Az idén 10 éves FÉLonline.hu népszerű sorozatában Nagy Rita költő estjét láthatják. 

az Álomszínház előadásaokaknak van olyan tapasztalata, hogy életének egy megrekedt szakaszából egy álma segítette ki. Ilyen álmokat várunk.

Csóri vajda, a vándorcigányok vezére cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről álmodik. A csúf valóságban viszont ő és kis közössége Nagyida várában rekedt, melyet az osztrák seregek ostromolnak. A magyar védők az éj leple alatt menekülnek a reménytelen helyzetből, sorsára hagyva Csórit és népét. Mit is tehetnének hát az örökké vidám cigányok? Örömünnepet rendeznek, esznek-isznak, táncolnak, hiszen ehhez értenek a legjobban! Nagy vigasságukban még ez ellenséget is sikerül elijeszteniük, ám sajnos a szerencse forgandó…
A XVI. századi magyar monda alapján készült tánckomédia a Magyarországon élő cigányok kincset érő kultúráját mutatja be a mozdulatok nyelvén. Román Sándor koreográfiája nem csak a cigány néptáncokat szőtte bele a nagyidai mulatozásba, de azokat a táncokat is, melyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé ezt a mulatságos történetet.

Amikor a 19. század végén megjelent a film mint olyan, mindenki temette a színházat. A színház mégis túlélte a technika eme találmányát, sőt, mára be is fogadta magába, sok-sok előadás díszletelemévé téve a vetítést, a mozgóképet. Chaplin 1931-ben forgatott megindító némafilmjének, A nagyvárosi fények-nek a színpadi adaptációja mégsem ezen az úton jár.Fekete-fehér látványvilággal, zenével, de prózai szöveg és dal nélkül, különlegesen izgalmas,a némafilmek stílusát fölidéző színészi játékkal – és a néző fantáziáját használva eszközként ahhoz, hogy megelevenedhessen az egyszerre mulatságos és elgondolkodtató történet,tisztelegve a filmművészet nagy zsenije előtt.

Lehet-e, szabad-e humor nélkül élni? Talán a legkétségbeesettebb, legszívszorítóbb pillanatokban van leginkább szükségünk öniróniára… Arra, hogy magunkat képesek legyünk egy kicsit kívülről szemlélni. Az élet szeretete, az élet igenlése, az élni akarás a legnagyobb kihívások idején a legerősebb.

verszenésítős játék„…. jó coelho sohase voltam………van egy hógömböm, csináltam….. most is csinálom…. amivel mindent eltudnék mesélni amit érzek irántad,olyat…. ezt adnám oda…… ez a gömb ha megrázod és mint a werkli ha felhúzod zenél, versel, meg hullik a hó, meg nyár is van benne…. mit magyarázom……. mindig azt a pillanatot idézi,….. mindent belefújtam és belezártam ebbe a gömbbe. ……tudom gyerekes és ostoba, és nyafka, …… megint ott ülünk a szobába esik a hó odakinn kérsz gitározzak még és énekeljek, ..ott fekszünk nyáron a fűben én csak nézlek ahogy meztelenül napozol és mosolyogsz…., szilveszter van és ahogy vált a naptár fedezem fel milyen jó veled összekapcsolódni….bagatel……persze a szexről beszélek meg a macskáról mindjárt akit szerettünk, most rázogatom ezt a hógömböt mint valami ócska karácsonyi giccses szart….. nem tud Beatlest játszani…..se Kispált…se színházat… mindegy ….odaisadom….fenekestül én vagyok ami lettem amit adtam amit kaptam…. látod jó coelho sohase voltam…. „ szöveg: Szilágyi Domokos,Ady Endre,Varró Dániel, Dinnyés József, Pintér Béla,Vajsenbek Péter Vernyik Lilla,József Attila, Haranghy Géza,Jagos István Róbert Zene: Naked SZESZ zeneka

Három különleges ember különleges kapcsolata fonódik össze egy lázas éjszakán. A tét: a múlt, a jelen, s talán a jövő. Tragikomikus helyzetek fűzik össze őket, s a kérdés: van-e kiút a bosszú és a gyűlölet útvesztőjéből; megmentheti-e a szerelem és a szeretet a lelkeket. Lám, mennyi bonyodalmat tud okozni két ellopott bőrönd.

A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak. A zeneszerző különleges, szaxofont, dobot és rézfúvósokat is felvonultató etnozenéje mellé a magyar néptánc legdinamikusabb, legerőteljesebb mozdulatait, valóságos táncvihart állítottak színpadra.Együttműködésükből a régió zenei és tánchagyományainak esszenciáján alapuló, szellemében 21. századi, kreatív táncszínházi vízió született, mely a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát a művészet sajátos eszközeivel jeleníti meg.

A konfliktus látszólag Clausen tanácsos időskori fellángolása miatt robban ki, melyet egy fiatal tanítónő iránt érez, a mélyben azonban kicsinyes acsarkodás, hatalom- és vagyonféltés húzódik meg, mely szétterjedő mételyként gyilkolja a családot. Modernkori Lear kiráy – annak minden nemessége nélkül.

Szakrális magyar, kortárs cigány és egyéb táncok  „Eleink a felkelő Napban a fényt hozó, feltámadt Krisztust tisztelték és a Krisztusban való újjászületés reményében imádkoztak.Nem a fénylő, vakító Napba kell néznünk, mert fényétől „megvakulunk”, „Rá” nem nézhetünk! A felkelő Napban, a feltámadt Krisztus üzenetét kell észrevennünk és megértenünk!Az első világháború lövészárkaiból kimászó, s a felkelő Nap felé imádkozó magyarjaink nem napimádó „pogányok”, hanem Krisztushívő keresztények voltak. Ma már el sem akarjuk hinni, hogy nem lőttek Rájuk!” Molnár V. József