Mihail Ugarov színműve I. A. Goncsarov Oblomov című regényének motívumai alapján„Alulírott pecsétemmel igazolom, hogy Ilja Oblomov minisztériumi titkár szívelzsírosodásban szenved, a szív bal kamrájának egyidejű megnagyobbodásával (hypertrophia cordis cum dilatatione ejus ventriculi sinistri), amely a beteg egészségét és életét veszélyes fejleményekkel fenyegeti, s e bajok feltehetőleg a mindennapi hivatalba járásból erednek. Épp ezért e beteges rohamok megismétlődésének és fokozásának megelőzésére fontosnak tartom, hogy Oblomov úr a hivatal látogatását átmenetileg beszüntesse, általában a szellemi foglalkozástól és mindennemű más tevékenységtől való tartózkodást írom elő neki.”Az 1956-ban született Mihail Ugarov a XIX. századi orosz klasszikus, Ivan Alekszandrovics Goncsarov 1859-ben megjelent remekműve főhősének, a „felesleges ember” típusa legtökéletesebb ábrázolásának szuverén újraértelmezésével arra a reménytelen küzdelemre kívánja figyelmünket irányítani, amely kíméletlen, haszonelvű korunkban az eszményeihez és morális meggyőződéséhez ragaszkodó embert folytonos vereségre kárhoztatja.A korábban több fesztiválon rangos díjjal értékelt előadás Bajomi Nagy György címszereplésével, Valló Péter rendezésében kerül a szombathelyi közönség elé.

Létezik egy öblös tér, ahol az ELMÉLYÜLÉSÉ a főszerep. Hogyan tud ebben a térben két ember, akik között látszólag semmilyen kapcsolat sincs, a kiterjesztett és mindent átszövő FIGYELEM által egymáshoz egyre közelebb és közelebb kerülni?

„levegőtlenség
kékes találkozások
ferde melegség

lassú torzulás
hirtelen megőrülés
csöndes túlélés

öblös nyugalom
földbe hatoló víz test
ember emberrel”

Surik piszkosul jóképű moszkvai csibész. Szerelemgyerek, viharos születése után idős apja balesetben meghal. Surik neveltetését nagyanyja veszi erős kezébe, majd halála után anyja próbálja irányítani a sorsát, aki maga is gyermek még. Surik a nők álma, a nők játékszere, a nők áldozata, a nők bűnbakja. A nők szövik, gombolyítják élete fonalát, de merre gurul ez a gombolyag?

A tavalyi színházi évadban nagy sikerrel, több mint 300 diák közreműködésével megvalósult Toldi c. program sikerét követően teátrumunk és az iskolák diákcsoportjai a 2018/19-es szezonban Homérosz: Odüsszeia c. művét viszik színre, melyet minden eddiginél több résztvevővel, tizenhárom alap-és középfokú oktatási intézménnyel együtt hozunk létre.

