A Kossuth-díjas Kern Andrásnak negyedszázada jelent meg az első önálló lemeze, rajta az azóta legendássá vált címadó Lövölde tér című sanzonnal. Az album azóta sem veszített népszerűségéből, de Kern repertoárja fantasztikus nótákkal egészült ki, s ezekből az évek során egy sor további önálló lemez született. A zeneszerzők sorában Presser Gábor, Zorán, Heilig Gábor Dusán, Oroszlán Gábor, Másik János mellett Fesztbaum Béla is feltűnik. Kern utolsó lemeze 2010-ben jelent meg Semmi baj címmel, az ezen szereplő dalok szövegét többségükben a színész-rendező-énekes maga írta, ezek, ahogy ő nevezi őket afféle városi dumák.

Ez a Lucifer nem hagyja magát befolyásoltatni a XX. század történéseitől: ő úgy mutatja meg a sorsfordító napokat Ádámjának és Évájának, hogy azokról kiderüljön, tulajdonképpen mind a nagy „showtime” részei. A századforduló szilvesztere a vurstliban, a trianoni szerződés aláírásának napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban éri az első emberpárt. De ők „valami miatt” sosem lehetnek egymáséi... Ez a történet – és közben közel száz korabeli dal – tölti meg a történelmi revüt.

mesejáték - a Körúti Színház előadása

Ki ne ismerné Lúdas Matyi történetét, a bátor fiúcskáét, aki megfogadta, háromszor tanítja móresre a pöffeszkedő Döbrögi uraságot?
Az eredeti történet Fazekas Mihály tollából származik, ehhez nyúl vissza a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásának szövegkönyve. A színpadi látvány és a színészi játék pedig az önfeledt, gyermeki fantáziajátékokból merít, ahol semmi sem az, aminek látszik, illetve minden az lehet, aminek látni szeretnénk!
Mese, tanulsággal, nem csak gyerekeknek!

Felismerjük majd Fazekas Mihály legendás történetét, itt is „háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza…”, ám Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt. Itt minden és mindenki "libából" van, ők változnak néha emberré, amikor a történet ezt megköveteli. A főliba - Galibának hívják - a cselekmény mozgatója, aki számos fordulattal és még több humorral irányítja a mesét, mely kicsiknek is, szüleiknek is mulatságul szolgál. Schwajda György kerettörténetet illesztett Fazekas Mihály Lúdas Matyijához. Vásári forgatagba csöppenünk, ahova éppen megérkezik egy szekér, tele libákkal. Nekik az az ötletük támad, hogy bemutatják Lúdas Matyi történetét. Az „előadásban” Matyinak van egy pösze libája, Galiba, akit megtanít énekelni, táncolni. Csakhogy Matyin kívül senki sem érti a liba szavát, mindenki más csak gágogást hall…

Döbrögi, a gőgös és kegyetlen földesúr a vásárban elkobozza Ludas Matyi libáit, ráadásul meg is vereti a fiút. Ám Matyit nem olyan fából faragták, hogy visszafizetetlenül hagyjon egy ilyen igazságtalanságot. Bosszút forral, és ígéretéhez híven, háromszor veri azt vissza…

Novák Ferenc átiratában Lúdas Matyi sokban különbözik eredeti önmagától. Itt is háromszor veri vissza sérelmeit, ám módszerei a mai korban fogantak. Színesebb-tarkább a környezet is: ha lúd, legyen szerelmes, és Döbrögi is kap maga mellé méltó társat egy hataloméhes, kapzsi feleség személyében. A táncban és mai hangvételű dalban elbeszélt kaland után természetesen a színpadon is győzedelmeskedik az igazság.

