Kamaszok kultregénye egy anya elvesztéséről, apa és fia összezártságáról, két tizenéves barátságáról, és persze a felnőtté válás reménytelenségéről.

“Folyik a méz a véremből. Elvágott ösztönök.Hazudj még nekem!Nincs korlát. Repülök a mélységbizonyosságába.”Batarita

FRENÁK PÁL TÁRSULAT Küzdelem, harc, erő, revolúció. 
Egymásnak-magunknak feszülés, felülkerekedés és legyőzetés.
A Frenák Pál Társulat új előadásában tükröződő, fehér szőnyeg jelöli ki a szembenézés, a tánc, pontosabban a küzdelem terét – a küzdő felek pedig egyszerre ütköznek össze egymással és önmagukkal. Hol saját törékenységük, hol saját állati ösztöneik, hol a külvilág végtelen agressziója ellen harcolnak... a küzdelemben saját magukon kerekednek felül és saját magukkal szemben maradnak alul. A skandináv mitológia letisztultságából, az izlandi sagák motívumaiból és a harcművészetek (cselgáncs, ökölvívás, glima) brutális erejéből, formanyelvéből egyaránt inspirációt merítő LUTTE fontos darab a társulat életében, hiszen az előadásban ez alkalommal a megszokottnál is nagyobb teret és szabadságot kap egy új táncosgeneráció, több olyan, a társulathoz frissen csatlakozott tehetséggel, akiket eddig még nem láthatott a közönség Frenák Pál színpadán.

A Lehár Ferenc zenéjével kísért operettben minden adott a sikerhez: grófok és hercegek, grófnők és színésznők, házasságok és válások, szerelem szerelem hátán… romantikus és mulatságos helyzetek. Az előadás egyszerű, népies dallamai pedig segítenek a mindennapi problémák feledésében, felüdülést, nem pedig lélekmarcangolást kínálnak, ideálisak egy fárasztó nap utáni kikapcsolódáshoz.

Böszörményi Gyula, József Attila díjas író népszerű ifjúsági regénye, a Lúzer-sorozat első része, 2012-ben jelent meg, és azóta is a kiskamaszok egyik legkeresettebb könyve. A Béla-irtó hadművelet megjelenése óta a „Könyvmoly képző” már a sorozat ötödik részét is kiadta. A Kukec-család élete romokban hever. El kell hagyniuk vidéki otthonukat, és beköltöznek a Nyóckerbe. A történet főhőse a középső gyerek, becenevén Márk, aki a vén körfolyosós bérház padlásán egy titokzatos rejtekhelyre, és egy régi rádióra bukkan. A készüléket csavargatva üres sávot talál, és mivel azt gondolja, úgysem hallja senki, elkezdi az éterbe szórni kacagtató, meghökkentő, nem mindennapi kalandjait, melyek során nem csak barátokra lel, de még egy csavaros bűnügyet is sikerül felderítenie. Mert sok lúzer Bélát győz!

A Lyukasóra c. versidéző-elemző műsor két oszlopos tagja: Szabó T. Anna és Lackfi János új játékot indítanak. A találkozókon a költészet helyett a prózáé, a költők helyett az íróké lesz a főszerep. A meghívott résztvevők elbeszélésekből, kisregényekből, regényekből vagy éppen felnőtt mesékből választott idézetekkel érkeznek és azok íróját fejtik meg együtt a közönség segítségével.A Lyukasóránál bevezetett szabály szerint csak holt szerzők műveiből lehet idézni, akár három rövid részletet is, majd információkkal körül írva segíteni a helyes megfejtést.A prózai fejtörő játék a verses Lyukasórához hasonlóan a szépirodalom kevéssé ismert területeire, még felfedezésre váró írók és műveik világába is elkalauzol. Az egyéni elemzések, a sziporkázóan elmés gondolatcserék és viták ezúttal is az irodalmi kávéházak hangulatát idézik. Sok szeretettel várjuk az irodalom rajongókat a Lyukasóra Prózára!         

a Terminál Workhouse és a Manna Kulturális Egyesület közös előadása - FRISS előadásA szövegkönyvet Shakespeare: Szentivánéji álom című vígjátékának cselekménye és a színészek improvizációja alapján írta: Dancsecs IldikóMakkoshotyka polgármesterének egyetlen lánya tartja esküvőjét. Az egész község lázasan készül, ám a dolgok nem mennek simán, jól megkavarodik a szerelmesek élete. Előbukkannak a legféltettebb titkok, és minden szál összegabalyodik. Mert minek a varázslat, ha a való¬ság is meghökkentő dolgokra képes? A Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló, ízig-vérig mai vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata, egy kis magyar valósággal megfűszerezve. 
Az előadás hossza: 1 óra 30 perc, szünet nélkül 

A több éve nyugodt házasságban élő Philipnek teljesen felbolydul az élete, mikor egy szerető által írt levelet talál a nappalijában, feltételezhetően a feleségének címezve. Gyanakvásait tovább növeli, hogy legjobb barátja Alistair, aki élvezetek hajszolásának mestere, aki végül még jobban kibillenti főhősünket a megszokott kerékvágásból, ugyanis egyenesen kémkedésre sarkallja Philipet a felesége után. A probléma csak ott kezdődik, hogy Philip a karrierje legnagyobb lehetősége előtt áll, s egyetlen feladata pedig az lenne, hogy egy kiegyensúlyozott, erkölcsileg sebezhetetlen, megbízható férj képében mutatkozzon befektetője előtt, ami nem tűnik egyszerű küldetésnek, tekintve, hogy többen is csak pajzánkodásra használnák az ő nemrégiben felújított lakását.

