Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt.
T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között.
Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet.
Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.   Fráter Erzsébet    Horváth Fanni Majtényi Anna hangja    Spolarics Andrea, Jászai-díjas Zeneszerző, gitáron közreműködik    Bagyinka László Rendező    Bregyán Péter, Jászai-díjas   Az előadás 70 perces

Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a Városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri meg és szereti meg Csacsinszky Pált. Pali viszont Bizonyosné iránt érez lírai szerelmet, az úriasszony azonban csak játékszernek tekinti, és csapodár élvetegségével hamar kiábrándítja. A felejteni akaró Pali, Angelusz úr kaszinójában talál rá az új táncos csillag Mancira. Mire rádöbben, hogy Manci hozta életébe a tiszta szerelmet és az ártatlan ifjúságot, a lányt már oroszországi turnéra viszi a vonat.

Szép Ernő történetében Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri és szereti meg Csacsinszky Pált. Pali viszont Bizonyosné Lola iránt érez lírai szerelmet. Az úriasszony azonban csak játékszernek tekinti és csapodár élvetegségével, hamar kiábrándítja. A felejteni akaró Pali Zsüzsü úr kaszinójában talál rá az új táncos csillagra, Mancira. Mire rádöbben, hogy Manci hozta életébe a tiszta szerelmet és az ártatlan ifjúságot, a lányt már oroszországi turnéra viszi a vonat.

A Szép Ernő azonos című regényéből, saját maga által készített színpadi mű régi Pestet ábrázolja fanyar humorral. A szereplők szerelemben keresik a boldogságot, miközben naivan átnéznek a nyilvánvaló felett. Minderre vet árnyékot a hatalmas lila akác, letűnt korok emlékét idézve, amikor még divat volt a Ligetben ismerkedni.

Operett három felvonásban.

operett három felvonásban
Átdolgozta: Gádor Béla és Darvas Szilárd
A volt festékbolttulajdonos, Malomszögi báró fejébe veszi, hogy Lili nevű lányát egy született arisztokratához adja feleségül.  Erre a célra ifjabb Illésházy László grófot szemeli ki. Nincs más teendő, mint elintézni, hogy a fiatalok megismerkedjenek és megszeressék egymást. Lili azonban megmakacsolja magát és kézzel-lábbal tiltakozik ez ellen… Az előadás UMPA ügynökség engedélyével került bemutatásra. Martos Ferenc örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. 

„Érdekel a szituáció” – mondja a nincstelen gróf, amikor komornyik-ruhába bújva vállalja, hogy szolgálatba áll a gazdag bárónál és leányánál. A gróf, aki komornyikot alakít, egyébként sikeres színpadi szerző; a lány, aki szerelmes lesz a komornyikba, színésznői álmokat dédelget. A színésznő, aki a szomszéd birtokon nyaral, meg akarja szerezni a színpadi szerzőt; a lány a komornyikot; a lány apja pedig a grófot. A Lili bárónő „szituációjában” mindenki akar valakit – mindenki mást és mégis ugyanazt.

Mit is jelent a szó: operett? Eredetileg kis opera, "OPERÁCSKA", melyben zenés és prózai részek váltakoznak, nagyszerű muzsikával fűszerezve. Az operett a vidámság és a csúfondáros jókedv jegyében született, kigúnyolva az operák merev pompáját, igazi szórakozást nyújtva a közönségnek.Miért szeretünk még operettet nézni? Mert minden lehetséges benne, ugyanúgy, mint a mesékben. Együtt lélegezve a szereplőkkel, lehetünk hercegek, grófok, bárók. Ha szegények vagyunk meggazdagodhatunk, álruhát ölthetünk, szerepek mögé bújva minden kívánságunkat valóra válthatjuk. Természetesen a szerelem is főszereplő minden operettben, és egy kis konfliktus árán ugyan, de végül minden tisztázódik benne, mindenki megtalálja a párját, a szerelmesek egymáséi lesznek ... és "boldogan élnek, amíg meg nem halnak", pontosan úgy mint a mesékben.Mindezek az elemek megtalálhatók a Martos Ferenc által írt Lili bárónőben is, remek muzsikával, szórakoztató karakterekkel, melyeket mai világunkban is ismerhetünk, nagyszerű játéklehetőséget nyújtva a színészeknek. Remélem, a közönség is élvezni fogja ezt a jókedvű játékot, legalább annyira, mint a létrehozói.Egerben mindig is nagy hagyománya volt ennek a műfajnak. Kiváló képviselői, mint Olgyai Magda, Bókai Mária magas színvonalú előadásokhoz szoktatták az egri közönséget.Mi is folytatni szeretnénk ezt a nagyszerű hagyományt, mert ellentétben a közhiedelemmel, operettet jól játszani bizony nagyon nehéz. De a siker mindig feledteti az előadás létrejöttéig megtett út nehézségeit. 