Schwajda György kerettörténetet illesztett Fazekas Mihály Lúdas Matyijához. Vásári forgatagba csöppenünk, ahova éppen megérkezik egy szekér, tele libákkal. Nekik az az ötletük támad, hogy bemutatják Lúdas Matyi történetét. Az „előadásban” Matyinak van egy pösze libája, Galiba, akit megtanít énekelni, táncolni. Csakhogy Matyin kívül senki sem érti a liba szavát, mindenki más csak gágogást hall…

Ki ne ismerné a szegény, de igazságszerető Lúdas Matyi és a dölyfös ám buta Döbrögi uraság történetét. Ki nem hallotta volna a híres mondást arról a bizonyos huszonöt botütésről..: "... Ezért csak rója fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse: HÁROMSZOR VERI EZT KENDEN LÚDAS MATYI VISSZA ! "

Fazekas Mihály és irodalmunk örökbecsű történetét Schwajda György ültette át színpadra, nagyon sok humorral és szellemes fordulattal, melynek eredményeképpen bizony még a libák is dalra fakadnak. A(z) Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása

Idén, 2016. január 6-án ünnepeltük Fazekas Mihály magyar költő és botanikus születésének 250. évfordulóját. Részben ezért is esett választásunk méltán leghíresebb és szűnni nem akaró hatásúLúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban című elbeszélő költeményének feldolgozására.Cirkuszi porondon, a cirkuszművészet eszköztárát maximálisan felhasználva mi dolgozzuk fel először ezt a művet, mely terveink szerint méltó folytatása lesz a márciustól augusztusig játszott, évtizedek óta nem tapasztalt sikert és nézőszámot eredményező, orosz és ukrán cirkuszművészek közreműködésével készült Atlantisz gyermekei című előadásunknak.A Lúdas Matyi a cirkuszban egy újszerű, műfajteremtő cirkuszi előadás lesz, melyben kísérletet teszünk a hagyományos, gravitációt kinevető, emberfeletti teljesítményekkel lenyűgöző cirkuszművészeti produkciók társművészetekkel történő vegyítésére. Így kap szerepet előadásunkban az artistamutatványok és állatszámok mellett a színház, a zene, a báb- és táncművészet, valamint a költészet. Segítségükkel egy olyan történetet szeretnénk elmesélni, mely ott van minden nézőben; egy történetet az ember álmairól, a hit fontosságáról, az erények szerepéről, a bosszúról és megbocsátásról, az egyszerre bennünk és a világban egymással örök idők óta harcoló rosszról és jóról.A Lúdas Matyi a cirkuszban színház lesz? Musical? Cirkusz? Egyszerre egyik sem és mindhárom egyszerre: egy olyan összművészeti produkció, mellyel tovább megyünk a cirkuszművészet megújításának útján, hogy pár év múlva kellő tudással, és még több fantáziával, valamint az új cirkuszi nyelvet kereső kísérleteinket korszerű csúcstechnikával segítve nyithassuk meg a közönség előtt a Közép-európai Cirkuszművészeti Központ kapuit.

Fazekas Mihály örökbecsű meséje, bár mára már halhatatlan, korabeli nyelven szinte már érthetetlen. Nehezen elvárható, hogy a fiatalok maguktól fejtsék meg azokat a szavakat, kifejezéseket, amiket több mint kétszázötven év törölt ki lassan a mindennapi magyar nyelvből. Előadásunk ebben szeretne segíteni. Szlengként kezelve az 1700-as évek nyelvezetét a manapság használt rap-szlengre ültetjük át, mintegy "magyarról magyarra" fordítva a szöveget.A két szereplő (Fazekas Mihály, MC Matyi) ötven percben, sok humorral köti össze a múltat a jelennel, a veretes magyar nyelvet a maival.Fazekas Mihály (Megyeri Zoltán) az eredeti művet mondja el, míg MC Matyi (Janik László) rendszeresen megszakítja és értelmezi, újrafogalmazza a hallottakat.

Ez az előadás Ludas Matyi legendájáról szól. Egy másik - ám rendkívül hasonló - mese, mint amit Fazekas Mihály írt. Az ő meséje kétszáz éve született, és kábé akkoriban is játszódik. Ez egy másik kor - az 1910-es évek második fele - , a karakterek is megváltoztak. A mi Ludas Matyinknak esze ágában sincs hőssé válni, legszívesebben mentené az irháját, retteg az újabb veréstől. Összeszedi magát, és nekilát, hogy befejezze szépapja történetét...A zenés vígjátékot tizennégy évvel ezelőtt mutattuk be először a Kisfaludy teremben.