Vígjáték, a Váci Dunakanyar Színház előadása
A magyar származású Yasmina Reza MŰVÉSZET című darabja, amely a világ és Európa színpadain is hatalmas sikernek örvend, finom humorral és mesteri érzékenységgel tárja fel egy jól ismert viszonyrendszernek, a baráti háromszögnek ingoványos talaját. A történet, akár egy mélylélektani szonda, úgy vizsgálja a három barát kapcsolatát.Serge, a befutott orvos engedve új szenvedélyének egy kortárs festményre tesz szert, s bár egy vagyonba került, kétely nélkül és büszkén hívja át barátait, hogy szemügyre vegyék a képzőművészeti csoda vitathatatlan értékeit: „egyhatvanszor egyhúsz, fehér alapon haránt irányú, vékony, fehér pászmák”. Marc döbbenten áll, véleményét képtelen magában tartani, és kifakad. Yvan pedig választhat, hogy kinek az oldalára áll ebben a parádés esztétikai konfliktusban, amelynek a végére az is kiderül, hogy miként alakul a barátság sorsa.

A Művészet egyike Yasmina Reza leggyakrabban színpadra kerülő darabjainak, születése óta világszerte folyamatosan a színházak műsorán szerepel.  Az írónő a műért 1994-ben Molière-díjat kapott. A középpontban egy fehér alapon fehér csíkokkal ékesített festmény és három régi barát áll. Egyikük megveszi a festményt, ami nagyon drága. Talán egy barátságba kerül. Vagy esetleg még többe.Serge, Marc és Yvan évtizedek óta barátok. Serge egy nap vásárol egy képet: 120x160-as, teljesen fehér, bár ha jobban megnézzük… Marc azonban nem akarja jobban megnézni. Tömören és ellentmondást nem tűrően mondja ki véleményét a költséges vételről. Szó szót követ, a vitába akarata ellenére Yvan is egyre jobban belesodródik. Ebből a látszólag ártatlan alaphelyzetből indul ki a Művészet című darab. Egy meggondolatlan szó, egy rossz időben elcsattanó mondat, egy szerencsétlen gesztus, majd a váratlanul és mélyről felszakadó indulatok elkezdik kikezdeni, szétfeszíteni a sok éves mély baráti kapcsolatot. A francia szerzőnő sziporkázó szövegében egymást követik a feszült és komikus pillanatok, a Művészet egyszerre nevettet és elgondolkodtat. Szó lesz titkokról, hazugságokról, az emberi kapcsolatok bonyolultságáról, és egy kicsit a művészetről is. Hiszen eligazodni, idomulni, engedni vagy éppen csökönyösnek lenni: művészet.     A darabbeli három férfit Lux Ádám, Megyeri Zoltán és Quintus Konrád alakítják. Yasmina Reza tollából származnak az Egy élet háromszor és Az öldöklés istene című darabok is, mindkettőt játszották már Budapesten is - az utóbbiból nemzetközi koprodukcióban film is készült.

Serge, Marc és Yvan hosszú idők óta barátok. Ez a barátság inog meg, amikor Serge hatalmas összeget ad ki egy Marc szerint értéktelen kortárs művészeti alkotásért. Yvan mintegy békítő van jelen, míg el nem szabadulnak az indulatok.  Az esztétikai nézetkülönbségek miatt kirobbanó konfliktus elkerülhetetlenül felszínre hozza a régi nézeteltéréseket és eltitkolt dolgokra derül fény. Yasmina Reza komédiája a művészet apropóján tesz fel kérdéseket a barátságról.

