Peti hét éves. Öt éve beszél és egyszer sem mondta az édesanyjának, hogy szereti. Pontosabban többször próbálta, de képtelen kimondani a szót. Ezért az Anya elviszi egy Terapeutához, aki először a múltjában, majd a közeli, végül a távoli jövőben keresi az okokat.Peti sorsa egy különös Akárki történet, ahol lassanként kirajzolódni látszik, hogy milyen mélyen gyökerező traumák okoztak gyermekkori elfojtásokat, majd felnőttkori frusztrációkat.Megalázó helyzetek sora hagy mély és kimondatlan nyomokat Petiben. Óvodai gúnyolódások, az Apa hiánya, a Mama furcsa majomszeretete, a szexuális ébredés titkolása, egy nagy szerelem megélése, majd annak elvesztése, a nők görcsös megérteni akarása és végül, de nem utolsó sorban egy megmagyarázhatatlan vonzódás a bárányok iránt. Mulatságos és fájdalmas helyzetek követik egymást a darabban, ahol Garaczi László szövegein kívül William Blake, Zelk Zoltán, Osvát Erzsébet, Esther Vilar és S. Berg írásai teszik teljessé a „báránnyá változott fiú nyomorúságos életét és tündökletes halálát”.A Nyitott Kör Színházi Nevelési Társulat küldetésének érzi, hogy a színházi nevelés segítségével, valamint közösségek és kompetenciák fejlesztése által új nézőpontokat nyissanak meg elsősorban a fiatalok számára, hogy önmagukkal, a környezetükkel és a társadalommal dinamikus egyensúlyban lévő emberekké váljanak. Céljuk, hogy a fiatalok képesek legyenek egymást segíteni, konfliktusaikat kezelni, energiáikat közös cél érdekében hasznosítani. A petizlájf! elsősorban a gimnázium vége felé járó diákokat célozza meg, az előadás során igyekszik olyan kétségeket megfogalmazni, kérdéseket kimondani és kimondatni, ami ezt a korosztályt már egyre intenzívebben foglalkoztatja. Nem keresünk megoldást, de a cselekmény több pontján is jól tetten érhető, hogy hol hibázott (ha hibázott egyáltalán) Peti és hol a környezete, így igyekszünk közelivé tenni az egyébként hétköznapinak mondható történetet.

A Petőfi Szalon küldetése, hogy a színház számára nélkülözhetetlen és a nézők számára láthatatlan dolgozókat „elővarázsolja” a kulisszák világából. Havonta egy alkalommal megismerkedhet-
nek olyan kollégákkal, akik nélkül nem működhetne egyetlen színház sem. A Petőfi Szalon első évadában bepillantást nyerhetnek a súgó, ügyelő, asszisztens, világosító, akusztikus, kellékes,
színpadmester, díszletgyártó, színházi titkár és szervező különleges munkájába. Tartsanak velünk, tegyék fel kérdéseiket, legyenek kíváncsiak!

„Az ember rossz. Mindent kibír. Mindent.
Az ember kemény és kegyetlen, és mindenki pótolható számára.
Mindenki."
Petra sikeres divattervező, karriere csúcsán. Háta mögött két férj. Elege van a rabságból és a kényszerből. Nem akar semmilyen mintát követni, szabad akar lenni. Selfmade woman. Petra beleszeret Karinba. Karinnak szüksége van Petrára. Petra újratervezné az életet. Rainer Werner Fassbinder az 1960-70-es évek német filmjének fenegyereke. A Petra von Kant keserű könnyei egyik korai és talán legjelentősebb drámája, amely a belőle forgatott filmmel együtt a korszak paradigmaváltó alkotásaihoz tartozik a szerelem, a szexualitás, a nemi szerepek és az emberi kapcsolatok ábrázolásában.

Mi történik velünk, ha napfényre kerülnek érzéseink? Ha be kell vallani, el kell ismerni, ami ott dobog a torkunkban? Leginkább talán ettől félünk. Félni szoktunk. Félünk törékenynek lenni, félünk felvállalni azt, ami ugyan tiltott, de ennek ellenére emberi. 
Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Nő. Azaz feleség, ember, érző lény egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták, hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy, hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között. A régi szerelem emlékét ilyenkor leginkább csak apró hőspalánták őrzik: egy fiú, akinek nevétől még nem visszhangzik a föld, de akinek szívébe oltva ott él a példakép: a hős apa sorsa, kalandos élete, magasztos cselekedetei. 
Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges asszonyok várják férjeiket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a szerelem kíméletlen istene.
Bűn-e szeretni azt, akit nem szabad? Ezt kérdezi az ógörög mítosszal, az abból ihletődött francia klasszikus tragédia szövegével a Figura új előadása.

a Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója Száz éve, igen , pontosan száz éve született egy veréb. Tizenhárom éve, hogy ez a veréb az Újvidéki Színház színpadán énekelni kezdett Mezei Kinga személyében, a Rózsaszínű halál című darabban.Most mindkettő visszatér, a szívük zakatol (padam, padam, padam, azt mondja), himnuszt énekelnek a szerelemhez és nem, nem bánnak semmit sem.Piaf–marche / Piaf–menet(hommage á Edith Piaf)

„A némák hangtalan suttogása néha erősebb, mint a hangos emberek üvöltése.”Pianissimo - azaz nagyon halkan. Halkan, szinte észrevétlenül kommentálja életünket valami hang - ezúttal egy növény. Bizony, egy ottfelejtett dekorációnak megvan a véleménye rólunk, és nem is rejti véka alá. Izgalmas, szokatlan stílusjáték veszi kezdetét, amikor hazug világunkat leleplezi egy beszélő növény.

Nagy örömünkre szolgál, hogy február 16-án a Győri Balett társulata nyitja meg a táncszakma várva-várt  új otthonát.Külön, erre az alkalomra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekarával kiegészülve, Beethoven VII. szimfóniájának feldolgozásával készülünk – Passage címmel.. Az ünnepi estben továbbá részleteket adunk elő a még tavaly bemutatott PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire című nagysikerű balettünkből is Balázs János zongoraművész közreműködésével.

Velekei László Harangozó-díjas koreográfus műveiben mindig az egyéni tettek és a társadalmi megítélés között feszülő ellentétek jelennek meg. PianoPlays című koreográfiájának megalkotásához most azonban egy örök, mindannyiunk által ismert témát: a szerelmet választotta. A rövid etűdökből felépülő produkció a szerelem különböző arcait mutatja meg, mely olykor viharos tenger, máskor lassan csobogó, rejtett patak. Harc és játszma két ember között: megsebezni és sebet szerezni, meggyógyítani és meggyógyulni. De vajon ki vérzik el a másiknak okozott sebből?A ”szerelmi ringbe” a Győri Balett vezető táncosai szállnak. Hozzájuk társul Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, fiatalos lendületével, kiemelkedő technikai virtuozitásával, aki egyéni zenei látásmóddal, saját elképzelései mentén tolmácsolja Liszt Ferenc és Richard Wagner zongoraműveit.

Góbi Rita táncművész, koreográfus, táncpedagógus tánc-mesejáték előadása a legkisebbeknekZene, mozgás, kép harmonikus egysége vezeti a gyerekek figyelmét, akik a táncossal együtt élhetik át az előadás apró csodáit.

A rumpo (rumpere, rupi, ruptus) ige, amelyből a korrupció szó is származik, eredeti értelme szerint a szív kettéhasítását jelenti. Mikor is válhat a jelképes értelmezés helyett nyilvánvalóvá ez az etimológia? Akkor, amikor egy bírósági eljárásba a politika beleavatkozik. Amikor egy bírót megzsarolnak. Amikor egy bíró zsarolható. Szenvedés és küzdelem kell ahhoz, hogy az ember a kereszt teológiáját megértse. A kettéhasított szív szenvedése és igaz küzdelme.

A pillanat egy rövid idejű, színes és erős érzelmekkel meghatározott, egy adott cselekményből kiragadott idő.
Alkalmas arra, hogy az előtte lezajló történést és az utána következő eseményeket sejtesse, érzékeltesse.
Ezt az időpillanatot, amikor valami különleges történik, egyfajta minőségnek „az Isten céljára kijelölt időpont”-nak érzékeljük.
A Modern Tánc-Játék Stúdió erre a kiragadott időre koncentrálva hozta létre legújabb darabját. Az előadás pillanatai, jelenetei és mozgásmotívumai, önmaguk történetei, melyeket számos rétegben fejthet fel a néző.
Pillanataink megélése, megragadása, összekapcsolása és értelmezése kerül előtérbe.
A jelen mennyiben írja át meghatározó pillanatainkat? Mit jelent a múlttal töltött idő? Igazán úgy emlékszünk, ahogyan megtörtént? Átíródik a pillanat, vagy csak mi érezzük másnak a múlt és jövő keresztmetszetében?
Előző darabunk folytatásaként, egy mélyebb réteget kutatva keressük a válaszainkat.„Ébreszd fel egész testedet a háromszázhatvan csonttal és ínnal együtt,
és a bőr nyolcvannégyezer pórusát,
egyetlen szikra kell csak,
és a szent gyertya meggyullad.”

Debrecen környéki falu. Zsuzsika és Jóska. Két fiatal, akik nem lehetnek egymáséi, mert szegények. Családjaik nem nézik jó szemmel, hogy gyermekeik nem módos embert választottak. De a szerelem legyőzhetetlen… A Pillangó a Móricz Zsigmond által ábrázolt parasztvilág Rómeó és Júliája – csak éppen halál nélkül – igaz, egy hajszálon múlik minden…