Összművészeti produkció
Ez az előadás egy olyan különleges összművészeti produkció, amely Sík Sándor piarista szerzetes, tanár, egykori tartományfőnök, cserkészvezető, költő és irodalmár KERESZTÚT c. művére épül. A mű során a prózai részek és a mozgásszínház elemei mellett Sík Sándor legszebb és egyben bensőséges hangvételű versei jelennek meg.Sík Sándor szerepében Dóczy Péter látható, a költő édesanyját Jónás Gabriella alakítja, míg Sík Sándor lelkét Szemerédi Bernadett formálja meg. 

A prózai és verses részek, valamint a mozgásszínház elemei mellett Sík Sándor legszebb és egyben bensőséges hangvételű költeményei is megjelennek Krulik Zoltán (MAKÁM), Szathmáry Melinda (ECLECTICA) és Szemerédi Bernadett zenei világának köntösében.

A Szegedi Kortárs Balett november 8-án, az alapító Imre Zoltán születésnapján ünnepli a három évtized művészi útját. Fesztiváltérben 2017. november 8-án 18 órától „30 év-30 kép” címmel  kiállítás nyílik a társulat legemlékezetesebb képeiből. A tárlatot Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója nyitja meg. Kiállító fotósok:  Dusha Béla, Dusa Gábor, Futár Ernő, Frank Yvette, Mészáros Csaba, Révész Róbert, Tarnavölgyi Zoltán , Tóth Brigitta, Törköly József.Tabula RasaA tabula rasa latin fogalom, új kezdetet, tiszta lappal való indulást jelent. Személyes hőstett megtalálni magunkban azt az erőt, melynek segítségével képesek vagyunk feldolgozni kényelmetlen helyzeteket, és elengedni fájdalmas élményeket, melyek meggátolnak minket saját fejlődésünkben. Michael Gordon lendületes és forradalmian kidolgozott zeneművére készült koreográfia ennek a kihívásnak tesz eleget. A zavar és a feszültség rivaldafénybe kerülve olyan fordulóponthoz juttat minket, ami egy új kezdet szükségességéhez vezet.ExitA legtöbb olyan fogalom, amit önmagunk meghatározásához társítunk – munka, család, párkapcsolat, haza – sokszor kompromisszumok megkötésére kényszerít minket, ezekre a kompromisszumokra ma már azonban egyre kevésbé vagyunk hajlandóak. Kimozdulunk, vagy már rég kimozdultunk a kollektív útról, hogy egy üres térben, megtagadott és elferdített eszmék között bolyongva keressünk valamit.

Szegény Dzsoni és Árnika című előadásunk Lázár Ervin meséje nyomán készült, amely egy vándorútra kelő szerelmespár történetét meséli el. Az adaptációt Szirtes Edina Mókus semmivel sem összetéveszthető, szívet melengető, világzenei dallamai és a slam poetry világából érkező Závada Péter játékos dalszövegei teszik gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezetessé.Új magyar ősbemutatónkat a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakos hallgatója, Szenteczki Zita rendezi diplomamunkaként, felvonultatva benne többféle bábtechnikát a klasszikus kesztyűs bábtól az óriás maszkig. A különleges produkcióban Gubik Petra, Kocsis Dénes és Papadimitriu Athina mellett Ottlik Ádám, Angler Balázs és Kovács Domokos e. h. is látható.A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, de a kacsakirály és kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából kiderül az is, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.

"-  Írjál nekem egy mesét.
-  Miről?
-  A kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról.
-  Két kacsáról?
-  Igazából nem kacsák ám!
-  Hanem?
-  Valódi király meg valódi királykisasszony. Csak a gonosz boszorkány elvarázsolta őket."Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének gondolja magát, aztán megismerkedik Árnikával, Östör király lányával. Onnantól kezdve a saját szívének rabja lesz. Ő szerelmes Árnikába, és Árnika is belé. A boldogságuk beteljesedéséig azonban még sok kaland vár rájuk.Lázár Ervin meséje örökérvényű mű a szerelemről.

Történetünk főhőse Dzsoni, aki „dehogy angol, a szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész” és Árnika, Östör Király lánya. Dzsoni egy szabad ember „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. De lehet-e az ember boldog kötődések nélkül? Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében egymásba szeretnek, azonban - ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott - szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül: Árnika apja, Östör Király szeretné, ha a fiatalok szerelme kiállná az idő próbáját, ezért vándorútra küldi Dzsonit, aki persze közben – becs szó! - folyton Árnikára gondol. A fél éves kóborlás leteltével a fiatalok ismét a király elé sietnének, azonban a gonosz boszorkány most is útjukat állja. Számos csodás akadályon kell még átmenniük szegény szerelmeseknek, míg végre elérnek a Hétfejű Tündérhez …

A Gödöllő Táncegyüttes műsora Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáraKodály szerint a hangversenytermekben a frakkos, estélyi ruhás előadók által előadott népdalokból hiányzik a dalok természetes környezete: a népviselet és a nép. Ezért fontos, hogy a magyar népdalt az élettel szerves egységben kell megmutatni, ezzel is betekintést kell engedni a városi lakosságnak a falu életébe.

Buzogány Márta és Fresh Zoltán színművészek előadása A mintegy 75 perces előadás tulajdonképpen egymástól független jelenet-mozaikokból építkezik, mégis nagyon határozott művészi és érzelmi logika szerint válik egységes egészé. Érzékeny vonalvezetéssel fejtegeti a székely ember lelkének viharait, jellegzetesen derűs bugyrait, csavarintós észjárását, imádságos magyarságtudatát. A rendező mindenekelőtt a színészvezetésre koncentrál, amelynek eredménye egy nő és egy férfi elképesztő empátiája, csodálatos átváltozásai a színpadon. Nevettet és megríkat, kilazít és gondolkodtat. Szórakoztat és rádöbbent. Versel is, dalol is. Hat a nézőre. Tehát SZÍNHÁZ. Nyomot hagy a Tisztelt Publikum szívében. Embere válogatja, hogy milyet. ingyenes előadás

„Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És benne világhírű detektívek...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És benne egy kis piros gomb...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. Benne egy világszép hercegnő nevelkedett...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. Benne nagybetűkkel: ÉLETVESZÉLY! ÉLETVESZÉLY! ÉLETVESZÉLY!...Volt egyszer egy Mari nevű szekrény, és ebben a szekrényben volt egy zsák. Hogy ebben a zsákban mi volt, azt nem tudhatja meg senki, soha, mert az titok!”Ennek a titoknak eredhet nyomába az, aki megnézi az előadást, amely Mosonyi Aliz gyermekkönyvének mesemozaikjából készült. A két színész gyermeki játékossággal s ehhez illő költőiséggel kelti életre a szekrényvilág lakóit, s válaszutakhoz érve velük együtt teszi fel életük, életünk, gyermeki létünk fontos kérdéseit.