolkodni a fiatalokkal. A néptánc médium, segít a központi kérdés minél érzékletesebb, árnyaltabb, több érzékszervet bekapcsoló vizsgálatához, az identitás kérdéskörének körbejárásához.

vígjáték - ifjúsági előadásA Tanár úr kérem hősei, Bauer, Steiman, Rogyák, Goldfinger és a többiek érettségi találkozóra készülnek. A találkozó során újraélik ifjúságuk kalandos és sok humorral fűszerezett megannyi pillanatát.

„Mi ez, mi ez, mi ez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók… szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc… Dehogy… hiszen ez a vekker… A vekker csönget… De hiszen akkor fél hét van már… fel kellene kelni.”Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán… Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola, és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat. Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre, vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni. Vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik. A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: „Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság.” A zenés előadást Simon Kornél rendezi, aki szerzője is ennek a változatnak, Deres Péter dramaturggal közösen. Alkotótársuk volt a Karinthy humorára bátran mai választ adó Máthé Zsolt, akinek dalszövegeihez színházunk állandó zenei munkatársa, Nyitrai László komponált muzsikát. 

A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak bemutatója Tartalom helyett: úgy formálsz mindent, ahogy a képzeleted engedi!
Egy: Légy önmagad a színpadon, játssz neked ismerős helyzeteket, szerepeket!
Kettő: Lépj ki a komfortzónádból, játssz számodra ismeretlen szituációkat, karaktereket!
Három: Légy kreatív, and think outside of box!
Négy: Színház a színházban!

Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat.Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik.A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: “Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság”

„Tánclépésben Bulgáriában” - a békéscsabai Balkán Táncegyüttes műsora A Balkán-félsziget tánchagyományai rendkívül archaikus vonásokat mutatnak. Az ötszáz éves török uralom alatt kialakult, etnikai, vallási és kulturális keveredés izgalmas tánc- és zenei kultúrát hozott létre. A táncok többnyire a közösségi összetartozás erejét kifejező lánctáncok, melyeket a táncosok szorosan (kézfogással, vállfogással, övfogással) összekapaszkodva táncolnak, ritkábban szólisztikus táncok, mint például a bolgár racsenica, mely a tánc közben pörgetett kendőről kapta a nevét. Zenei világában az ortodox egyházi zene, a szláv többszólamúság és a keleties dallamok keverednek igen gyakran páratlan ritmusú dallamokkal. E sajátosságok hiteles tolmácsolására törekszik a békéscsabai Balkán Táncegyüttes is, mely 1990 óta állítja színpadra a balkáni népek táncait. Jelenlegi műsorában körbejárja Bulgária majd minden tájegységét, bemutatja azok táncfolklorisztikai sokszínűségét hol autentikus, hol stilizált, hol humoros táncjeleneteken keresztül.

A mozgás és a csábítás közös története (férfi és női szemmel is) Ebben a hónapban a tánc és az erotika közös történetét járjuk körbe, új perspektívába állítva a szépség fogalmát. Közelebbről is megismerünk pár lenyűgöző testű táncost és táncosnőt, megvizsgáljuk mitől számít csábosnak a mozgás (és mitől nem). Korokon és földrészeken keresztül utazva gyönyörködünk a női kecsesség és a férfi virtus táncos sokszínűségében, bepillantva mindkét nem elméjébe az erotika szemüvegén keresztül. Izgalmas történetek és ritka felvételek várják önöket ebben a lebilincselő 110 percben, régi idők merész kísérleteitől a legújabb trendekig!Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott!

Egy rendhagyó tánctörténet órára invitáljuk közönségünket. A fókuszban ezúttal a táncot körülvevő technológia evolúciója áll a színpadon és filmen. A kosztümök, a díszletek, a világítás, sőt maga a színpad is elképesztő fejlődésen ment keresztül az évszázadok során. Ebben a titkos világban teszünk egy lélegzetelállító utazást, sok meglepetéssel és érdekességgel. Belesünk az előadóművészet láthatatlan mágusainak eszköztárába, az ősi görög színházak akusztikai trükkjeitől egészen a bionikus művégtagok és világító ruhák korszakáig. Miért nem szabad színpadon fütyülni? Hogyan dőlt el Michael Jackson? Mi az a rivaldafény? Hogyan lehet lábak nélkül megnyerni egy táncversenyt? Ezekre a kérdésekre is fény derül (szó szerint), miközben az elmúlt 120 év lenyűgöző felvételeiben gyönyörködünk. Lakatos János az ismeretterjesztés és a szórakozás egyedülálló fúziójával vár mindenkit ebben a lebilincselő 90 percben!