A Huszka Jenő kiváló slágereivel életre hívott darab egy szerteágazó, mégis egyazon cél felé haladó vágyakból kiépített szituációt vázol fel. Operett két felvonásban, amelyben találkozunk gróffal, komornyikkal és színpadi szerzővel egy személyben, és az őt különböző okokból körülrajongó emberekkel. A Lili bárónő így válik egyszerre többé is meg kevesebbé is egy nagyoperettnél.

Két fiatal ül a Városliget egy padján. Körbelengi őket az akácvirág illata. A verkli hangja lassan elhal, beesteledik. Ebben az örökké tartó pillanatban a jövő csupa ígéret. Liliom és Julika találkozása két magányos ember egymásra találása. Szerelmük a nagy szerelem, amiért érdemes mindent feladni és újrakezdeni.
A Liliom a huszadik század egyik legszebb és legfájdalmasabb története. Liliom öntörvényű művész akinek szerelméért vagy vállalnia kell az önfeladással járó polgári létet, vagy szembe kell néznie a nyomorral.
A Szentendrei Teátrum, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös bemutatója

Két fiatal ül a Városliget egy padján. Körbelengi őket az akácvirág illata. A verkli hangja lassan elhal, beesteledik. Ebben az örökké tartó pillanatban a jövő csupa ígéret. Liliom és Julika találkozása két magányos ember egymásra találása. Szerelmük a nagy szerelem, amiért érdemes mindent feladni és újrakezdeni.
A Liliom a huszadik század egyik legszebb és legfájdalmasabb története. Liliom öntörvényű művész akinek szerelméért vagy vállalnia kell az önfeladással járó polgári létet, vagy szembe kell néznie a nyomorral.

Molnár Ferenc egyik legösszetettebb és leggyakrabban játszott műve az emberi viszonyok legalapvetőbb kérdéseit tárgyalja. Két faluról városra költözött cselédlány keserves élettörténetét mutatja be a szerző. Az egyikük egy tisztességes, szerény férfit talál, és elfogad mindenféle kompromisszumot, a másik azonban beleszeret egy bohém, agresszív és felelőtlen hintáslegénybe. Molnár darabja a 20-30-as évek Budapestjét, a kabaré atmoszféráját idézi, egy bohócos vásári komédia, de tragédia is, az önfeláldozást, a kiszolgáltatottságot, az érzelmek irányíthatatlanságát ragadja meg. A szerző szerint nem az a legfontosabb, hogy az ember milyen véghez ér – ugyanis mindannyiunk közös vége a halál – sokkal inkább az, hogy amíg élünk, hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk, milyen a világhoz való viszonyunk.Molnár Ferenc darabja Liliom rendkívüli figurájának a megteremtése miatt folyamatosan fenntartja az érdeklődést úgy a színházi alkotók, mint a nézők körében. Bocsárdi László értelmezésében ebben a darabban a karakter az érdekes, amelyre a dac, a makacsság és a büszkeség jellemző. Ezek miatt az ambivalens karaktervonások miatt válik a fókuszban lévő figura lenyűgözővé. Liliom egyszerre szimpatikus és ellenszenves, mert nem hajlandó tudomást venni a szabályokról, és aki nem alkalmazkodik, azt a közösség kilöki magából.