A Magyarországi Német Színház 2004. óta folytatott osztálytermi színház-sorozatának új darabja Homérosz Odüsszeiájának feldolgozása.A mű hosszú ideje kötelező tananyag a 9. osztályban, de a legtöbb iskolában már csak szemelvényeket olvastatnak el belőle, így a mai gyerekek nem ismerik meg a teljes irodalmi művet. Ebből a megfontolásból tervezzük az Odüsszeiát úgy feldolgozni, hogy a diákok egy tanóra keretén belül, iskolájukban (osztálytermükben) megnézhető anyaghoz jussanak, mely a teljes történetet igyekszik bemutatni három színész, élő zene és bábok segítségével. Előzetes felméréseink alapján az anyag nagy lelkesedést váltott ki a magyartanárokból, akiknek a tanterv keretén belül nincs módja mélyebben foglalkozni az Odüsszeiával, ám ilyen módon megismertethetik azt tanítványaikkal.Előadásunk alaphelyzete a következő: Odüsszeusz húsz éve nyerte meg a görögöknek a trójai háborút, de még mindig nem érhetett haza. Útja nehézségekkel teli, tengeri és szárazföldi szörnyek, egy rettenetes Küklopsz, nők, akik saját szórakozásukra, mint kiskutyát tartanák maguknál, nem is beszélve a nyomulós szülőkről, akik a lányuk férjéül szeretnék. És ha ez nem lenne elég, otthonát kéretlen kérők dúlták fel, és mindegyiknek Odüsszeusz szépséges feleségére, Pénelopéra fáj a foga. Hazatérhet-e a görög hős, és megpihenhet e végre otthonában fiával és hitvesével? Az európai kultúra egyik alapkövének osztálytermekben is előadható változatában nagy hangsúlyt fektetünk az intelligencia és az erő viszonyára, valamint arra, hogy mi teszi naggyá Odüsszeusz alakját az érzelmektől a nagy próbatételekig. Mi is az, amitől egy ember hős lesz, vagy "emberek közt európai".Előadásunkban a görög színház leképezéseként, egy asztalon, homok, víz segítségével jelenítjük meg a Földközi tenger vidékét, álarcokkal pedig a számos szörnyet, szereplőt.Az előadás zenei betétei klasszikusokból kerülnek kiválasztásra, így népszerűsítve a klasszikus irodalom mellett a klasszikus zenét is a fiatalok körében. A zenei betétek egyszerű, mai hangszereken, a színészek előadásában hangzanak el. A zenei betétekhez a hagyományos hangszerek (dob, furulya) mellett rendhagyó hangszereket (éneklő fűrész) is felhasználnak a játszó személyek. A klasszikus művek időnként rap, pop és diszkó-stílusban szólalnak meg.

Mit tesz tíz színész, ha a város vasmarka egyre jobban szorongatja a torkukat? Hová mennek, ha művészetet gyökerestül kitépik és a helyére üres szavakat ültetnek?
Kiáll, povedál. Önmagáról, a világról, a színházról. Fölfelé ordít, lefelé döf.
Kapaszkodik költészetbe, nevetésbe, együttlétbe, országba, világba, rendszerbe.
Kötélként ragadja meg a szót.
Misztikusan hangzik, mi?
Az egyetlen, ami misztikus bennünk, az a zsebünkben kinyíló bicska. 

Bozsik Yvette ismét egy nagyszabású opera feldolgozására készül a Művészetek Palotája színpadán, a Nemzeti Táncszínház szervezésében.Antigoné történetben az erkölcs csap össze a hatalommal, a testvéri szeretet és a szerelem próbál felülkerekedni a törvényeken, de a történet végül tragédiába torkollik.Szophoklész Oidipusz királya később íródott, mint az Antigoné, de annak előzményeit dolgozza fel.Oidipusz, Théba uralkodója azt a jóslatot kapja, hogy a várost mindaddig átok sújtja, míg az előző király halála megtorlatlan marad. Oidipusz megátkozza a tettest. Amikor kiderül hogy a bűnös ő maga volt, nem hátrál meg, végrehajtja az általa kihirdetett ítéletet: megvakítja és száműzi önmagát. Teirésziász, a vak jós hiába lát mindent előre, senki se hallgat rá, nem tudja megállítani a tragédiája felé siető hőst.A koreográfia expresszív képekkel, a tragédia és az opera szerkezetét követve, de a mai korba ágyazva ábrázolja az ősbűnt és az abból fakadó katarzist. Az eddigi opera-feldolgozásaihoz hasonlóan ezúttal is meghatározó az énekhangra épülő testbeszéd és gesztusrendszer, a táncosok együtt lélegeznek az operaénekesekkel.A látvány a koreográfia szerves részét képezi, előrevetíti a beteljesülő jóslatot, a tragikus végkifejletet.Igor Stravinsky és Carl Orff műveinek részleteit Philippe Heritier, a Párizsban élő svájci zeneszerző kortárs hangzással és effektusokkal komponálja újra, hasonlóan a Traviata és az Antigoné zenéjéhez.

Ebben a zenés vígjátékban szlovák népdalok hangzanak el, tükrözve jellegzetes érzelmi világukat. A dalok összetételéből és az átdolgozásokból kiindulva mégis, az előadás a világ bármely pontján létrejöhetne.