„Csak sodródunk a vad, nyílt óceánon, és nincs utunk semerre.”
Az a skót darab, melynek egy régi színházi babona szerint a címét sem lehet kiejteni, nehogy az alkotók maguk ellen ingereljék a Gonosz erőit, Shakespeare legrövidebb, egyben egyik legtalányosabb műve.  A hatásos politikai krimi és pszicho-thriller teljes kelléktárát felvonultató dráma voltaképpen erkölcsi választásainkról, a bennünk élő szenvedélyek és morális tudatunk közti harcról, gyenge ellenállási kísérleteinkről és sorozatos elbukásainkról szól. A bűnnel való találkozást, a bűn elkövetésének különböző stációit ragadja meg. Macbethet a mese szerint három boszorkány ejti csapdába, és jelöli ki számára a végzet - minden emberre leselkedő - hármas útját: a hatalomvágy kísértését, a tett utáni lelkifurdalás terhét, a tehetetlenség vergődését, mely végül a teljes megsemmisüléshez vezet.Shakespeare műve egy nagyon távoli, a legendák ködébe vesző középkorban játszódik, a jelen előadás ugyanakkor egy elképzelt, civilizáció utáni jövőbe tekint. Az előttünk álló „új középkor” poszt-apokaliptikus vízióját jeleníti meg, egy olyan világot, ahol a templomok és szakrális terek rég eredeti funkciójukat vesztett romok, a szeretet beteges mániává vagy mechanikusan gyilkoló ösztönné torzul. A Macbeth újfajta, napjainkhoz szóló értelmezését a fiatal színész-rendező generáció egyik legtehetségesebb tagja, Horváth Illés állítja színpadra.

A Macbeth a lélek vívódásáról és nem a hatalom megszerzésének mechanizmusáról szól.  Becsületesnek lenni vagy engedni a kísértésnek, és akár gyilkosság árán is utat törni, érvényre juttatni önnön tehetségünket. Lady Macbeth nem csak támogatja Macbeth-et, de szinte bele is taszítja a bűnbe.  Szerelmük egy gömb – két ember tökéletes belső köre. Rajtuk kívül senki sem küzd a lelkiismeretével, senki sem próbálja meg ép ésszel túlélni saját sötét tetteit. Sokan halnak meg, de a történetükbe csak ők halnak bele. A Macbeth a cselekvés szabadságát teszi próbára. A paradoxonok tragédiája ez, egy hatalmas szabadvers az emberi lélekről. Ott van bennünk a jó mellett a rossz is, az érték mellett az értéktelen, a nagyvonalú mellett a kicsinyes. Történik mindez egy olyan országban, ahol mindenki fél, ahol senki sem őszinte, ahol mindenki önmagát tartja a legtöbbre és érdekei szerint hajlik és dörgölőzik a hatalomhoz. Hol a megoldás? Gyilkosság, amivel Macbeth nem csak az álmot öli meg, hanem a jövőt is? Vagy királyi terv szerint lesz rend, ahol mindenki tudja a helyét. A thánokból grófok lesznek, jöhet a törzsi Skóciában a feudalizmus. Ha fájdalmas is, de Lady Macbeth-nek talán igaza van: „Csalni a világot: légy, mint a világ”.

Hogyan lesz egy becsületes, az uralkodóhoz mindig hű emberből a bűnbeesés után először
a hatalom képviselőjének elpusztítója, majd mivel a lelkiismerete előtt nem tud ezzel 
a tettével elszámolni,hogyan indul el egy végzetes romlás az emberi természetben. 
Shakespeare tragédiája ennek a folyamatnak az analízise.

16+Lelkileg sérült, drogfüggő roncs – a leghűségesebb harcos is így tér haza a csatamezőről, ha a háború és kétségbeesés végül megtöri. Gyilkos düh és hallucinációk, vérgőzös hatalomvágy és elemi rettegés keveredik fejében, miközben mindentudó boszorkányok és intrikus felesége suttogják a fülébe igéjüket valóság és téboly határán. A királygyilkos Macbeth pedig nem áll meg: megkoronázása után kegyetlen tisztogatás indul korábbi barátai egyre elszántabb tábora ellen, az őrülettől visszhangzó Skóciát pedig lassan ellepi a vér és a géppisztolyok füstje…Shakespeare legbrutálisabb, elátkozottnak tartott darabja elektronikus zenével kísért, neo-noirokat idéző, fekete-fehér rémálomként kerül színpadra.