Mielőtt a világ egyik legnépszerűbb musicaljéről beszélnénk, egy pillanatra kalandozzunk vissza az időben. A My fair lady ugyanis G. B. Shaw Pygmalion című drámájának a zenés változata. Aki ismeri Shaw drámai világát, az tudja, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a szirupos történetek színpadra állítása. Esetünkben mitológiai kiindulópontja Pygmalion, a görög szobrász volt, aki beleszeret egy általa megformált nőalakba, és kérésére Aphrodité, a szerelem istennője életet lehel a szoborba. Ehhez már csak azt kell hozzátennünk, hogy összeálljon bennünk a kép, a történet megtalálható Ovidius Átváltozások című művében. Illetve még azt is, hogy Shaw a saját korában játszódó történetet farag a mitológiai alapanyagból. A Pygmalion, így az abból készült zenés darab, a My fair lady középpontjában is, az átváltozás áll tehát, mint a mitológia, esetünkben az emberi létezés, csodája.

A saját művébe beleszerető szobrász, Pügmalion története akár Ovidius Átváltozások című művéből is ismerhető lenne, de ma már Bernard Shaw neve és színjátéka sem mondana többet a nézőnek, ha nem született volna belőle színpadi musical, s még inkább a hatvanas évek közepén George Cukor rendezésében filmes világsiker. Ma már az is dúdolja a musical slágereit, aki semmit sem tud a történetről.Ami tulajdonképpen banálisan egyszerű: Higgins professzor fogadást köt amatőr nyelvész kollégájával, Pickering ezredessel, hogy fél év alatt választékos nyelven beszélő, kifogástalan úri hölgyet varázsol az ordenáré beszédű, szutykos virágáruslányból, Elizából. A kísérlet sikerül…Az egyszerű, a komikum elemeit sem nélkülöző történet mögött azonban ott húzódik egy sokkal fájdalmasabb: annak tragédiája, hogy önnön kicsinyességünk, szakmai gőgünk vagy más egyéb emberi gyarlóságunk okán nem vesszük észre a másikban az emberi lényt, vakok vagyunk a másik ember szeretetére.Fogadjuk hát ezzel a tudattal a fülbemászó dallamokat, lehet, hogy most másképp halljuk őket!

musical két részben

Szórakoztató, interaktív, színházi este minden korosztálynak! Minden a pillanat műve, a közönség instruálhatja a szereplőket, megadhatja a szituációkat! Gyere velünk játszani!

Budapest, Parlament, egy betört ablakú budai villa, és az olasz tengerpart: Carrara.Ezek a helyszínei az új vígjátéknak, ahol a férfiak és a nők megint egymásnak feszülnek. Mert mit tehetnek a lányok, asszonyok, ha elküldik őket a munkahelyükről, mert kell hely a férfiaknak? -Fellázadnak, tüntetnek, férjeket követelnek maguknak. Ugye, ugye Államtitkár úr! Meg kellett volna gondolnia, mit ígért felelőtlenül. Most büntetésből magának is nősülnie kell!

Zenés vígjátékMire jó egy szekrény? Micsoda kérdés, hát persze, hogy arra, hogy elrejtse a rajtacsípett szeretőket! S hány szerető fér el egy szekrényben? Ugye, ez nem is olyan egyszerű. Heltai Jenő bravúros vígjátéka lélegzetelállítóan csavarja, építi, színezi az egyébként banálisnak ható helyzeteket. S ehhez még vegyék hozzá Darvas Ferenc nagyszerű zenéjét és Várady Szabolcs verseit. Szóval: mire jó egy szekrény? Apropó egy virtuóz komédiázásra!

Heltai Jenő Naftalin című pikáns és frenetikus bohózatában nemcsak a könnyűvérű színésznő Patkány Etus, hanem a tisztes polgári férjek és feleségek is kaphatók egy-egy léha kalandra, hiszen a darab kezdetén tavasz van, ébredezik a természet és a hajlamok a hűtlenségre leküzdhetetlenül ágaskodnak. A látszatra azonban minden házastárs kényesen ügyel, ebben pedig kulcsfontosságú szerepet játszik egy méretes szekrény, amelyben ha nem is kényelmesen, de elfér egy díványpárna, egy szék és egy felnőtt ember, legyen az férfi vagy nő…